Szeged előrébb tart Debrecennél a két város versenyében – állapította meg 1886. november 9-i számában a Fővárosi Lapok. Az újság szerint a települések már régóta vetélkednek egymással azt illetően, hogy melyikük az Alföld fővárosa.

Az akkori költségvetésből az látszott, hogy Szeged tanügyre, művészetre és vallásügyre évenként 188 933 forintot költ, míg Debrecen mindössze 75 920 forintot. Ezen belül Szeged 25 ezer forintot áldozott tudományra és művészetre, Debrecen pedig csak 8763 forintot. „Szeged éjjel is nagyvárosiasabb színezetű Debrecennél. A világítás ugyanis Szegednek ötvenezer forintjába kerül, Debrecen pedig nem szán világításra többet tizenötezer forintnál” – olvasható a cikkben.

A lap megjegyzi, mindkét város deficites költségvetéssel dolgozik, amit akkor modern gazdálkodásnak minősítettek. A költségvetések mérete között azonban jelentős eltérés volt: Szegeden 1 018 584 forint bevétel mellé 1 183 843 forint kiadást terveztek, ehhez képest Debrecenben 745 131 forint bevételre számítottak, 780 329 forint kiadással.

„Szóval Szegeden mindenképpen urasabban állnak. Van azonban mégis valami, amiben az újjászületett város lakói szívesen cserélnének a debreceni cívissel. Szegeden ötven százalék a pótadó, Debrecenben valami csekélység” – állapította meg a Fővárosi Lapok.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat további cikkei itt olvashatók.