A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szerint a klímaváltozás kedvezőtlen folyamatokat indított el, de a vizes élőhelyek képesek lennének megakadályozni a tüzek keletkezését és terjedését.
Nádi énekesmadarak, alacsonyabb rendű gerincesek, de még nagyobb testű emlősök is a tűz martalékává váltak Hortobágyon
facebook.com/bmokf.hivatalos
Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, május 23-án nagy területen, a katasztrófavédelem közlése szerint 200 hektáron égett egy nádas Hortobágyon. A témával kapcsolatos kérdéseinkkel kerestük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, ahonnan ma, május 26-án kaptunk válaszokat.
A nemzeti park tájékoztatása szerint az érintett nádas egésze a törzsterületük része, fokozottan védett, a Halas-fenék elnevezésű terület nagyobbik része. Mint írták, a tűz által okozott kár jelentős, de számszerűsíteni nem tudják, mert ehhez előzetes felmérő elemzésekre lett volna szükség, ilyenekkel viszont nem rendelkeznek.
A Debrecinernek kifejtették, hogy a szárazság ellenére a nádas-gyékényes dominanciájú növényzetben nagy számban fészkeltek nádi énekesmadarak. „Sajnos ezeknek a tojásos vagy fiókás fészekaljai a tűzben megsemmisültek” – írták. A nemzeti park igazgatósága valószínűsíti, hogy a pusztulás az alacsonyabb rendű gerincesek és a gerinctelen állatfajok körében is jelentős. „Ahogy a tűz haladt előre, a nádból a mozgékonyabb nagyobb testű emlős állatok (őzek, rókák, vaddisznók) több irányba menekültek, de a tapasztalatok alapján ezen fajoknak is voltak egyedei, amelyek odaveszhettek” – magyarázták.
Arra a kérdésünkre, hogy mi okozhatta a tüzet, azt válaszolták, hogy az éghető anyag mennyisége jelentős volt a területen, a helyszín bejárása során pedig a tűz keletkezésének okára utaló nyomot nem találtak.
Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!
Fejleszteni kellene a vizes élőhelyeket
Megkérdeztük azt is, milyen lépéseket lehetne tenni az egyre gyakoribbá váló nádastüzek megelőzésére. Az igazgatóság mindenekelőtt leszögezte, hogy az időjárás az éghajlatváltozás miatt ebből a szempontból kedvezőtlen irányba halad. „A száraz periódusok hossza nő. Jelenleg is csapadékhiányos állapot áll fenn. Ha tavasszal megfelelő mennyiségű csapadék esett volna, akkor az ilyen tüzek esélye és mértéke jóval alacsonyabb lenne” – sorolták.
facebook.com/bmokf.hivatalos
A nemzeti park kifejtette, a természetvédelem kiemelten fontos feladata a vizes élőhelyek fejlesztése, amelyek vizes állapotukban képesek megakadályozni a tűz keletkezését és terjedését. „A mozaikos rendszerekben minél több ilyen terület van, a vízhez kötődő élőlények is annál inkább megtalálják az életfeltételeiket” – magyarázta az igazgatóság. Hozzátették: a tűzzel érintett helyszínen ökológiai célú rehabilitációs árasztást terveznek.
