A korábbi évekhez képest 2026-ban érezhetően megnövekedett a nemzetközi érdeklődés a magyar politika, azon belül pedig a debreceni viszonyok iránt is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy ebben a naptári évben már számos megkeresést kapott szerkesztőségünk különféle európai országok sajtótermékeitől. Munkatársaink január óta az alábbi orgánumok újságíróinak adtak interjúkat, nyilatkozatokat:

Alternatives Economiques (Franciaország)

Antena 1 (Portugália)

BBC (Egyesült Királyság)

Die Zeit (Németország)

Dnevnik (Bulgária)

France24 (Franciaország)

Gazeta Wyborcza (Lengyelország)

Le Monde (Franciaország)

L’Express (Franciaország)

Rai (Olaszország)

RTV SLO (Szlovénia)

SRF rádió (Svájc)

A külföldi újságírók elsősorban azért érkeztek Debrecenbe, hogy egy korábban Fidesz-fellegvárként elkönyvelt nagyvárosból tudósítsanak az országban tapasztalható politikai változásokról, az országosan tizenhat, Debrecenben pedig huszonnyolc éve regnáló hatalom közvélemény-kutatásokban megmutatkozó válságáról, és egyre több szakértő által valószínűsített bukásáról.

Április 9-én két európai országban működő állami média is a Debreciner szerkesztőjének nyilatkozatával számolt be a debreceni politikai légkörről. A TG3, vagyis az olasz közmédia, a Rai esti híradója legutóbbi adásában Polgár Tóth Tamás elmondta, az elmúlt években az egész országban megtapasztalt infláció Debrecenben is érezteti hatását, az itt élők növekvő élelmiszerárakkal találkozhattak, mindez hozzájárulhat a kormánnyal szembeni elégedetlenséghez. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a városban a legfőbb kampánytémát az akkumulátorgyárak szolgáltatják, sokan vannak ugyanis, akik tartanak az üzemek környezetre és a vízkészletre gyakorolt hatásától, valamint a gyárakkal együtt érkező vendégmunkások sokaságától. Polgár Tóth Tamás nyilatkozata az esti híradó 19. percétől látható.

Ugyanezen a napon a szlovén RTV rádió online kiadásában is megjelent munkatársunk nyilatkozata. A közszolgálati sajtótermék Polgár Tóth Tamást elsősorban az akkumulátoripari beruházásokról kérdezte. Kifejtette, a CATL-beruházás többek között azért is találkozott heves lakossági ellenállással, mert egy olyan térségben valósítják meg a nagy vízigényű akkugyárat, amely egyébként is elsivatagosodóban van, nincsenek nagyobb folyók sem a közelben. Munkatársunk előrevetítette, mivel a bejelentések szerint néhány év alatt több mint 20 ezer új munkahely jön létre Debrecenben, nyilvánvalóan szükség van több ezer vendégmunkásra az új gyárak működtetéséhez. Azt is elmondta Polgár Tóth, hogy az ország méreteihez képest aránytalanul nagy szereplő lett Magyarország az akkumulátorok előállításában, miközben hazánkban jelenleg nem áll rendelkezésre az iparághoz szükséges energia, víz, nyersanyag és munkaerő sem. Az RTV adása itt hallgatható meg, valamint olvasható a kapcsolódó cikk szlovénul.

Ma, április 10-én, cikkünk írásakor megjelent az Alternatives Economiques cikke is, amiben szintén munkatársunk nyilatkozik, ez előfizetés ellenében itt olvasható franciául.

A Debreciner munkatársai egyéb újságírói feladataik ellátása mellett igyekeznek hozzájárulni a nemzetközi közvélemény tájékoztatásához is a Debrecenben és térségében zajló folyamatokról. Ahhoz, hogy a munkánkat folytatni tudjuk, nagy szükségünk van olvasóink segítségére. Kérjük, előfizetésével támogassa munkánkat!