A nemzeti vagyonról szóló törvény előírja, hogy bizonyos értékhatár fölött az önkormányzatok tulajdonában álló ingatlanokat kizárólag versenyeztetés útján lehet értékesíteni. Ahogy azonban azt április 16-án részletesen bemutattuk, Debrecen önkormányzata az elmúlt években kialakított egy ezzel ellentétes gyakorlatot. Eszerint gyakran tényleges verseny nélkül, kizárólag egymással piaci versenyben nem lévő cégek meghívásával adja el azokat az ingatlanokat, amelyeket egy meghatározott célra szán, például arra, hogy a városi vagyonkezelő azokat egy külföldi nagyberuházónak adja tovább. 2020 óta több mint 21 milliárd forint értékben vált meg ily módon nemzeti vagyontól Debrecen vezetése. Így értékesítették többek között azt az ipari célra kijelölt területet is, amelyen a CATL-akkumulátorgyárat építik.

Miközben az általunk megkérdezett korrupcióellenes szervezetek, a Transparency International Magyarország és a K-Monitor abszurdnak és károsnak ítélték meg ezt az eljárást, Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, Szekeres Antal, a város jegyzője, valamint az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó hajdú-bihari kormányhivatal semmit sem reagált a megkeresésünkre.

Komplex kérdésről van szó az ÁSZ szerint

Nem úgy az Állami Számvevőszék. Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve a Debrecinernek küldött válaszában megerősítette, amit korábban írtunk: a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont a törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár felett – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni. A számvevőszék azonban azt is hozzátette, konkrét gyakorlatokat és gazdasági eseményeket azok komplexitása okán csak valamennyi részlet alapos ismeretében lehet megítélni.

„A cikkben bemutatott konkrét gazdasági eseményekkel kapcsolatban az ÁSZ bejelentést ez idáig nem kapott, ellenőrzést nem végzett, ugyanakkor a leírtakat a kockázatelemző monitoring tevékenysége keretében figyelembe veszi, a kockázatelemzés eredménye alapján az ellenőrzések tervezése, illetve folyamatban lévő ellenőrzések során hasznosítja” – közölték.

Az ÁSZ honlapján található jelentéskereső alapján más megyei jogú városok önkormányzataival, a megyei önkormányzatokkal, valamint a budapesti és a fővárosi kerületi önkormányzatokkal együtt legutóbb 2018-19-re vonatkozóan vizsgálták Debrecen gazdálkodását.