Szélmalomharcnak tűnik, de nem szabad feladnia a lakosságnak az információk kérését a hatóságoktól és hivataloktól, mert ez frusztrálja azokat, akikhez a kérvények beérkeznek, ők pedig ezt jelzik a feletteseinek, így az idegesítésükkel hosszútávon hatni lehet rájuk – hangzott el a 21 Kutatóközpont rendezvényén Debrecenben, amelyet azért tartottak, hogy megvizsgálják, milyen helyi hatásai vannak az akkumulátorgyáraknak, és hogyan lehet bevonni a lakosságot az üzemekről szóló döntéshozásba. A május 22-i eseményen a nyíregyházi Zöld Akciócsoport két tagja, Fekete Éva és Makádi Marianna, valamint Fábián István, a Debreceni Egyetem vegyészprofesszora és Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) debreceni önkormányzati képviselő beszélgetett a témáról Kiss Kata Dóra, a 21 Kutatóközpont elemzőjének moderálásával.

Fábián István szerint a debreceni CATL-akkumulátorgyárnak egy hátránya van, hogy nincs előnye: nincsenek meg hozzá a szükséges erőforrások, eközben hatalmas pénzeket fordít az állam az iparág meghonosítására. Azt, hogy milyen hatása lesz a városra és a környezetére, még nem érezzük igazán, szerinte ezért is mozdulnak meg kevesen a beruházások ellen.

Mándi László úgy látja, pozitív hatásként lehetne kezelni a helyi iparűzési adó megnövekedését, de ezt egyre inkább elvonja az állam. Eközben azonban rengeteg negatívuma van a gyáraknak. Ezek közül kiemelte, hogy Debrecen infrastruktúrája nem alkalmas a gyárak (összesen hét akkuipari beruházás létesül a városban) működtetéséhez szükséges munkaerő befogadására.

Nyíregyházán a kínai Sunwoda épít akkumulátorgyárat, de a Zöld Akciócsoport elmondása szerint összesen öt akkumulátoripari beruházás van folyamatban a városban. Fekete Éva elmondta, előfordul, hogy kínai újságok hamarabb írnak az új fejleményekről, mint ahogy a helyi lapokban olvasnának róluk. Az akkuipar nyíregyházi megjelenésének szerinte egyetlen pozitívuma, hogy keresik egymás társaságát azok az emberek, akik ellenzik a folyamatokat. „Aki tenni akar valamit, az talál társakat” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy miért telepítették ebbe a térségbe ezt az iparágat, Fábián István azt felelte, más magyarázatot nem talált, mint hogy egyes kormányzati körök megbízható városnak minősítették Debrecent. Megjegyezte, úgy tudja, a kormány nem tartott be minden ígéretet, amit a cégeknek tett, a beruházók például nem számítottak arra, hogy ennyi vetélytársuk települ be az országba.

„A kormányzat részéről ez egy zavaros, amiben halászhatnak, itt mindig bizniszről van szó” – hangzott Mándi László értelmezése. Mint mondta, a cégek kormányzati segítséget kapnak a vendégmunkások behozatalához, és minden beruházás komoly állami támogatással valósul meg.

Szándék sem volt a lakosság meggyőzésére

Fekete Éva felidézte, ott volt azon a közmeghallgatáson Nyíregyházán, ahol a megjelentek egy részét kizárták a teremből. Mint mondta, a szervezők igyekeztek minél gyorsabban letudni az eseményt. A környezetvédelmi hatóság képviselője szerinte inkompetens volt, semmit nem tudott mondani a beruházásról. Az aktivista úgy látja, most sincs korrekt tájékoztatás az akkumulátorgyárról, ezért is gyanús, hogy valami nem tiszta az ügyben.

Fábián István arról beszélt, a debreceni akkumulátorgyárak esetében sincs érdemi párbeszéd. Mándi László emlékeztetett, az első itteni üzemek közmeghallgatásain nem is voltak lakosok, mert még nem voltak információik a beruházásokról. Az EcoPro-katódgyár eseményén például mindössze a Momentum egyik politikusa és a Debreciner újságírója vett részt. Mándi szerint a városvezetésnek helyi népszavazást kellett volna tartania, ez azonban nem történt meg, ez az egyik oka a lakosság elégedetlenségének.

Fábián István úgy látja, ha a városvezetés meg akarta volna győzni a helyieket, akkor összeállítottak volna egy szakértői csapatot, akik hozzáértő személyekként tudják kommunikálni a beruházások pozitívumait. Mivel ez nem történt meg, úgy véli, a politikának nem is volt ilyen szándéka.

Nyíregyházán a városvezetés elsőre tévesen azt kommunikálta, hogy csak szeparátorfólia-gyárat építenek a városban, akkumulátorgyárat nem. Fekete Éva ebből azt a következtetést vonta le, hogy a helyi önkormányzatnak nem is volt beleszólása az ügybe, még a polgármestert sem tájékoztatták.

Fel kellene készülni a haváriahelyzetre

Mándi László hangsúlyozta, Debrecen még mindig nincs felkészülve arra, hogy haváriahelyzet állhat elő. Hiába javasolta már évekkel ezelőtt, hogy hozzanak létre egy alapot, amit kármentésre lehetne fordítani, ez máig nem történt meg. Az önkormányzat és az egyetem által létrehozott környezeti ellenőrző rendszerről azt mondta, kérdéses, hogy ha valamilyen határérték átlépését mérik, ennek lesznek-e egyáltalán következményei.

