Úgy tűnt, Debrecen nem tudja viselni az egyetem létesítésével járó terheket. Mozgalom indult azért, hogy a város álljon el a beruházástól. A szegedi újság arról kérdezte a városuk polgármesterét, hogy időszerűnek látja-e, hogy Szeged megújítsa az intézmény létrehozására tett ajánlatát. – Délmagyarország, 1914. február 12.
UGYANAKKOR
Azt követelték, hogy adják vissza a debreceni egyetemet – Szeged polgármesterét arról kérdezték, ő vállalná-e a fenntartást
Debrecenben Száray Gyula iparkamarai titkár kezdeményezésére mozgalom indult: azt követelték, hogy Debrecen adja vissza a kormánynak az egyetemet – írta meg a Délmagyarország.
A visszakozás magyarázata az volt, hogy Debrecen nehéz pénzügyi helyzetbe került: nem volt biztos, hogy állni tudja majd az akkor még csak épülő intézmény fenntartását. A munkálatok már önmagukban is rendkívül költségesnek bizonyultak. Nagy összeget öltek a beruházásba, ezzel akaratlanul is próbára téve a város teherbíró képességét. Az intézmény visszaadásának ügyét a város közgyűlésének következő ülésén tárgyalták.
Az eset kapcsán a Délmagyarország Lázár György szegedi polgármestert kérdezte: arra voltak kíváncsiak, a polgármester valószínűnek tartja-e, hogy az egyetemet visszaadják. Azt is tudni szerették volna, hogy Szeged befogadná-e az intézményt, vállalná-e a velejáró költségeket. Mint írták, Szegedet közeli érdek fűzte az egyetem kérdésének követésére. Abban az esetben, ha a cívisváros eláll a projekt befejezésétől, Szeged jött volna szóba elsőként, mint potenciális reflektáns.
Az újság érdeklődésére a polgármester elmondta, nem tartja valószínűnek, hogy a debreceniek elállnak az egyetem megtartásától, különösképpen azért, mert már így is jelentős összegeket öltek az építkezésbe. Hozzátette, faramuci helyzet alakult ki; úgy vélte, Szeged veszített azzal, hogy az egyetem nem ott épülhetett fel, de így már Debrecenről sem lehetett elmondani, hogy nyert az üzleten.
„Szeged bizonyára nem érezte volna meg az egyetemmel járó kiadásokat annyira, mint Debrecen, s minálunk ez az intézmény sokkal jobban kifizetődött volna, mint ott. Annyi látogatója föltétlenül illett volna, mint amennyi Debrecenben. Egy millió differencia volt csak a két város között, amennyiben Debrecen tizenöt, Szeged pedig tizennégy milliót ajánlott föl érte. Készpénzben akartunk csak adni három millió koronát s ezt igen könnyen elő is tudtuk volna teremteni. Ha Debrecen az egyetemet nem kapta volna meg, ez neki nem fájt volna, nekünk azonban fáj” – összegezte a helyzetet.
A polgármester hozzátette, ha mégis meggondolják magukat a debreceniek, akkor Szeged feltétlenül jelentkezik. „Ha azonban a dolog komolyra fordul – amit én nem remélek – akkor majd sorompóba lépünk az egyetemért, és minden törekvésünket oda irányítjuk, hogy Szeged kapja meg azt az egyetemet, amelyet még Debrecen előtt megérdemelt volna” – fogalmazott.
Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.
