Az elmúlt évek legtöbb napirendi pontból (46) álló, egyben leghosszabb (a szünetet nem számítva közel háromórás) debreceni közgyűlését tartották ma, május 26-án a Kölcsey Központban. A 33-ból megjelent 29 képviselő (a Fidesz és a DK 2-2 politikusa hiányzott) a legtöbb előterjesztést már-már hagyományosan kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadta el. A nagy egyetértés ezúttal elsősorban annak volt köszönhető, hogy most fogadták el az önkormányzati cégek 2021-es beszámolóit, ezek döntő többségét az ellenzéki képviselők is kérdések nélkül elfogadták. Ahogy Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) fogalmazott, a pandémia nagy mértékben sújtotta ezeket a cégeket is, ezért méltánytalan lenne, ha kritikát fogalmaznának meg velük szemben.

Az előző testületi ülés óta a városvezetésnek sikerült megoldania, hogy a gombnyomások után kivetítsék a név szerinti szavazati magatartásokat, azonban mivel ezt sok esetben mindössze 2-3 másodpercre, a terem méreteihez képest kis kijelzőn tették meg, ezért ez a módszer érdemi információk közlésére nem volt alkalmas. Megjegyzendő, hogy a polgármester és az alpolgármesterek asztala fölött-mögött egy nagyméretű vetítőfelület található, amelyre valamilyen érthetetlen oknál fogva az üléseken nem ezt, hanem Debrecen címerét vetítik ki.

A szocialista párt képviselője a vállalatok terjeszkedési lehetőségeiért és a szabad versenyért lobbizott

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Gábor István főépítész előterjesztése szerint a déli ipari park egy részén a kormányrendeletben meghatározott minimum 25 százalékos szint alá, 20 százalékra csökkentenék a kötelezően fenntartandó zöldfelület arányát. Jánki József (DK) megkérdezte, mi az oka a módosításnak, és számíthatnak-e a jövőben arra a tendenciára, hogy egy-egy vállalat kérésének megfelelően mindig leszállítják majd az előírt zöldfelületi arányt.

Gábor István válaszában elmondta, a környező területeken is 60 százalékos a beépíthetőség és 20 százalék a zöldfelületek minimális aránya, ezzel pedig az adott telephelyek fejlesztését akarják elősegíteni. Papp László (Fidesz) polgármester is azt hangsúlyozta, nem kiugró jelenségről beszélünk, hanem éppen most simítják be ezt a „szigetet” a környezetébe.

Madarasi István (MSZP) szintén hozzászólt a témához, azt kifogásolva, hogy a régóta Debrecenben működő cégek területnöveléseit szerinte akadályozza a városvezetés. A politikus amellett érvelt, hogy ne legyen a városban a vállalatok között versenyhátrány, ezek a cégek is növelhessék a telkeik beépíthetőségét. A polgármester a válaszában kifejtette, a gazdasági programjuk 2014-2015-ben történő kidolgozásakor fontos szempontnak tekintették, hogy az üzemek ne terheljék a várost se lakossági, se közlekedési szempontból, ebben a megközelítésben például a Vágóhíd utca egy konfliktuszóna.

A főépítész előterjesztését 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett, 26 igen szavazattal fogadták el.

Utakkal és 3-as villamossal reagálnának a megnövekedett forgalomra

Írtunk Gábor István azon javaslatáról is, amely szerint egy új közlekedési csomópont kialakítása miatt kiemelt fejlesztési területté nyilvánítanák a Tócóvölgy egy részét. Szabó Bence (Momentum) kérdésére Papp László elárulta, a tócóvölgyi lakásépítés során több száz lakást alakítanának ki, amelyek körülbelül egyharmada maradhat tartósan önkormányzati tulajdonban. Mándi László (Momentum) arról érdeklődött, hogyan oldaná meg a városvezetés az új lakókkal jelentkező autós forgalmat, valamint az óvodai és orvosi rendelői zsúfoltságot. „Megfelelő közlekedési kapcsolatokkal” – felelte Papp László. A polgármester kifejtette, az úthálózatnak észak és dél felé is biztosítania kell az autóval befelé és kifelé történő közlekedést, miközben a Tócóvölgy már meglévő lakónegyedei és az új lakások között nem lesz autós kapcsolat. Ezzel párhuzamosan építenék ki a 3-as villamos vonalát, így bekapcsolnák a Tócóskertet és a Tócóvölgyet a város kötöttpályás közlekedésébe.

