Levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek Tóth József (Polgári Lokálpatrióta Mozgalom), Polgár város polgármestere, amelyben azt kéri, az állam által 855 önkormányzattól beszedendő, összesen 360 milliárd forintra tervezett szolidaritási adó egy százalékát adja a kormány a tízezer alatti lakosú településeknek, amelyek ezt kizárólag szociális célra, települési támogatások kiosztására használhatnák fel. Ilyen településből 700 van a szolidaritási adóra kötelezett önkormányzatok közül.

Mindezt a polgármester szerint az érintett önkormányzatok egy háromlépcsős rendszerben valósíthatnák meg: amennyiben az előírt adókötelességük nem haladja meg az 1 millió forintot, a teljes összeget megtarthatják, ha pedig ennél többet kell adózniuk, akkor ők is megtarthatják az 1 millió forintot, és ezen túlmenően 11 millió forint befizetési kötelezettségig a következő 10 millió forintos rész 50 százaléka maradna helyben, 101 millió forintot meg nem haladó kötelezettségig pedig az előző két lépcső után megmaradt adó 10 százalékát kapná vissza az érintett önkormányzat. A 101 millió forintnál nagyobb adókötelezettséggel rendelkező, de 10 ezer lakos alatti települések a koncepció szerint összesen legfeljebb 15 millió forintot tarthatnának meg a szociális kiadásokra.

Tóth József érvelése szerint a szolidaritási hozzájárulás rendszere igazságtalan, méltánytalan és aránytalan, mivel onnan is elvesz, ahol sok a nélkülöző és a segítséget kérő, ahol nincs pénz a szegények segélyezésére. Szerinte ez a probléma főleg a kisebb településeket érinti.

Az alig több mint 8 ezer lakosú Polgárnak idén 192 millió forint szolidaritási adót kell fizetnie az államkasszába, tehát amennyiben a kormány elfogadná Tóth javaslatát, abban az esetben 15 millió forintot kaphatna vissza az általa vezetett önkormányzat.

Hajdú-Bihar megyében átlagosan az adó közel 10 százalékát tarthatnák meg

Tóth József a Debrecinernek arról beszélt, miközben a sajtó hangos a nagyvárosokat ért igazságtalanságokról, a kistelepülések adókötelezettségéről keveset hallani. Eközben a megadóztatott 855 településből 700-ban 10 ezer embernél kevesebben élnek, 220-ban pedig még az ezret sem éri el a lakosok száma. A polgármester kifejtette, a jogszabály szerint az iparűzési adót közösségi közlekedésre és szociális problémák kezelésére kell fordítani. „Ebből van bőven a kistelepüléseken, főleg ott, ahol nincs éjjeli menedékhely, folyamatos ételosztás, tűzifaosztás, szegény emberek viszont vannak” – sorolta.

A polgármester azt is elmondta, Hajdú-Bihar megyében 26 településnek kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie, amelyekből 19 a tízezer lakos alatti település. Ezektől a kisvárosoktól és falvaktól összesen több mint 1,6 milliárd forintot venne el a kormány. Ebből a pénzből Tóth József javaslata alapján 159 millió forintot megtarthatnának az önkormányzatok a szociális problémák enyhítésére, például tűzifára, gyógyszerre és élelmiszerre. A polgármester hangsúlyozta, ez a 700 önkormányzatnak jelentős segítség lenne, miközben az állami költségvetésnek körülbelül akkora részét érinti, mint amennyivel Debrecennek egy év alatt növelték az adókötelezettségét.

Tóth javaslata alapján a Hajdú-Bihar megyén belül a legkisebb adó, 2,27 millió forint befizetésére kötelezett Álmosd község ebből az összegből 1,63 millió forintot tarthatna meg, míg a 15 millió forintos maximális mennyiséget Polgáron túl Biharkeresztes, Ebes, Nádudvar és Nagyhegyes tudná elkönyvelni.

A polgármester a kezdeményezése fogadtatásáról a Debrecinernek elmondta, más települések élén álló kollégáitól eddig csak biztatást, támogatást kapott.