Sokszor egészen bonyolult lehet kiigazodni azon, hogy a térségünkben egy adott európai uniós beruházásnál milyen pályázatból és milyen pénzből valósulnak meg a fejlesztések. Az uniós táblákon sokszor bonyolultnak tűnő betűszavak jelölik a pénz forrását, melyek első hallásra értelmetlennek tűnnek. Ebben a cikkben az összes Széchenyi Terv Pluszhoz tartozó pályázatot összefoglaljuk néhány mondatban.
EU-s operatív program kisokos: ezeket jelentik a bonyolultnak tűnő betűszavak a projektek melletti táblákon
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz)
Talán a leggyakrabban hallható betűszó mostanában a TOP, hiszen nagyon változatos projekteket lehet belőle finanszírozni, emellett az ország teljes területét lefedi. Anyagi kerete 83%-ban EU-s, 17%-ban hazai forrásokból áll.
Célja az uniós szintű és az országon belüli területi kohézió javítása, ennek érdekében a régiók és a megyék fejlettségének javítása az EU átlag viszonylatában, továbbá az országon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, kiemelten a négy legkevésbé fejlett régió (Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) és a komplex programmal fejlesztendő 36 járás fejlesztése. Legtöbbször utakat és közintézményeket fejlesztenek a segítségével.
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz)
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja. A program a gazdasági növekedést, a hazai vállalkozások versenyképességének fokozását és a teljes foglalkoztatás elérését támogatja a pályázataival.
A célok elérése érdekében öt prioritást tartalmaz: Vállalkozásfejlesztés, Kutatás, fejlesztés és innováció, Fenntartható munkaerőpiac, Ifjúsági garancia és Felsőoktatás, szakképzés. Anyagi kerete 80,9%-ban EU-s, 19,1%-ban pedig hazai forrásokból áll.

Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz)
A KEHOP Debrecen számára az egyik legfontosabb operatív program, hiszen a város és a környező állóvizek vízellátására hivatott Civaqua második ütemét is ebből fogják finanszírozni.
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz az éghajlatváltozás hatásai miatt fellépő problémák – például az árvíz- és belvízproblémák, aszályok, erőforrásaink túlzott használata – kiküszöbölésére nyújt támogatást.
A KEHOP Plusz az Európai Unió által meghatározott szakpolitikai célokból a másodikat – Zöldebb Európa – fedi le, öt prioritáson keresztül. Célja a környezetszennyezés és az erőforrásaink túlzott kihasználásának csökkentése, a biológiai sokféleség megóvása és a fenntarthatóság előtérbe helyezése.
Kerete 85%-ban EU-s, 15%-ban pedig hazai forrásokból áll.
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz)
Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz a magyarországi kötöttpályás, közúti, kerékpárúti és kikötői beruházások megvalósítását célozza meg. A magyarországi közlekedési helyzetet, a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap korlátait, illetve egyéb uniós alapelveket (pl. kettős finanszírozás kizárása, tiltott állami támogatások) figyelembe véve az alábbi prioritási tengelyen tervez beavatkozásokat:
– Tiszta üzemű városi-elővárosi közlekedés erősítése, köztük városi elektromos buszbeszerzéseket, nagyforgalmú elővárosi vasútvonalak fejlesztéseit.
– Transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése, benne a TEN-T közlekedési hálózathoz tartozó vasútvonalakét és kikötőkét.
Anyagi kerete 85%-ban EU-s, 15%-ban pedig hazai forrásokból áll.
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP Plusz)
Ez az operatív program az Európai Unió által a 2021-2027 közötti időszakra meghatározott szakpolitikai célkitűzések közül a szociálisabb és befogadóbb Európa megteremtéséhez járul hozzá. A program négy humán szakterület – köznevelés, társadalmi felzárkózás, szociális és gyermekvédelem, valamint család- és ifjúságügy – fejlesztéseit foglalja magába.
Az operatív program célkitűzései elősegítik többek között az oktatás eredményességének és munkaerőpiaci relevanciájának javítását, a korai iskolaelhagyás csökkentését. Előmozdítják a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel fenyegetett személyek és közösségek társadalmi és gazdasági integrációját és életkörülményeinek javítását. Mérsékelik a társadalmi és területi egyenlőtlenségeket. Javítják a nők foglalkoztatási esélyeit, valamint a minőségi, fenntartható és megfizethető szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen szociális és gyermekvédelmi, gyermeknevelési, gondozási területen.
