CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Szanyi Tibor 2019-ig egy cikluson át az MSZP európai parlamenti képviselője volt, de akkori pártja a legutóbbi EP-választáson még a Párbeszéddel összefogva sem tudott egy mandátumnál többet szerezni (ezt Ujhelyi István kapta), így búcsúzni kényszerült az európai törvényhozástól. 2020 januárjában Szanyi kilépett a szocialista pártból, majd tavasszal a Szolidaritás mozgalommal közösen megalapította az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom (ISZOMM) pártot.

Az új szervezet igazán akkor került a figyelem középpontjába, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 6-os számú választókerületben tartott időközi országgyűlési választáson nem a hatpárti ellenzéki együttműködés emberét, hanem egy független jelöltet támogattak, míg a jobbikos Bíró Lászlót legalább annyira bírálták, mint a későbbi nyertes, fideszes Koncz Zsófiát. Szanyi Tiborral az októberi választás mellett a 2022-es terveikről, a programjukról, a többi ellenzéki párttal való kapcsolatukról és az előválasztás intézményéről is beszélgettünk, de megkérdeztük őt többek között azzal kapcsolatban is, hogy miért nem szavazta meg képviselőjük a parlamentben sem az egészségügyi törvényt, sem a veszélyhelyzet meghosszabbítását.

A borsodi időközi választás előtt Tóth Ádám független jelölt hangsúlyozta, hogy ő nem csak az ISZOMM jelöltje, hanem számos szervezet támogatja. A választás után a párt mégis a saját eredményeként kommunikálta a 2,2 százalékot. Akkor mégiscsak az ISZOMM jelöltje volt?

Minden esetben fel lehet tenni, hogy ha valaki egy párt színeiben elér egy eredményt, akkor az a párt vagy az ember százaléka-e. Ez egy teoretikus vita, én azt gondolom, hogy ez mindannyiunk 2,21 százaléka, mindenki mondhatja, hogy az övé.

Hiányzott valahonnan ez a 2,21 százalék? A választás után komoly támadásokat kaptak emiatt.

Nem gondolom. Viszonylag kevés szavazatot kaptunk, 774-et, közülük nagyon sokat személyesen is ismertünk, tehát ezek nem csak úgy a vakvilágból jött szavazatok. Akikkel kapcsolatban voltunk, és tudható volt, hogy ránk szavaznak, ők sem a kormányoldalra, sem az országgyűlési ellenzéki oldalra nem szavaztak volna. Nagy valószínűséggel nem mentek volna el szavazni.

Lát-e valamelyik pártban hosszútávon potenciális szövetségest az ISZOMM? Az elmúlt időszakban ön több párt megszűnését is javasolta…

Számomra az a mértékadó, hogy egy párt önazonos-e. Fölösleges pártoknak szoktam nevezni azokat, amelyek nem hordozzák magukon az attribútumokat, amelyek mondjuk egy konzervatív vagy egy liberális politikai szervezethez tartoznak. Úgy gondolom, hogy baloldali és liberális pártok között egy nemzeti konzervatív Jobbiknak nincs helye. A mi pártunk hangsúlyosan baloldali párt, tehát szövetséget csak olyanokkal tudnánk kötni, amelyek tiszteletben tartják legalább azokat az alapokat, amiket mi hirdetünk. Mivel bennünket elsődlegesen az emberek életszínvonalának, jólétének, jóllétének kérdései izgatnak, ezért mi kitűztünk négy olyan alapszámot, mint a nettó 200 000 forintos minimálbér, a gyermekenként 37 500 forintos családi pótlék, ugyanekkora korpótlék a nyugdíjasoknak, valamint a 100 000 forintos szociális minimáljövedelem. Utóbbit úgy kell elképzelni, hogy mindenkinek van valamennyi jövedelme, ha ez nem éri el a 100 ezer forintot, akkor ki kell egészíteni. Ez még így is a létminimum alatt van, tehát ezek nagyon szerény számok. Ha valaki ezeket tiszteletben tartja, elfogadhatók számára, akkor ez részünkről már egy szövetségi alap, nyilván nekünk is el kell fogadni dolgokat, amiket a másik párt követel. Ha megnézem a jelenlegi országgyűlési és európai parlamenti pártok világát, akkor a számaink elfogadottsága leginkább a Momentum esetében érhető tetten. A szövetséget is másképp képzeljük el, mint mások: a szövetség nem egyenlő a pártunióval. Az emberek fejében az van, hogy az ellenzék tömörüljön egy unióba, miközben ezek a pártok jó esetben szövetségekre képesek.

Az ellenzéki pártok alapvetően két modellről szoktak beszélni: a közös listáról és a koordinációról. A Fidesz éppen most készül úgy megváltoztatni a választási törvényt, hogy ellehetetlenítse a második verziót. Felmennének egy közös listára ezekkel a pártokkal?

