Jelenleg műanyaghulladékot várnak, amiből bútorokat fognak készíteni a fiatalok, októberben pedig autómosó akciójukból akarják finanszírozni az emeleti festést. Ezek a Kék Erdő Alapítvány tanulókörébe járó gyerekek által kitalált projektek. Itt a Montessori-módszert részesítik előnyben, ami a gyerek önállóan végzett, a külvilágból feléjük érkező tapasztalatok megragadására épülő tanulást jelenti.

A sokszor még szüleik által is csak hisztisnek vagy problémásnak tartott gyerekek nem ritkán – mint kiderül a megfelelő vizsgálatok után – szenzoros feldolgozási zavarral küszködnek, aminek számtalan oka lehet. Velük, illetve SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyerekekkel is foglalkoznak a Kék Erdő Alapítványnál. Meg olyanokkal is, akiknek a szülei egyszerűen csak úgy döntöttek, hogy kipróbálják a teljes mértékben a gyerekre fókuszáló, a büntetést, de a jutalmazást is elvető nevelési módszereket.

Kutya a teremben, sőt a széken. A gyerekek mellett, lábuk alatt, néha rájuk mászva, szeretgetve őket. Akik egyébként hol a széken ülnek, hol mellette, hol a fotelben vagy egy kanapén félig hanyatt dőlve, hol pedig a földön csúszkálnak. Utánozva a négylábút, ha éppen úgy van kedvük vagy ez a feladat. Előtte meg talán éppen kint tapicskoltak a pocsolyában, dagasztották a sarat vagy szedték le a saját maguk termesztette zöldséget. Mégsem szidja le őket senki, amiért piszkos a kezük. Ebben az „iskolában” így megy. Nem hagyományos oktatási intézményben vagyunk ugyanis: tanulókörnek nevezik. Olyan gyerekekkel, akik valamiben átlag felettiek (bár ez nem követelmény a felvételkor), de nem ritkán nehezen illeszkedtek be a poroszos iskolarendszerbe. Hornyák Mariann szakmai vezető, az alapítvány és a tanulókör alapítója elmondta, ha egyes gyerekeik valamiben el is maradtak az átlagtól (például van, akiben az óvodában nem sikerült kialakítani a számfogalmat vagy idősebben sem tud folyóírással írni), másban bőven előttük járnak. Nem ritka náluk a rendkívül magas intelligenciaszint – „előfordul, hogy engem is túlgondolkodnak pillanatok alatt, van, akinek alig tudjuk mérni az IQ-ját” – mondja az alapítvány vezetője.

A gyerekek mind valamilyen hagyományos iskola növendékei, de a Kék Erdőben egyéni tanrend alapján, magántanulóként, bizonyos együttesen hozott szabályokat betartva vesznek részt a foglalkozásokon, ahol a kreativitásuk határain belül szabadjára engedik őket. Ezután vizsgáikat az anyaintézményben teszik le. Civil szervezetről van szó, amely néha kap célzott támogatást egy-egy akciójához a debreceni önkormányzattól, de gyakorlatilag a tandíjakból és saját projektjeiből tartja fenn magát.

A gyerekek maguk találják ki a projektek egy részét

A 2017 nyarán bejegyzett Kék Erdő Alapítvány, illetve az ennek égisze alatt létrehozott tanulókör egyedi oktatási elvekkel dolgozik. Terápiás központot is fenntartanak, amely egyelőre ugyanott, Debrecenben, a Komlóssy utca 54. alatt kapott helyet. Tavaly volt az első tanév, idén ősszel pedig 13 gyerekkel indultak a tanulókörben – menet közben is lehet csatlakozni –, a terápiára pedig féltucatnyian járnak. Egyelőre. Fejlesztési terveik között szerepel az e-learning oktatás is, a gyerekek szüleinek pedig képzéseket tartanak, hogy meglegyen az összhang tankör és szülő között.

A gyerekek önmegvalósítására építő tanműhely a fejlesztés és okítás mellett különböző, többnyire az ifjak által kitalált projektekbe fog bele. Erre azért is van szükség Mariann szerint, mivel van egy fix, igen magas tandíj, ami 80 ezer forint havonta, „de ezt úgysem tudja kifizetni senki, ezért egyénileg állapodunk meg minden szülővel, mit tudnak vállalni, a többit mi teremtjük elő úgy, hogy többet dolgozunk és pályázunk, projektekbe fogunk”.

Októberre például autómosást terveznek, s a befolyó összegből vett festékkel festik ki az iskola emeletét a gyerekekkel közösen. Ám jelenleg is fut az a műanyaghulladék-gyűjtő akciójuk, kerti bútorokat fognak készíteni a szemétből. A gyerekek a pedagógusaik segítségével a PET-palackokat degeszre tömik zacskókkal, s ha kell, homokkal is kiegészítik. Majd amikor már tégla keménységű lesz, ezekből kreálnak kinti bútorokat a saját maguk számára.