Egy közönségből érkező kérdésre Fekete Éva leszögezte, ha egy önkormányzatnál van szándék arra, hogy ne engedjenek a városban akkumulátoripari beruházást megvalósulni, akkor erre most még van mód. A közönség egy tagja erre Szombathelyet hozta fel példaként, de ahogy arról a napokban beszámoltunk, Hajdúböszörmény vezetése is azt állítja, a komplett iparágat ki akarja tiltani a településről.

A néma civil a jó civil a hatalom szemében

Makádi Marianna arról beszélt, a hatalom szemében a néma civil a jó civil, ettől függetlenül igyekeznek adatigénylésekkel, megkeresésekkel információkat szerezni a beruházásokról. Mint mondta, úgy tapasztalják, hogy a kérdéseik egyre jobban zavarják az önkormányzatot. Fekete Éva hozzátette, kreatív kampányokra van szükség, amivel fel lehet hívni a lakosság figyelmét az akkuiparra. Elmondta, Nyíregyházán meglepően sokan vannak, akik máig nem tudják, hogy akkumulátorgyár épül a városban. Javasolta, hogy az akkugyárak ellen küzdő civilek közös hashtaget használjanak a beruházásokkal kapcsolatos, ellenőrzött információk közlésekor, hogy az érdeklődők könnyen rátalálhassanak a releváns információkra.

Fábián István megjegyezte, civilek és magánszemélyek nagy sikert értek el a bíróságon a CATL-akkumulátorgyárral szemben azzal, hogy a per során szakértők állapították meg, hogy súlyos problémák voltak az üzem környezethasználati engedélyezési eljárásával. Mándi László ehhez hozzátette, az ellenzéki pártok ebben az ügyben segítették a civileket, és kijelentette, a gyárakkal szembeni ellenállást ők sem fogják feladni.

Román kútfúrókra figyelmeztetett a DK országgyűlési képviselője

A közönség soraiból hosszasan szólt hozzá Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő, aki kifogásolta, hogy nem hívták meg a beszélgetésre, miközben a parlamentben sokszor foglalkozott az akkumulátorgyárakkal, és számos információval tud szolgálni a beruházásokról. Arról beszélt, nincs jó akkugyár, nem elég szigorítani a velük szembeni előírásokat, mert úgysem fogják azokat betartani. Szerinte egy ekkora gyár, mint a CATL megöli a várost, a méretei miatt még akkor is így lenne, ha nem akkumulátorokat gyártana.

A debreceni polgármestert pártkatonának nevezte, aki a háta közepére sem kívánta az üzemeket, mégis keresztül akarta verni a beruházásokat a debrecenieken – Varga szerint sikertelenül.

A képviselő kárhoztatta, hogy egyes ellenzéki pártok az élére próbáltak állni a tiltakozásoknak, mert ezzel a Fidesz pártpolitikává tudta alakítani az ügyet. Szerinte ezért is marad távol a lakosság a mostanihoz hasonló eseményektől. Hangsúlyozta, politikai döntés esetén a gyárakat be lehet zárni, hiszen külföldön még atomerőművek bezárására is látni példát.

A politikus azt is állította, hogy a CATL-nek „egy román csapat” már a második kutat fúrja, amelyekből rétegvizet fognak felszínre hozni, valamint arról is tényként beszélt, hogy Hajdúszovát környékéről is ivóvizet fognak vinni az akkumulátorgyárhoz. Ezekről az állításokról megkérdeztük a kínai céget. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

A nehézfémek az igazi probléma

Fábián István megjegyezte, létező eszköz lehetne a szennyező cégekkel szemben a kiszabható szankciók szigorítása. A cégek jelenleg könnyedén kifizetik a bírságokat. A vegyész szerint olyan rendszerre lenne szükség, amelyben szabályszegésenként tízszereződik a büntetés összege, negyedik lépésben pedig bezárják a gyárat.

Fábián szerint a környezetvédelmi szabályok sincsenek rendben, mivel a gyárak a határértékek betartása esetén is szennyeznek. Ácson a katódgyár például évente több tíz tonna nehézfémet bocsát ki a szabályozásoknak megfelelve is. Megjegyezte, habár a legtöbben az akkumulátorgyárakban használt oldószertől, az NMP-től tartanak, ez a környezetbe kerülve gyorsan lebomlik, kiürül a szervezetből. Hosszútávon nagyobb problémát jelentenek a nehézfémek, ezek ugyanis lerakódnak, bekerülnek a megtermelt élelembe is. Ugyanakkor leszögezte, fontos kérdés, hogy egyszer szabadul ki egy szennyezés, vagy folyamatos a kibocsátás.

Fekete Éva Varga Zoltánra reagálva arról beszélt, nemcsak a politika civilekre való rátelepedése okozhat problémát, hanem az is, ha magukra hagyják őket. Mint mondta, sokszor örülne annak, ha politikai „csetepaté” alakulna ki a beruházások körül, mert akkor a lakosok legalább hallanának a gyárakról.