A továbbiakban sem kíván utcai politizálással foglalkozni a debreceni Civil Fórum.
Hamarosan egy szennyezési üggyel állnak elő, „addig senki ne aludjon nyugodtan”
Az október 24-ei debreceni közgyűlés után egy nappal sajtótájékoztatójukon mutatkoztak be a Civil Fórum Debrecen Egyesület önkormányzati frakciójának tagjai a Kálvin téri irodájukban tartott sajtótájékoztatón: Gondola Zsolt Zoárd frakcióvezető, Illés-Rácz Mariann frakcióvezető-helyettes, Balláné Csontos Ildikó önkormányzati képviselő és Badár Gyöngyi önkormányzati képviselő.
Balláné Csontos Ildikó 15 éve tagja a Civil Fórum Debrecen Egyesületnek a férjével együtt, aktivistaként kezdtek, most lett önkormányzati képviselő. A frakción belüli feladata a lakossági megkeresések fogadása és kezelése, úgy érzi, az egészségügyben szerzett végzettsége itt segítségére lesz.

Badár Gyöngyi 31 éves, Debrecenben született. Ő is aktivistaként, aláírásgyűjtéssel kezdett. Eleinte nem tervezte, hogy képviselő lesz, de ma már úgy véli, a sok kicsi sokra megy. Matematikus végzettséggel rendelkezik, pénzügyi területen dolgozik, feladata a városi költségvetés követése.

Illés-Rácz Mariann 7 éve csatlakozott a Civil Fórumhoz. Az előző ciklusban 2 évig önkormányzati képviselő is volt. Vállalkozóként dolgozik. Frakción belüli feladata a helyettesi feladatok mellett a külső kapcsolattartás. Elmondta, rendkívül büszke arra, hogy frakciójukban két további női képviselő van. Hangsúlyozta, ezt azért érzi nagyon fontosnak, mert mindannyian elért eredményeik alapján jutottak ide. Fontosnak érzi, hogy minél több nő legyen a közéletben.

A képviselők bemutatkozásait követően Gondola Zsolt Zoárd szólt. Elmondta, jogász képzettsége van, ügyvédként dolgozik. A Civil Fórum Debrecen Egyesületnek – és immáron friss frakciójának is – az alapelve már évtizedek óta, hogy ők lokálpatrióták, elzárkóznak minden ideológiától, kizárólag a helyi ügyeket tartják fontosnak. Szeretnék társadalmasítani a közgyűlési döntéseket, közelebb hozni a politikát az utcához. Jelenleg az egyik legfontosabb problémának a helyi iparűzési adó egy részének átirányítását tartják: „Itt marad a szén-dioxid, a pénz meg elmegy” – fogalmazott Gondola. Megemlítette meg a Debrecen mellé épülő akkumulátorgyárakat, legfőképpen azért, mert ezeket épp a magas iparűzési adóból származó bevételek reményében telepítették ide.
A frakció bemutatkozó sajtótájékoztatóján megjelentek közül a kérdezés lehetőségével egyedül a Debreciner élt, a válaszokat Gondola Zsolt Zoárd adta.
Melyek Debrecen legégetőbb – közéleti – kérdései, amelyekkel kapcsolatban változást szeretnének elérni a közgyűlésen belül vagy kívül?
A legfontosabb a kínai akkumulátorgyár, a helyi iparűzési adó, de a tömegközlekedés finanszírozása szinte állandó slágertéma. Ez kormányzati segítség nélkül nem fog menni, erre költeni kell, 7-8 milliárdot fordítnk minden évben erre a célra. Én nem sajnálom, mert jó a tömegközlekedés, de ennek a finanszírozása nagyban terheli a város költségvetését. Ami új probléma lesz, az a repülőtér. Azzal, hogy megvásárolta a kormány a Budapesti Liszt Ferenc Repülőteret, a debreceni háttérbe szorult. Jelenleg közös tulajdonban van a várossal, a vagyonkezelővel és a kormányzattal. Sajnálatos módon azzal, hogy a Wizz Air is becsukta itt a kapukat, nagyon úgy tűnik, hogy Debrecen repülőtere vissza fog fejlődni. Most, ha jól emlékszem, akkor ilyen 5-600 millió forintokat kell oda beletenni azért, hogy egyáltalán működhessen, de nagyon borúsnak látjuk a jövőjét. Ezekben az ügyekben egyébként a közgyűlésben tudunk fellépni.
Ami még nagyon fontos közéleti kérdés, az a debreceniek egészségének a védelme, mert olyan információk szoktak hozzánk eljutni, és most is rendelkezünk legalább kettővel, amelyek annak a gyanúját veti fel, hogy nem teljesen úgy működnek ezek az akkumulátorgyárak, különösen a CATL-nek az eddig beindult részlege, ahogy azt ígérték. Ez ügyben mi nem várunk meg semmilyen előterjesztést, hanem saját magunk fogunk fellépni. Ha bármilyen szennyezést találunk, vagy szennyezést látunk, vagy szennyezésről hallunk, azt mindenféleképpen közéleti témává kívánjuk tenni. Nem beharangozva, de nemsokára jönni fog egy ilyen dolog, úgyhogy addig senki ne aludjon nyugodtan.

