Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Debrecen közgyűlése a június 30-án lejárt megbízatású Nagy Gergely Sándor helyére a városháza zöld témájú kommunikációs kampányait segítő Future of Debrecen tagját, Váradi Zoltán Lászlót választotta meg a Nagyerdei Kultúrpark Kft. ügyvezetőjévé. Ehhez az önkormányzati tulajdonú céghez tartozik a helyi állatkert, vidámpark, valamint a Sziget-kék játszótér üzemeltetése is. A tisztségét 2015 óta betöltő előző vezető leváltását a fideszes városvezetés nem indokolta.

Nagy Gergely Sándor szeptember 15-én éjjel, egy perccel éjfél előtt látta elérkezettnek az időt arra, hogy a közösségi oldalán egy nyilvános bejegyzésben reagáljon a városháza döntésére. Mint írta, vétkesek közt cinkos, aki néma, ezért tartozik az elmúlt tíz évről szóló beszámolóval. A korábbi ügyvezető emlékeztetett, előtte az édesapja, azt megelőzően pedig nagyapja vezette az intézményeket, utánuk pedig ő is bizonyítani akart. Úgy látja, az elmúlt évtized eredményeket és nemzetközi elismeréseket hozott, azok azonban, akik a legtöbbet tudtak volna tenni, csak ígéretekig jutottak.

A leváltott ügyvezető arról írt, ő a kollégáival mindent megtett a park fejlesztéséért, közben pedig próbálta meggyőzni a városvezetést, hogy hívjon le erre a célra állami és európai uniós forrásokat. „De az utóbbi évek során szép lassan rá kellett jönnöm, hogy a csupán külsőségekben megnyilvánuló szavak és cukormáz mögött be nem tartott ígéretek vannak” – írja. Szerinte az utóbbi hónapokban végképp egyértelművé vált a városháza valódi szándéka.

„Debrecen jelenlegi polgármestere és turisztikáért felelős alpolgármestere 10 éve csak ígérget. Hol azt, hogy a 2017. évi kormányhatározat szerinti kiemelt turisztikai forrásokat lehívják, hol azt, hogy legalább a saját árbevétel többletét megtarthatja a Park és azt az elodázhatatlan karbantartásokra fordíthatja. De kaptak ígéretet török befektetők is felkínálva számukra a Vidámparkot. Az igazság, hogy a város elöljárói mást szeretnének. Természettudományi Múzeumot, mely koncepcióba nem fér bele sem a Vidámpark, és az állatok is leginkább kitömve. Hogy a Debreceniek mit szeretnének? Az nem fontos” – sorolja a leváltott cégvezető.

A nagy tervekből nem lett semmi

A Nagyerdei Kultúrpark átfogó fejlesztését már közel tíz éve híreli a debreceni önkormányzat. 2016-ban a város honlapja arról számolt be, hogy új attrakciókat, látogató- és családbarát szolgáltatásokat alakítanának ki, továbbá felújítanák az állatkert és a vidámpark infrastruktúráját. Ekkor elefántház építését, valamint orrszarvúak, csimpánzok, fókák és pingvinek elhelyezésére alkalmas létesítmények kialakítását jelentették be.

A meg nem valósult fejlesztésekről 2021-ben részletes kronológiát közöltünk.

2022-ben a nyíregyházi székhelyű B5 Építészstúdió nyújtott be egyedüliként érvényes anyagot a Nagyerdei Kultúrpark újabb tervpályázatára. Ahogy arról beszámoltunk, a nyertesek az Építészfórumon élesen kritizálták a pályázati kiírást, amely szerintük „közhelyekkel terhelt, légnemű halmazállapotú jövőképet, fejlesztési irányt vázolt fel”. Úgy látták továbbá, a kiírás zoológiai szempontból ellentmondásokkal terhelt volt, „a modern állattartási trendek ismeretének hiányát tükrözte vissza”.

Ahogy a korábbiak, úgy ezek a tervek sem valósultak meg.

Alig kaptak fejlesztési támogatást

Nagy Gergely Sándor szerint Debrecen valódi autonómiát, tiszta környezetet, működő egészségügyet, megfizethető lakhatást, versenyképes oktatást, fenntartható közlekedést és infrastruktúrát, élhetőséget érdemel. A posztját egy Kossuth Lajosnak tulajdonított – ebben a formájában valószínűleg el nem hangzott, de a közbeszédben előszeretettel használt – idézettel zárja: „Mindent a népért, mindent a néppel együtt, semmit a népről a nép feje felett. Ez a demokrácia”.

A csatolt kimutatásban az látszik, hogy a debreceni állatkert az elmúlt tíz évben szinte semmilyen fejlesztési forrást nem kapott az ország más állatkertjeihez képest. Míg a budapesti 60 milliárd, a nyíregyházi 18,54 milliárd, a veszprémi 8,7 milliárd, a győri 2,9 milliárd, a pécsi 1,8 milliárd, de még a szegedi (680 millió) és a miskolci (420 millió) állatkert is több száz millió forintért fejleszthetett, addig a debreceni mindössze 194,27 millió forintot kapott 2015 óta.

Eközben a park látogatottsága évente átlagosan 7,5 százalékkal növekedett, a legjobb számokat pedig épp a legutóbbi lezárt évben, 2024-ben érték el. A leváltott vezető közlése szerint a cég árbevétele is folyamatosan és jelentősen emelkedett, a 2015-ös 141 millió forint után 2024-re már több mint 605 millió forintot értek el.

Nagy Gergely Sándor állításaival kapcsolatban levélben kerestük a debreceni városvezetést. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.