„Azzal kezdtük, hogy felmértük, mennyi műanyagszemetet termelünk mi magunk, és amikor 5 nagy zsáknyi összegyűlt, úgy döntöttem, nem rendelünk ezért külön szállítást, hanem mindenki vigye el a saját szemetét a gyűjtőhelyekre. Egyúttal kitiltottuk területünkről a cukros, szénsavas italokat. A hatása meg lett, hamarosan a műanyagszemét termelésünk 1 zsákra csökkent. Egyébként meg csapvizet iszunk” – tudtuk meg Hornyák Marianntól.

A gyerekek a saját örömükre fognak falat festeni

A festésre még visszatérve: „a gyerekek kitalálták, hogy a felső szinten is pingálni kellene a falat, szebbé varázsolni. Mondtam nekik, rendben van, de erre most nincs pénz, a szülőket pedig ne kérjük újabb kiadásokra. Mit javasolnak? Erre összedugták a fejüket és abban maradtak, egy autómosó hétvégét rendeznek. Lesz online marketingje, szórólapozás, amit mind ők koordinálnak, s kiszámolták azt is, mennyi festékre van szükség, s ehhez hány autót kell lemosniuk. Nagyon lelkesek, már eldöntötték azt is, hogy előző este bent alszanak, hogy másnap korán kezdhessék a munkát” – mesélt a kreatív gyerekekről és a várhatóan október közepi akciójukról az intézményvezető.

A Debreceni Egyetem szinte tőszomszédságában működik ez a tankör, kétszintes, nagy alapterületű házban, hatalmas kerttel. Egy idős házaspártól – ők ezzel támogatják a civil szervezet által működtetett alapítványt – kedvezményes áron bérlik az egyébként igen értékes ingatlant, ahol még a munka elején járnak. Az úgynevezett szenzoros kert szépül, van veteményes, egy nagy jurta, szalonnázó, étkező alkalmatosság, néhány játék, növő félben lévő lombos ágakból majdan természetes rejteket adó bungaló, na meg nagy, szabad tér. Ahol a gyerekek mellett igen gyakran kutyák (Solaris, Zordó, Pepe vagy Nugát) rohangálnak – általában ők is még tanulói a terápiás kiképzésnek, együtt pallérozódnak a gyerekekkel. Puszta jelenlétük is növeli a gyerekek koncentrációját egy adott feladatra.

A komplett családot veszik fel – a gyerek önmagát értékeli

„Több gyerek, akit hozzánk hoznak, korábban – főleg verbális – erőszakot szenvedett el iskolájában. Zárkózottak voltak, nehezen nyíltak meg” – ismertette a tanulókörbe felvetteket Mariann. Itt éppen az erőszak minden formáját utasítják el, legyen az a másik meglökése, piszkálása vagy csúfolása akár. Emellett a Kék Erdőben nincs hagyományos értékelés. Nem osztályoznak, hanem a gyerekek előzetesen maguk állítanak fel a közös beszélgetések során követelményeket magukkal szemben. Egy hét vagy egy hónap után, esetleg a tanév végén (ha nagyobb célokról van szó) értékelnek, hogy szerintük mennyire sikerült teljesíteniük.

A Nemzeti alaptantervet szem előtt tartva, annak megfelelve, ám az egyes témákat olykor célszerűen időrendben felcserélve tanítanak, ám délutánonként kreatív foglalkozásokat is beépítve. S ami nagyon fontos szempont „mi nem gyerekeket veszünk fel a tanulókörbe, hanem családokat” – mondta alapelveit Hornyák Mariann. Sőt a szülővel való előzetes beszélgetések képezik az úgynevezett felvételi alapját, mindenképpen be akarják vonni ugyanis őket is a tevékenységükbe. Mint megtudtuk, eddig értelmi fogyatékkal élő gyereket nem tudtak felvenni, ám mostantól megfelelő szakemberrel erre is lesz módja a Kék Erdőnek. Mariann szerint az igazi inkluzív tanításnak, nevelésnek, amit ők folytatnak s amiben hisznek, ez adna valóban széles spektrumot, ha mindenféle gyereket tudhatnának a csoportjukban. „Éppen ez a lényeg, hogy egy gyengébb képességű gyerek a mi elveink szerint nem lehúzza a csoportot, hanem általa nagyobb lehetőségek nyílnak közösségünk előtt az egymás elfogadásán is alapuló képzésünket illetően, vagyis nem hátrányként, hanem előnyként kezeljük ezt a fajta másságot.”

Nemcsak a büntetés, a jutalom is káros lehet

A Kék Erdő tanulókör további sajátossága, hogy nincs büntetés, ám nincs jutalom sem. Ajándékok vannak. Mi a különbség ezek között? Hornyák Mariann szerint az előre beígért jutalom valami teljesítése esetén egy idő után már elvárt a gyerek részéről, s üzletelni kezd vele, míg az ajándék csak adható, s nem a teljesítménytől függően kapják, hanem mindenki a csoportban, akárhogy is végezte feladatát.

