Május 26-án tartják Debrecen közgyűlésének következő ülését. A szokatlanul sok, 46 előterjesztésből 45-öt nyilvánosan tárgyalnak, az esemény ezen részén bármely magyar állampolgár részt vehet. Az ülést a Kölcsey Központ Görömbei András termében tartják csütörtökön reggel 9 órától. Az alábbiakban ízelítőt adunk a képviselő-testület elé tárt javaslatokból.

A napirend hosszúsága jórészt azzal magyarázható, hogy a közgyűlés most fogja elfogadni az önkormányzati cégek 2021-es beszámolóját. Szavazni fognak az EDC Debrecen, a Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő, az Agóra, a Nagyerdei Kultúrpark, a Kodály Filharmónia Debrecen, a Debrecen Turisztikai Ügynökség, a Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház, a Főnix Rendezvényszervező, a Modem, a Debreceni Képző Központ, a DENOK, a Debreceni Sportcentrum, a DVSC Kézilabda, a DVSC Labdarúgó Akadémia, a DVSC LA Létesítményfenntartó, a Debreceni Hulladék Közszolgáltató, a Debreceni Vagyonkezelő és a DKV jelentéséről is.

Környezeti hatásvizsgálat nélkül szállítják le a minimális zöldfelület nagyságát

A 4. napirendi pontban az előterjesztő, Gábor István főépítész azt javasolja, a város helyi építési szabályzatáról szóló rendeletet oly módon módosítsák, hogy a déli ipari parkban található, úgynevezett Gá-Ip/2 és Gá-Ip/3 építési övezeteket törlik, és a Jedlik Ányos utcától keletre lévő telektömbön belül a Bánki Donát utcától a KKV-park területéig (tehát a 47-es főútig) egységes építési szabályokat alakítanak ki, az érintett területet pedig Gá-Ip/4 kóddal látják el.

Eddig nem túlságosan izgalmas az előterjesztés, azonban ennek az egységesített területnek a beépíthetőségét 50-ről 60 százalékra emelnék, míg a zöldfelület legkisebb mértékét 30-ról 20 százalékra csökkentenék. Gábor István megjegyzi, hogy egy vonatkozó kormányrendelet az általános gazdasági területek esetében legalább 25 százalék zöldfelületről rendelkezik, azonban a magyarázata szerint „a nagy burkolt felületigénnyel rendelkező logisztikai telephelyfejlesztés miatt indokolt” ez alá menni, az állami főépítész pedig 2021-ben ehhez hozzá is járult.

Az előterjesztés legérdekesebb része ez után következik: a főépítész szerint lefolytatták az ezzel kapcsolatos kormányrendelet alapján a szükséges egyeztetési eljárást, és az általuk megkeresett szervek közül egyik sem tartotta olyan jelentősnek a módosítást, amely indokolná a környezeti vizsgálat lefolytatását. Mint írja, az önkormányzat Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága május 10-én ugyancsak arról döntött, hogy nem indokolt a környezeti vizsgálat elvégzése.

A szöveg végén aztán Gábor István felsorolja a módosítás valamennyi jelentősnek ítélt hatását, a környezeti és egészségügyi következményekről szóló részhez azonban azt írta: „Jelen módosítás e tekintetben már nem vizsgál, és nem értékel hatáselemeket, tekintettel arra, hogy a módosítás keretén belül nem változik meg a területfelhasználás rendszere, nem kerül kijelölésre új beépítésre szánt terület, erre figyelemmel a módosítás településrendezési szempontból természetvédelmi, örökségvédelmi érdeket nem sért.”

Tehát az előterjesztésből kiderül: hiába csökkentik az érintett területen a kormányrendeletben rögzített minimális szint alá a be nem építhető területet, a megkérdezett véleményező szervek és az önkormányzati bizottság is úgy látták, nincs szükség vizsgálni a döntés környezeti hatásait, majd slusszpoénként a főépítész megállapítja, hogy habár nem vizsgálják a környezeti következményeket, a módosítás nem sért természetvédelmi érdekeket.

