Már nem lehet megakadályozni a gyárak felépítését, a helyi lakosok pedig csak tömegesen, hosszú pereskedés után tudnak eredményesen fellépni az üzemek káros hatásaival szemben – hangzott el azon a lakossági fórumon, amelyet április 10-én tartottak a debreceni CATL-akkumulátorgyár szomszédságában fekvő Mikepércsen. Az eseményt szervező Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elsősorban azokat várta a kártérítési szakjogászok részvételével zajló beszélgetésre, akiket érdekel, számíthatnak-e kártérítésre a Debrecenben és a környéken élők, az akkugyár miatt esetlegesen elértéktelenedő ingatlanok tulajdonosai és a környező termőföldeken gazdálkodók.

Szentkláray Bence ügyvéd kifejtette, a mikepércsiek ügye egyelőre „idő előtti”, mivel a kár még nem következett be, tehát kártérítési pereket egyelőre nem érdemes indítani. Ha egy gyár tevékenysége annyira káros, hogy valamilyen személyiségi jogot sért, akkor az érintettek sérelemdíjért folyamodhatnak, de szerinte még ennek sincs itt az ideje. Amikor bizonyítani tudják, hogy káros anyagok kerülnek a környezetbe, vagy más káros hatások történnek, a bíróság csak akkor tudja eldönteni, hogy történt-e sérelem. Jilling Szilárd ügyvéd hangsúlyozta, a felperes kötelessége bizonyítania, hogy sérültek a jogai.

Szentkláray úgy látja, a gyárak építését jelenleg nem lehet jogi eszközökkel megállítani, nincs erre alkalmas, kellően gyors és hatékony jogi eszköz. Mindezt azzal szemléltette, hogy Kisbéren tíz éve próbálkoznak jogi eljárásokkal küzdeni egy sertéstelep és egy biogázüzem által okozott bűz ellen, több mint négy éve zajlik a per, és csak most fog megszületni az első jogerős ítéletük. „Ha ma itt megbíznak minket kétszázan, akkor sem tudom garantálni, hogy tíz év múlva bezárnak a gyárak” – fogalmazott.

Milliókba kerülhet egy per

Egy elcsukló hangon kérdező helyi anya arról érdeklődött, hogyan tudják eladni a házukat, hogy elköltözhessenek innen. Szentkláray Bence szerint itt jöhet szóba a kártérítési per: ha a gyár miatt bizonyíthatóan lecsökkent az ingatlan értéke, az okozott kár kifizettethető a gyárral. Hozzátette, ha a tulajdonos egyáltalán nem tudja eladni a házát, akkor jogilag nem keletkezik kár. Az ingatlan értékének romlása azonban az eladás nélkül is megtörténik, ezért lehet pert kezdeményezni.

Az ügyvéd azt is elmondta, a lakosoknak érdemes összeállniuk, mert a sokaságban van az erő, amennyiben egyezkedniük kell a gyárakkal. Közölte, ha a cél a gyárak bezáratása vagy környezetbarátabbá tétele, akkor mindenképpen fontos a tömeges fellépés.

Arra a felvetésre, hogy mi történik, ha több szennyező is van, Szentkláray azt felelte, minél több a szennyező, annál fizetőképesebbek, tehát ha itt a pert választják a lakosok, minden releváns gyárat alperessé kellene tenniük.

A gyárak elleni per költségeire vonatkozó kérdésre Szentkláray Bence kifejtette, komoly, milliós összegekre érdemes felkészülni, hiszen az ügyvédi díjak mellett szakértői véleményekre is kell költeniük a felpereseknek.

Az ügyvéd arra is felhívta a megjelentek figyelmét, teljesen mindegy, hogy egy gyár rendelkezik-e a szükséges hatósági engedélyekkel, ha valakinek a gyár tevékenysége kárt okoz, akkor azt a cégnek mindenképpen köteles megtérítenie.

Mi lesz a perrel, ha közben megbukik a kormány?

Volt, aki arról érdeklődött, hogyan befolyásolhat egy pert, ha a közeljövőben kormányváltás lesz Magyarországon. Szentkláray erre úgy felelt, alapvetően a kár bekövetkeztekor hatályos jogszabályok alapján ítéli meg a bíróság az ügyeket, és habár nem lehet kizárni, hogy a törvények megváltoznak, de valószínűtlen, hogy alapvető jogi változások következnének be. Arra a kérdésre, hogy így nem jelent-e komoly kockázatot egy per indítása, az ügyvéd azt válaszolta, ezért érdemes kártérítés helyett sérelemdíjért folyamodni. Egy gyár ugyanis bármikor megteheti, hogy egy ingatlan értékcsökkenését valamilyen technológiai változtatással megszünteti, így a bíróság nem fogja megállapítani a kárt. A személyiségi jogi sérelmet viszont nem lehet utólag meg nem történtté tenni.