Ez számunkra nem kérdés. A mi gondolkodásunk programalapú: bárminemű közösségnek a program az alapja. Van egy nagyon szépen élre vasalt, jelenleg 82 pontból álló programunk.

Ez olvasható már valahol?

Ennek egyes elemeit már nyilvánosságra hoztuk, mint az előbb említett négy számot. A következő napokban fogjuk bemutatni a programot. Eközben ezek az ellenzéki pártok szemmel láthatóan még egy fél mondatban sem tudtak megállapodni a közös programot illetően. Az alap, hogy utáljuk a Fideszt, de ez programnak kevés. Amikor nyilvánosságra hozzuk a programunkat, úgymond „megajánljuk”, hogy legyen ez a közös program alapja. Kíváncsiak vagyunk, hogyan fogják ezt venni. Ha van közös program, minden egyéb könnyebben megy.

Ha még semmit nem látnak a többi párt elképzeléseiből, mi alapján gondolják, hogy a Momentum terveivel összeegyeztethetők az ISZOMM célkitűzései?

Azt azért még nem mondanám, hogy összeegyeztethetők. Én csak annyit mondtam, hogy a mi kardinális számainkhoz hasonlóakat hallunk a Momentumtól, ebből gondolom, hogy náluk számíthatna ez a négy sarokszám a legnagyobb elfogadottságra.

A borsodi időközi választás előtt az ISZOMM előválasztást szeretett volna, majd miután ebből nem lett semmi, beálltak egy független jelölt mögé. Elindul-e azokban a választókerületekben az ISZOMM 2022-ben, ahol az ellenzéki összefogás nem tart előválasztást?

Mind a 106 körzetben szeretnénk jelölttel előállni, első körben az előválasztáson, amelyről nekünk sokaktól eltérő a felfogásunk. A mi értelmezésünk szerint viszonylag nagy számú szavazóra, legalább a választópolgárok 8-10 százalékára van szükség, legyen esélyegyenlőség, legyen lehetőség a programok bemutatására és ütköztetésére. Az nekünk nem előválasztás, hogy az egyik jelölt minden nap meg fog jelenni a helyi médiában, a mi jelöltünk meg soha. Ha a Debreciner mindegyik jelölttel hoz egy interjút, akkor az nekünk finom, de ha csak az egyikkel, az már nem finom.

Ezt mégis hogyan szeretnék befolyásolni?

Például megállapodunk abban, hogy csak akkor adunk interjút egy lapnak, ha az vállalja, hogy mindegyik jelölttel interjút készít. Az sem finom, ha csak a városokban van előválasztás, a kisebb településeken pedig senki sem csatlakozik be. Szeretnénk, ha az interneten is lenne lehetőség szavazni. Egyértelműen előválasztás-hívők vagyunk, Tiszaújvárosban is mi kezdeményeztük. Egyébként mi mutattuk fel először a jelöltünket, akit támogattunk, a többi párt figyelmébe is ajánlottuk őt, erre ők ultimátumszerűen megjelölték ezt a náci figurát. Mi azt mondtuk, hogy így jártunk, megyünk egy önálló támogatottal tovább. Ahol nincs előválasztás, ott a saját jelöltjeink meg fognak jelenni.

Korábban bejelentették, hogy ön is részt venne a miniszterelnökjelölti előválasztáson. Mi a véleménye az eddig bejelentett indulókról? Miért szavazzanak helyettük önre az ellenzéki választók?

A legfontosabb, hogy mögöttem van program. A többi pártnál nem láttam még leírt programot. Amíg a versenytársaimnál nincs ilyen, nem tudjuk értelmezni, hogy mit akarnak, addig ez csak egy szépségverseny. Sok jelöltről nem hallottam, de akikről igen, azok elég távol állnak a baloldaltól. Van köztük olyan, aki egyértelműen ortodox jobboldali nézetrendszerrel bír. Teljesen mindegy, hogy nálam sokkal jobb számokat tudnak felmutatni egyes jelöltek a miniszterelnökjelölti támogatottságban. Mi azt mondjuk a választóknak: ez a mi programunk, a kérdés, hogy önöknek ez mennyit ér.

Székely Sándor, a pártja egyetlen országgyűlési képviselője sem az egészségügyi törvényt, sem a rendkívüli jogrend meghosszabbítását nem szavazta meg. Miért?

Ebben az őszi szezonban ez a két kardinális törvény volt, az ellenzék pedig mindkettőt csont nélkül megszavazta. Kérdés, hogy akkor minek nekünk ellenzék? Teljes összhangban dolgoznak a kormánnyal, miközben nincs szükség a szavazatukra, hiszen kétharmaddal azt csinál a Fidesz, amit akar. A német alkotmány tételesen tiltja bármilyen rendkívüli jogrend bevezetését az országban. Ha Merkel asszony mindenféle rendkívüli jogrend bevezetése nélkül el tudja navigálni azt az igen nagy országot annak minden problémájával, akkor minek a kétharmados Fidesznek egy rendkívüli jogrend?