A közgyűlés egyébként egy másik előterjesztést is tárgyalni fog a déli ipari park ügyében, Papp László (Fidesz) polgármester javaslata szerint az önkormányzat és a magyar állam együttműködési megállapodást kötne a területen megvalósuló infrastrukturális beruházások miatt. Az állam egyébként ezekre a célokra összesen több mint 95 milliárd forint támogatást ad Debrecennek.

561 millió forintos kötelezettségvállalás a BMW-beruházással összefüggésben

Papp László javaslatára a képviselő-testület egy jelentős, bruttó 561 millió forintos előzetes kötelezettségvállalást készül tenni egy, az északnyugati gazdasági övezethez (a gyakorlatban a BMW-gyár) kapcsolódó beruházás miatt. A Füredi út – Csigekert utcai csomópont fejlesztésére kiírt közbeszerzésre ugyanis mindhárom beérkezett ajánlat jócskán meghaladja az állam által biztosított bruttó 1,7 milliárd forintos keretet. Ahogy a polgármester írja, a többletforrás a központi költségvetésben rendelkezésre áll, de adminisztratív okok miatt nem tudnák ezt kellő időben átcsoportosítani, ezért szükséges az önkormányzat kötelezettségvállalása, valójában azonban ezzel nem terhelik a város költségvetését.

Eladnák a pallagi Balásházy iskola ingatlanjait az egyetemnek

Az előzetesen ismertetett 28. napirendi ponthoz tartozó előterjesztésben Papp László azt javasolja, hogy mivel a Debreceni Egyetem megvásárolná az általa fenntartott Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma ingatlanjait, ezért az önkormányzat versengő ajánlatkérés formájában értékesítené az összesen 1,8 milliárd forintra becsült, több mint 5 hektáros területet a rajta található épületekkel.

A kilátásban lévő tulajdonosváltás kapcsán érdemes visszaemlékezni arra, hogy 2020-ban a Debreceni Egyetem engedély nélkül vágatott ki egy védett fát a Balásházy parkjában. Forrásaink akkor arról számoltak be, hogy információik szerint az intézmény további több tucat védett fa kitermelését tervezi. Ez nem tűnik teljesen megalapozatlannak az alapján a levél alapján, amelyet az ügyben Bács Zoltán egyetemi kancellár küldött Szekeres Antal jegyzőnek 2020. október 19-én. Ebben többek között azt írta: „tervezzük az iskola parkfáinak újabb statikai vizsgálatát, a szakértői véleményben esetleg javasolt kivágásokat önkormányzati engedély birtokában végeztetjük majd el”.

Újabb belvárosi ingatlanokat adnának el

Az elmúlt években gyakorlattá vált, hogy Debrecen vezetése igyekszik megszabadulni az önkormányzat belvárosi ingatlanvagyonától is. Ez folytatódhat május 26-án, ugyanis árverés útján értékesítenék a Péterfia utca 27. szám alatt található, 73,3 millió forintra becsült, műemléki védettség alatt álló ingatlant, a Rákóczi utca 23. szám alatti, 45 millió forint értékű ingatlantulajdoni hányadot, valamint a Zöldfa utca 10/B. alatti, közel 265 millió forintot érő beépítetlen területet is.

Óvodafejlesztéseket vonna vissza Papp László

Úgy tűnik, egyre jobban begyűrűzik a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja által keltett gazdasági válság Debrecenbe. Ennek lehet a jele, hogy az előző hónaphoz hasonlóan Papp László ismét több, uniós támogatást élvező projekt leállítását kezdeményezi a közgyűlésen.

A Thaly Kálmán Utcai Óvoda épületének energetikai korszerűsítésére elnyert 534,28 millió forintos és az Angyalkert Óvoda épületének energetikai korszerűsítésére kapott 326,89 millió forintos vissza nem térítendő támogatást is más, folyamatban lévő TOP-os projektek finanszírozására fordítaná inkább. Az indoklás mindkét beruházás esetében az, hogy a közbeszerzési eljárás során a tervezetthez képest 20-30 százalékkal magasabb árajánlatokat kaptak. Papp László azt ígéri, mindkét óvodai fejlesztést betervezik a TOP Plusz programba.