Papp Csaba (Fidesz) önkormányzati képviselő, a Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet igazgatója ezt azzal egészítette ki, hogy habár a gyermekorvosok és védőnők körében szükséges a bővítés, az infrastrukturális háttér a rendelkezésükre áll. Papp László ehhez még hozzátette, jelenleg is zajlik a területen egy óvodafejlesztés, hamarosan pedig bölcsődefejlesztés is lesz.

A határozati javaslatot 2 tartózkodás mellett, 26 igen szavazattal fogadták el.

A polgármester szerint a Nagyerdőben sem okozott kárt a városvezetés

Előzetesen szintén bemutattuk a főépítész egy harmadik előterjesztését, amely szerint egy józsai, eddig beépítésre nem szánt erdőterület (amelyen valójában hosszú évtizedek óta nincs erdő) szabályozását változtassák meg úgy, hogy azokon házakat lehessen építeni. A helyszín közvetlenül egy Natura 2000-es természetvédelmi terület mellett található. Szabó Bence éppen arról érdeklődött, hogyan tervezi a városvezetés biztosítani ennek az erdőnek a védelmét.

Papp László erre azzal reagált, hogy a Nagyerdőben sem tettek kárt a stadion és a pallagi nemzetközi iskola építésével. Gábor István főépítész a válaszában elmondta, az érintett józsai területen 10 telekről van szó, a szabályozás módosításával a tulajdonosokat köteleznék arra, hogy az ingatlanjaik hátsó, az erdő felé eső részén megtartsák a zöldfelületet, ahová fákat is kell majd ültetniük.

Balázs Ákos (Fidesz) zöldügyi alpolgármester, a választókerület egyéni önkormányzati képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a terület már régóta zártkertként működik (ez valóban így van, a légifelvételek alapján legalább az 1960-as évek óta). A politikus az érvelésének egy pontján meglepő módon utalt arra, hogy a terület részleges beépítésével járó folyamat valójában „zöldítést” hoz magával. „Ahogy főépítész úr elmondta, több fa lesz, hiszen eddig zártkertként volt használva, és most a telkeknek a végében kötelező lesz fákat ültetni, zöldíteni” – fogalmazott.

A válaszok láthatóan meggyőzték az ellenzéki képviselőket is, hiszen az előterjesztést egyhangúlag fogadta el a testület.

Nem kell a védett ingatlan a városvezetésnek

A városháza által tervezett nagy értékű ingatlaneladások közül nem alakult ki komolyabb vita a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma 18 milliárd forint értékűre becsült ingatlanjainak az egyetem által történő megvásárlása kapcsán, ezt a javaslatot 1 nem szavazat mellett, 28 igennel fogadták el.

Szokatlan egyet nem értést váltott ki ugyanakkor a Péterfia utca 27. szám alatti, 73,3 millió forintra becsült, műemléki védettség alatt álló ingatlan eladása. Madarasi István arról érdeklődött, feltétlenül szükséges-e ennek az eladása. Szerinte az épületet inkább fel kellene újítania az önkormányzatnak, aztán pedig bérbe adnia. Papp László polgármester a felvetésre úgy reagált, hogy akkor funkciót is kellene találni az épületnek, az pedig szerinte kétséges, hogy bérlakásként érdemes lenne-e működtetni. Madarasi módosító indítványát 6 igen és 12 nem szavazattal, valamint 11 tartózkodással elutasították, az eladásról szóló eredeti javaslatot pedig 1 nem és 5 tartózkodás mellett, 22 igen szavazattal fogadták el.

