UGYANAKKOR

Bajba kerültek a vidéki színházak, a debreceni módszerben látták a megoldást

Elismert színészek bevonásával alapítottak városi színházi „igazgatóságot”. Azt remélték, ez nemcsak a teátrumok pénzügyi helyzetén javít, hanem a jogi ügymeneteket is egyszerűsíti majd. – Fővárosi Lapok, 1887. február 17.

Négy vidéki színigazgató jelentette be a tél folyamán fizetési képtelenségét – adta hírül a Fővárosi Lapok. Ennek nyomán a vidéki színházak megélhetésének kérdése gyakran vitatott részévé vált a közbeszédnek. A helyzet válságosságát az is jelezte, hogy a kérdés a képviselőházig is eljutott, ott tárgyaltak a megoldási tervekről, kevés eredménnyel – írták.

Mivel napról napra fogyatkozott a regnáló színházigazgatókba vetett bizalom, így egyre kevesebb esélyt láttak arra, hogy a helyzetet városoktól vagy az államtól folyósított segélyekkel oldják meg. A Fővárosi Lapok úgy vélte, Debrecenben megfelelő módot találtak a probléma orvoslására: öt elismert színész kiválasztásával alakították meg „Debrecen város színházi igazgatóságát”. Közülük nevezték ki az intézményt a városnál és a hatóságnál képviselő személyt is; felelős művezetőt is közülük választottak.

Csokonai Színház
Fortepan / Gyöngyi

Az igazgatóság kötelezettsége volt, hogy rendszeresen ellenőrzött könyvelést vezessen – az esetlegesen felmerülő veszteségek is őket terhelték. Mint írták, ez utóbbi tény nem rendelkezett túl nagy jelentőséggel, mivel a város rendszeres támogatást biztosított volna a színháznak, melyből jelmezeket, díszleteket és könyveket szerezhettek volna be. A rendszer további előnyeként gondoltak arra, hogy az esetleges igazgatósági tagok pótlását innentől direkt kinevezéseken keresztül intézték volna, nem kellett volna a színházigazgatói posztot pályáztatni, az aspiránsok „keserveit” rendszeresen hallgatni. Úgy gondolták, az újonnan bevezetett rendszer a jogdíjak kérdésére is pontot tesz majd – az jelentette a gondot, hogy egy új színházigazgató munkába állása esetén annyi jogdíjat kellett fizessen a korábbi darabokért, ami már az indulásakor csődközelbe juttathatta a vállalkozását. Az új módszer ezt oldotta volna meg úgy, hogy a jogdíjakat az egyes személyek helyett az igazgatóságokra ruházták volna.

A debreceni színházi igazgatóságba első körben Valentin Lajost, Ronaszéky Gusztávot, Vedress Gyulát, Mándoky Bélát és Molnár Lászlót választották be.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...