Hogyan nézne ki az ISZOMM járványkezelése?

Egyrészt szükséges a megelőzés, de ez már veszett fejsze nyele, mert olyan szinten tombol a járvány. Úgy látjuk, hogy egy makacs titkolózás is zajlik, nem hisszük el a kormány által kommunikált adatokat. De még most is van értelme a megelőzésnek abból a szempontból, hogy tesztelni, tesztelni és tesztelni kell. Szlovákiában egy hétvége alatt majdnem hárommillió embert leteszteltek, és meg is fogják ismételni. Ehhez képest, ha itt bárki kíváncsi lenne az állapotára, 19 500 forintért tudhatja meg. Ki az, aki ezt megengedheti magának Magyarországon? Csak a jómódúak. Másrészt a teljes körű társadalombiztosítás hívei vagyunk: a szolgáltatások terjedjenek ki mindenkire, függetlenül, hogy fizeti vagy nem fizeti a TB-t. Senkit nem lehet kilökni a társadalombiztosításból semmilyen indokkal. Harmadrészt élesen külön kell választani a magánegészségügyet és az állami szolgáltatásokat. A mostani törvény ezzel foglalkozik, de rosszul, mert nem különválasztja, hanem tiltja a másodállásokat. Ezen kívül a helyes táplálkozást és a környezetvédelmet is az egészségvédelem kategóriájába soroljuk. Borzolhatnám azzal is a kedélyeket, hogy kétségkívül sokan halnak meg koronavírusban, de most éppen kevesebben halnak meg légzőszervi betegségek miatt, mert tisztább a levegő.

Mit szól ahhoz, hogy Debrecen vezetése mégis arra kéri a lakosságát: aki teheti, saját autóval közlekedjen?

Én háromkilométeres távon belül be nem ülök semmilyen autóba, meg buszra sem szállok, hanem gyalog megyek. Megértem azt, hogy valaki nem tud gyalogolni, de aki tud, az se autóba ne üljön, se buszra ne szálljon, hanem menjen inkább gyalog.

A napokban jelentették be, hogy egy kínai cég több száz főt foglalkoztató gyárat létesít Debrecenben. Örül a sok új munkahelynek, vagy éppen ellenkezőleg, ez azt mutatja, hogy már a kínai gyártóknak is megéri az olcsó magyar munkaerőt igénybe vennie?

Mi azt szeretjük, ha egy nemzeti iparnak erős nemzeti gyökérrendszere van. Ha megnézzük, hogy 200-300 főre a külföldi beruházóknak mekkora támogatást ad a magyar állam, és ha ugyanezt 200-300 kisvállalkozó között osztanánk el, csodát lehetne tenni a magyar kisvállalkozók érdekében. Másrészt probléma, hogy a Távol-Keleten a szakszervezeteknek nincs nagy hagyománya, szinte azt sem tudják, hogy micsoda, hiszen ez egy európai találmány. Ahol a munkáltató kizárja a szakszervezeti szerveződés esélyét is, az nálunk kategorikus nemet jelent egy vállalkozás üdvözlése kapcsán. Ezen felül, mivel baloldali párt vagyunk, van egy erőteljes zöld, fenntarthatósági affinitásunk. Erőteljes kritika alá vesszük a szintén itt tervezett BMW-gyárat is. Számunkra értelmezhetetlen, hogy az ország legjobb termőföldjei közé sorolható termőterületekből mi az Isten irgalmának kell betontengert varázsolni. A kormánynak nyugodtan lehetnének iparpolitikai elvárásai. Mondhatnák azt, hogy tele vagyunk rozsdaövezettel, itt a közelben is van 5-6 pont, ahol nem élő természetet kéne szétverni. Elítéljük, hogy a kormány ezt tűri. A kínai gyárról kevesebb információm van, de a BMW-gyár kapcsán határozottan mondhatom, hogy a tervezők is maximum 1000 ember foglalkoztatásáról beszéltek, ebből jó, ha 500 lesz magyar. Ezek olyan idegen szigetek egy ország iparpolitikai térképen, amelyeket nem lehet jó szívvel, látatlanban pusztán a munkahelyek száma alapján üdvözölni. Sokszor itt erős a kizsákmányolás is. A nagy üzemek irgalmatlan hatékonysággal működnek, az egy főre jutó termelési értékük gigantikus, ennek – talán a német cégek kivételével – milliomodrészét sem nagyon kapja meg a melós. Éppen ezért erős gyanakvással és kritikával fogadjuk ezeket a nagy külföldi beruházásokat.