Felvezető anyagunkban jeleztük azt is, hogy a debreceni városvezetés két, összesen több mint 861 millió forintos uniós támogatást elnyert óvodafejlesztési projektet vonna vissza, a pénzt pedig más, folyamatban lévő fejlesztésekre költenék. Papp László előterjesztése szerint ezeket a TOP Plusz pályázat keretén belül tervezik megvalósítani. Jánki József ennek kapcsán felvetette, nem járhatnak-e ezek a pályázatok is ugyanúgy, mint a mostaniak, hiszen az építőipari árak megint elszállhatnak. Azt is megkérdezte, várhatóan mennyire húzódik el a beruházás. Papp László ígérete szerint a beruházások a város fejlesztési listájának elejére kerülnek, amint kedvező döntés születik a TOP Plusz pályázatokban, egyből el tudják indítani a közbeszerzéseket, akár már idén ősszel is.

Hogyan szabad kritizálniuk az ellenzéki képviselőknek?

Egy kisebb polémia alakult ki a polgármester és a Momentum képviselői között, amikor Szabó Bence kifogásolta, hogy Debrecenben egyszerre csak egy óvodafelújítás történhet, mivel egy intézmény tudja fogadni a felújítás alatt álló óvodába járó gyermekeket. Papp László előbb megkérdezte, hogy a képviselő szerint egy újabb üres óvodát kellene-e építeni, majd nehezményezte, hogy Szabó a kritikája mellett nem fejtette ki a javaslatát. Mándi László a hozzászólásában megvédte képviselőtársát, mondván, elképedve hallja, hogy Papp támadásnak veszi Szabó kritikáját. Mint mondta, a tanácsaikkal állnak a polgármester rendelkezésére. Papp erre úgy reagált, hogy a Momentum részéről nincs szüksége tanácsokra. Kifejtette, helyénvalónak találja, hogy az ellenzéki képviselők kritikát fogalmaznak meg, de hiányolja a felvetéseikre adott válaszokat – mármint az ellenzékiek válaszait, mert mint azt leszögezte: a városvezetés válaszai megvannak.

A határozati javaslatot 1 nem és 27 igen szavazattal fogadták el.

Járatokat szüntethet meg a DKV

A DKV 2021-es beszámolójával kapcsolatban Papp László elmondta, a cég vezetősége folyamatosan monitorozza a járatai kihasználtságát, és valószínűnek tartja, hogy hamarosan olyan döntéseket kell meghozniuk, amelyek alapján egyes járatokat összevonnak, átszerveznek, vagy megszüntetnek. „Ilyen helyzetben üresen járatni autóbuszokat a lehető legnagyobb őrültség” – fogalmazott. Mint mondta, a DKV a lehetőségeihez képest igyekszik a legtöbbet kihozni a szolgáltatásaiból.

Az előterjesztést 1 nem szavazat mellett, 27 képviselő támogatásával fogadták el.

Miért nem lehet egy utcát egyben leaszfaltozni?

Az utolsó, zárt napirendi pontot követően az interpellációk következtek. Madarasi István ekkor kérdezte meg Papp Lászlót, van-e lehetőség arra, hogy egy utcát egyben, ne szakaszonként aszfaltozzanak le. A polgármester a válaszában arról beszélt, hogy ez a „körülményektől” és az utca hosszától függ. „A Csárda utca olyan hosszú, hogy azt nyilván egyben nem tudjuk megoldani” – fogalmazott, hozzátéve: a keretek végesek.

Jánki József pedig két lakossági megkeresést tolmácsolt. Elmondta, a Görgey utcán van egy nagy, kiszáradt fa, amely balesetveszélyt jelent, ezért ezt érdemes lenne megvizsgálnia a városvezetésnek, valamint megemlítette, a Cívis utcán a lakók arra panaszkodnak, hogy a környékbeli padokat felszedték onnan, és a nyár közeledtével sem kapták vissza azokat.

A polgármester azt ígérte, utánanéznek a Cívis utcai padok ügyének, a kollégáitól pedig azt kérte, „oldjuk meg” a kiszáradt fa által jelentett problémát.