Valami kellemes dolognak az elmaradása is lehet büntetés, vagy egy rossz osztályzat. Ezeket itt elhagyják. Sőt, mint Mariann rávilágított, a gyerekek egy része éppen azért is kerül hozzájuk, mert ennek a teljesítménykényszernek nehezen feleltek meg, tehát ugyanazt ők nem alkalmazhatják a gyerekkel szemben. A figyelemösszpontosítás alacsony szintje is jellemző a felvettek egy részére. Ez egyfajta érzelmi állapotba helyezi a gyereket, s innen kiindulva, valamint a hiányérzés miatt nem tud úgy figyelni, mint sok más társa. Emellett a figyelemösszpontosítás alacsony szintjét illetően okként hallhattunk akár születéskor fellépő oxigénhiányról, ami biológiai ok, vagy rendszeresen fellépő kialvatlanságról, túlterheltségről – ezek egyébként egy felnőttnél is problémát okozhatnak, ám egy gyereknél fokozottan előjönnek.

Megtanulni játszani

A Kék Erdőnél a hagyományos játékokat (fogócska, homokozás stb.) és a csendes pihenő utáni meseolvasást is visszahozták a foglalkozásokba, a gépeket (tablet, számítógép) pedig csak akkor használhatják a gyerekek, ha valamilyen feladat megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Ellenben könyvtárba járnak közösen, a Bem téri Méliusz fogadja őket. Ugyanakkor házi feladatokat is adnak hétvégére – máskor nem –, mert bár ez eredetileg nem szerepelt a programjukban, mégis ezzel készítik fel a gyerekeket arra, ha visszakerülnek a hagyományos rendszerbe. A tankör vezetője szerint ugyanis a magyar oktatási törvény afelé halad, hogy nehezen tudnak hosszú távra tervezni egyedi oktatási módszereiket és a tankört illetően.

A teljesen egyénekre szabott oktatásukra példát is hozott Mariann: „tavaly két kislány addig nyüstölt engem azzal, hogy márpedig ők németül és kínaiul akarnak tanulni, hogy végül megszerveztük nekik. Igaz, később rájöttek, hogy még – főleg a kínai – nehéz nekik, de belekóstolhattak, megpróbálhatták.” Emellett a gyerekek tudásvágyát kielégítő, magyarul nem tudó filmes vagy tánctanárok tanárok is rendelkezésre állnak, vagy volt, aki fotózni akart megtanulni, s ez sem maradt megoldás nélkül. Alapelvük, hogy amihez a gyerek kedvet érez, annak a tudásnak a megszerzését nem szabad megtagadni tőle. Aztán majd ő eldönti a tapasztaltak alapján, hogy tényleg érdekli vagy csak belekóstol.

Hornyák Mariann elmondása szerint 8 nyelven tanult, 6 nyelven beszél, két gyereke közül volt, aki 3 évesen már ismerkedett idegen nyelvvel, de mint megjegyezte, ő sose erőltette rá, a gyerek olyan ingereket kapott, amik miatt érdekelni kezdte. Nagyon fontos tehát, hogy ne szülői elvárásról legyen szó, csak olyasmiről, amit a gyerek maga is akar, sőt sok esetben ő veti fel. Az alapítvány vezetője kül- és biztonságpolitikai szakértő, 5 évig szolgált az ENSZ-nél, emellett mesterdiplomája szerint nemzetközi közgazdász is. Intézményvezetőként ezeket hasznosítja, szervezetfejlesztéssel is foglalkozik évek óta, az meg itt sokat ér, hogy talpon maradjon a tanulókör, jól működjön az alapítvány. Gyógypedagógiai segítő munkatársi végzettséget is szerzett Mariann, aki mintegy 10 munkatárssal dolgozik együtt a Kék Erdőnél.

Terápiás központ már egészen kis gyerekeknek is

A Csillagvizsgáló Terápiás Központról szólva (a teljes 2019/20-as program itt található) Mariann elmondta: másfél éves kortól már adnak szakvéleményt, de a legtöbb szülő utána a terápián is részt vesz gyerekével. Ezek délutánonként zajlanak, a Kulcsár Panni-féle módszer szerinti mozgásterápiát is alkalmazva például. Emellett pszichiáter, pszichológus, fejlesztő pedagógus és gyógypedagógus is foglalkozik a gyerekekkel.

Debrecenben tehát valóban néhol kék az erdő, a gyerekek pedig, ott létünkkor tapasztalhatóan, szívesen járják be ezt a kis külön világot. Vigyenek nekik műanyagot, hogy bútort készítsenek belőle! Előtte kérjenek tájékoztatást! Valamint októberben ne feledjék el, hogy autót mosatni náluk is lehet egy hétvégén!