Változik a Civil Fórum politizálása most, hogy a frakció megalakult? Más lesz a stratégiájuk az új ciklusban, mint korábban?
Semmiben nem változik. Mi ugyanazokat az alapelveket képviseljük már két évtizede. 2001-ben alapítottuk a Civil Fórumot, mi nem ideológiai alapon jöttünk létre, de azok az alapelvek, amiket akkor megfogalmaztunk, azok mind a mai napig érvényesek. Én azt gondolom, hogy azért sem fog változni, mert olyan nagy átalakulásban van ma a politika és azon belül a pártrendszer, hogy egyre inkább szükség lesz a valódi civil szférára. Az 56-os megemlékezésen elmondtam, hogy vannak olyan pontok egy társadalom életében, amikor a pártrendszer meghaladottá válik, és a pártrendszer helyett ki kell valami mást találni. Én hiszek a demokráciában és hiszek abban, hogy a pártdemokrácia az egyedüli, ami működhet, mégis vannak olyan krízishelyzetek, lásd 56-ot, amikor akár aktív kommunisták is – mint ahogy Nagy Imre is – civillé válnak. Én azt gondolom, hogy most sodródunk ebbe az irányba. Ha most egy kicsit elelmélkedünk, a Tisza Párt sem egy klasszikus párt. Náluk is mintha egy kicsit nyílna ez a társadalmasítás. Ugye régen azt mondtuk, hogy ez volt a Hazafias Népfront.
Azt nem tudom, hogy egyre inkább előtérbe kerül ezeknek a közösségeknek a felelőssége, a szava és a támogatása. Mi ilyen téren nyitottak vagyunk bárki felé, aki meg akarja gyógyítani ezt az országot, mert sajnos most nagyon rossz irányba megy.
Korábban említette, hogy szeretnék a politikát közelebb hozni az utcákhoz. Ezt lehet úgy értelmezni, hogy a stratégiájuk eltolódik egy olyan irányba, hogy inkább megszervezik a civileket? Számíthatunk demonstrációkra esetleg?
Nem, nem. Azt látni kell, hogy az akkumulátorgyárral kapcsolatos stratégiák a választás kapcsán eltérőek voltak. Voltak, akik abba az irányba mentek el, hogy utcai rendezvényeket szerveztek, és ott voltak mind a 13-an. Láthatóan az utcai megmozdulásokra nincs igazán igény Debrecenben, a debreceniek nem kívánnak igazán kimozdulni. Mi azt gondoltuk és azt mondtuk akkor is, hogy mi a média terében, a nyilvánosság igénybevételével mondjuk el a véleményünket. Tehát az utcára vitele a közügyeknek nem az utcai rendezvényeket jelenti, hanem próbálnánk a közösségeknek, személyeknek megteremteni azt, hogy olvassák el, miről dönt a város.
Más megyeszékhelyekkel ellentétben Debrecenben nem közvetítik élőben a közgyűléseket. Mi a Civil Forma álláspontja ezzel kapcsolatban?
Közvetítsék!