Évek óta fel-felbukkan a közösségi médiában és a debreceni lakossági fórumokon az a híresztelés, miszerint a helyi akkumulátoripari üzemek illegális kutak fúrásával csapolják meg a sérülékeny vízbázist. A Debreciner is számos olvasói jelzést kapott már ezzel kapcsolatban, de erre a lakossági aggodalomra érdemi bizonyítékkal még senki nem tudott előhozakodni. Az esetek zömében az ilyen észrevételekről kiderült például, hogy monitoringkutakról van szó, amelyek létesítését a hatóság írta elő a cégek számára, amelyeknek a saját telephelyükön belül meghatározott rendszerességgel vizsgálniuk kell a környezet állapotát.

Mivel az elmúlt időszakban is több üzenetet kaptunk esetleges kutakra vonatkozóan, megkérdeztük a Debreceni Vízmű Zrt.-t, hogy ők tudnak-e ilyenekről. Egészen meglepő választ kaptunk az önkormányzati cégtől.

Gorján Ferenc vezérigazgató először is leszögezte, a Debreceni Vízmű Zrt. közműves vízellátással, szennyvízelvezetéssel és -tisztítással foglalkozik. Az ehhez szükséges vízmennyiséget a vízjogi üzemeltetési engedélyükben foglaltak szerint vehetik ki a vízbázisból.

Mint írta, fontos, hogy nem vehetnek ki több vizet, mint a napi utánpótlódás, hiszen akkor a vízkészlet csökkenne. „Ilyen értelemben tehát ugyanúgy engedélyköteles vízbázishasználók vagyunk, mint mondjuk az egyetem, a TEVA, a konzervgyár vagy bárki, aki kúttal, kutakkal, általánosságban, szakmai nyelven fogalmazva: vízkivételi létesítménnyel rendelkezik” – magyarázta.

A vezérigazgató közölte, az, hogy ki honnan, mennyit és milyen intenzitással vehet igénybe akár felszíni, akár felszín alatti vízbázisokból, nem a vízmű hatásköre, hanem a területi vízgazdálkodási szervezeté, jelen esetben a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságé (Tivizig), ők ugyanis a vízkészletek vagyonkezelői. Tehát a Tivizig látja a készleteket, azok változásait, és éppen ennek a meghatározását nehezíti az illegalitás. A készletek helyzete alapján magát a kút építését lehetővé tevő vízjogi létesítési engedélyt és az üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízügyi és vízvédelmi hatóság, vagyis a kormányhivatal adja ki.

A Debreceni Vízmű Zrt. tehát ezekben az esetekben ugyanolyan ügyfélnek számít, mint bárki más. Ugyanakkor ha engedélykérelem érkezik fenti hatóságokhoz, akkor ők bevonják a vízművet, mivel elsődleges a lakossági ellátásbiztonság. Éppen ezért megkérdezik az önkormányzati céget, hogy a tervezett tevékenységek milyen hatással vannak a víztermelésükre.

„Hivatalosan tehát nincs tudomásunk víztermelő kutakról az akkumulátorgyárak területén. Az illegalitást pedig nem tudjuk vizsgálni, mert nem vagyunk hatóság, így csak reméljük, hogy ilyen nincs, mert igen, sajnos a Vízmű tudomása nélkül meg tudják ezt tenni, mint ahogy bárki. Akár egy magánszemély is az udvarában” – fogalmazott.

Gorján Ferenc hozzátette, ők csak monitoringkutakról tudnak, amelyek sekély mélységűek, talajvízre telepítettek, és a céljuk az ellenőrzés.

Az esetleges illegális kutakkal kapcsolatban kerestük a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságot. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Gyártásra most még nem kapnak vizet

A Debreciner kérdésére a vezérigazgató azt is elárulta, a debreceni akkumulátoripari cégek jelenleg két típusú vizet kapnak: építési vizet (betonozáshoz, épületszerkezeti és egyéb munkákhoz) és kommunális vizet (ivásra, mosakodásra, vécéöblítésre stb.).

„A konkrét gyártási tevékenységhez szükséges víz (a Vízműn keresztül) tehát nincs. Fontos az is, hogy az építési és kommunális mennyiséget is olyan átmérőn keresztül kapják, hogy fizikailag ne legyen lehetséges az ezeken felüli többletvízmennyiség levételére. Ezt a biztonsági tényezőt beépítettük” – közölte Gorján.