Anyagi keretét 85,05%-ban EU-s, 14,95%-ban pedig hazai források teszik ki.
Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (DIMOP Plusz)
A Digitális Megújulás Operatív Program Plusz átfogóan célozza Magyarország digitális felkészültségének javítását és versenyképességének növelését. A program 4 prioritás mentén tervez fejlesztéseket:
– Az innovatív és intelligens gazdasági átalakulás támogatása, amely hozzájárul a vállalkozások innovációs tevékenységének, digitális transzformációs folyamatának felgyorsításához, a közszolgáltatások digitalizációjának folytatásához.
– A zöld és hi-tech átállás, amely elősegíti a digitális megoldások elterjedését és az adatok felhasználásán keresztül a klímasemleges, körforgásos és reziliensebb gazdaságra való átállást.
– A fizikai hozzáférés lehetőségeinek bővítése, amely hozzájárul a kiváló és biztonságos összeköttetés kialakításához.
– Az állampolgárok digitális kompetenciáinak fejlesztése, valamint a digitális oktatási öko-szisztéma fejlesztése, amely javítja a minőségi oktatáshoz való hozzáférést.
Kerete 80%-ban EU-s, 20%-ban pedig hazai forrásokból áll
Végrehajtás Operatív Program Plusz (VOP Plusz)
A VOP Plusz a technikai segítségnyújtás források kezelését szolgáló program, amely a 2021-2027 közötti időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló kohéziós célú források eredményes és hatékony felhasználását támogatja.
Ehhez kapcsolódóan a VOP Plusz kiemelt figyelmet fordít a pályázói kapacitás fejlesztésére, ezáltal is elősegítve, hogy a pályázók a fejlesztéseiket minél nagyobb számban, minél szabályosabban és minél jobb minőségben legyenek képesek megvalósítani az új időszakban. Az operatív program főbb beavatkozási területei az irányítási, kontroll- és auditirányítási rendszerek és eszközök biztosítása, a kedvezményezettek és az irányító hatóságok közötti elektronikus adatcsere, a monitoring, a támogatott projektek nyilvánosságával és a tájékoztatással összefüggő feladatok ellátása, valamint az adminisztratív és pályázói kapacitásépítés.
Forrásait 83,3%-ban Uniós, 16,7%-ban pedig hazai pénzekből finanszírozza.
Magyar Halgazdálkodási Operatív Program Plusz (MAHOP Plusz)
Első hallásra furcsának tűnhet, hogy a magyar halgazdálkodással külön operatív program foglalkozik, pedig így van. Ez logikus is, hiszen a MAHOP Plusz célja a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, a haltermelés és halfeldolgozás versenyképességének, valamint fenntarthatóságának innováció és digitalizáció révén történő növelése a környezetterhelés csökkentése mellett. Kiemelt szempont a klíma- és környezetbarát gazdálkodási módszerek támogatása, a körforgásos gazdálkodás elvén alapuló módszerek arányának növelése a termelési rendszereken belül, továbbá a vízi és vizes élőhelyek faji sokféleségének fenntartása, fejlesztése.
A halgazdálkodási ágazat magában foglalja a tógazdaságokban és az intenzív üzemekben történő haltermelést, a halfeldolgozást és a természetes vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet. A hazai halgazdálkodás fő feladata a fogyasztók egészséges és biztonságos termékekkel történő ellátása, de hozzájárul a munkahelyteremtéshez és a hagyományok megőrzéséhez is.
Ez a program gazdálkodik a legtöbb hazai forrásból, kerete 70%-ban EU-s és 30% pénzből operál.
Reméljük hasznosnak találták ezt a rövid áttekintőt. Mikor legközelebb EU-s pénzből finanszírozott projektet látnak, azonnal tudni fogják, milyen típusú beruházásról van szó és azt is milyen pénzek kellettek a megvalósulásához.
A cikk az Európai Unió finanszírozásával, az EmpowerHun (101172580 — 2023CE16BAT234) projekt keretében készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