Ön korábban annak a Gyurcsány-kormánynak volt az államtitkára, amelyet nem szoktak sem markáns baloldalinak, sem zöldnek nevezni. Nem gondolja, hogy a múltbéli szerepvállalása hitelességi kérdéseket vet fel a mostani pártjának programja kapcsán?

Semmiképpen. Nemcsak az a fontos, hogy miért lettem gazdasági és közlekedési államtitkár, hanem az is, hogy a második Gyurcsány-kormányban miért nem lettem államtitkár.

Miért nem lett az?

Őszödön világosan kifejtettem az álláspontomat a jövővel kapcsolatban. Gyurcsány miniszterelnök mondta nekem, hogy így nem leszek benne a kormányában, én meg erre azt válaszoltam, hogy „bingó, nem is kívánok benne lenni a kormányodban”. Erről lehet, hogy hangfelvétel is van.

Mi volt a konkrét problémája?

Az volt az igazi problémám, hogy egy teljesen agyament, neoliberális váltás következett be. Az első Gyurcsány-kormány valahol még a Medgyessy-kormány örököse volt. Medgyessy Péterre sok mindent lehet mondani, de ő volt a legbaloldalibb kormányfőink egyike. Amikor a puccs után követte őt Gyurcsány Ferenc, már akkor rezgett a léc, mert amikor részt vettem kormányüléseken, elég sűrűn voltak konfliktusos megjegyzéseim. Az egyikből volt egy nagy botrány is. Volt egy kabinet, ami támogatásokat ítélgetett oda különböző nagy, külföldi cégeknek. Az egyik alkalommal, amikor én helyettesítettem Kóka miniszter urat, közöltem, hogy a magam részéről egy fillért nem akarok adni ezeknek a multiknak támogatás gyanánt. Ezután nem váltottak le, de eltiltottak az ilyen ülések látogatásától. Aztán a második Gyurcsány-kormány már teljesen világos volt: az Őszödön meghirdetett logika egy erős neoliberális fordulat volt, amelyben nem kívántam részt venni. Ezt követően 2006. augusztus végén volt egy frakcióülés, ahol Gyurcsány előterjesztette azt a botrányos konvergenciaprogramot, amely miatt elvesztettük az önkormányzati választásokat is. Itt tombolva üvöltöttünk egymással, ízig-vérig tiltakoztam. Ezek a színfalak mögötti dolgok szépen karbantartják a lelkiismeretemet.

Úgy tudom, hogy Gyurcsány Ferenchez hasonlóan önnek is van némi köze a gasztronómiához. Igaz ez?

Az olasz professzionális szakácsok rendjének tiszteletbeli tagja vagyok. Egy olasz barátom tengerparti szállodájában volt egy szakácsverseny, ahol nagy nevű szakácsok jöttek össze, én voltam egyedül külföldi. Előre megbeszélten, magyar alapanyagokból csináltam nekik egy jól sikerült gulyáslevest. Frenetikus sikert arattam, hirtelen felindulásból ott helyben felvettek tiszteletbeli tagnak. Amúgy a családban a mai napig én vagyok a szakács, a konyha teljesen az enyém a bevásárlástól a mosogatásig. Olyannyira, hogy mivel ma Debrecenbe jöttem, már tegnap este elkészítettem nekik az ebédet, egy nagyon finom borsófőzeléket. Elmondjam, hogy csináltam?

Csak ha szakácskönyve is lesz.

Már félig megírtam egyet, kézirat szintjén már megvan. Kizárólag konyhatechnikai megoldásokat viszek bele bármelyik receptbe. Újabban a molekuláris konyha felé mozdultam el. Ennek az a lényege, hogy a különböző molekulák eltérő módon mozognak egymás viszonylatában attól függően, hogy milyen hővel játszadozom. Én például a főtt tojást ma már meg tudom csinálni 3-4 féle módon. Ugyanazt a három tojást megcsinálom, és tök más az íze. Ami a külföldieket el szokta ijeszteni a főzelékektől, az a liszttartalom. Én kivontam a lisztet teljesen. A mai borsófőzelék úgy készült, hogy vajon megpároltam a hagymát, fokhagymát, ebbe minimális sót, borsot, sőt már a petrezselymet is belepároltam, aztán néhány kanállal a külön párolt borsóból ebbe átemeltem, ezt az egész hagymás-borsós kotyvalékot pedig botmixerrel leturmixoltam. Ez ad egy sűrű masszát, amit aztán összevegyítek a borsóval, így lesz egy főzelék állagú étel liszt nélkül. Bármiből meg lehet csinálni. Hüvelyesekből olyan száraz szaftokat tudok csinálni, hogy az már majdnem hogy bántó.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!