Az első körben 400, majd további 100 hektáros terület megvásárlása sokaknál kiverte a biztosítékot, hiszen kiderült, hogy a megye, sőt, talán az ország legjobb minőségű termőföldjeit „betonozzák le” a cívisváros határában.
Mi lett a gazdákkal, akiknek az épülő BMW-gyár helyén volt a földjük? – Haszon.hu
Jóllehet az építkezés már elkezdődött, a hivatalos alapkőletételi ceremóniát 2022. június 1-jére tervezik, és 26 hónappal később az első prototípusok ebben az üzemben készülnek majd – olvasható a Haszon cikkében.
haszon.hu
A jövőbeni gyár 400 hektáros területe számos gazdálkodó tulajdonában volt, és – a nemzetközi autóipari konszernnel történt megállapodás értelmében – ezen földek megszerzése is Debrecenre várt. Azoktól a gazdáktól, akik eladták a földjüket, megvette a város, akik viszont tovább gazdálkodnának, azok számára ugyanolyan jó minőségű földet ajánlottak fel cserealapnak a közelben.
Hektáronként 5-6, sőt esetenként 7,5 millió forintot érnek a Debrecen környékén Kismacs és Nagymacs, valamint Józsa városrész között található termőföldek. (A városi legenda szerint olykor ennyit is hajlandóak voltak kifizetni értük. A szerk.) Akkoriban egy tárgyalókamion jelent meg a földek mellett, és a járműben arról tájékoztatták egyenként a tulajdonosokat az önkormányzat megbízásából eljáró jogászok, hogy a földre szüksége van az államnak.
Aztán vételi ajánlatot tettek, de jelezték, hogy szükség esetén csereföldeket is fel tudnak ajánlani. Hamar világossá vált, hogy harmadik opció nincs. A földet ugyanis az állam így vagy úgy, de megszerzi, legvégső esetben kisajátítja. Voltak, akiknek már akkor sem tetszett, hogy vajon miért egy olyan területet akarnak ipari parkká alakítani, amely az egész környéken a legjobb minőségűnek számít. Az itteni föld 40–45 aranykorona értékű.
A titoktartási nyilatkozatban foglaltakat messzemenően szem előtt tartva, de a publikus információkat nem elhallgatva egyedül Forgács Barna, a debreceni székhelyű Agrárgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója vállalta a beszélgetést. „A mi kezelésünkben lévő területekből mintegy 400 hektárt érintett a földügylet, és a legnagyobb érvágást számunkra a projekt útjában lévő sertéstelepünk megvásárlása és felszámolása jelentette. A sertéstelep megszűnése miatt a debreceni önkormányzat kártalanított bennünket, igaz, hogy ezt a telepet – mivel nem tudtunk helyette másik területet kijelölni – nem is indítottuk újra.”
További részletek a Haszon cikkében olvashatók.
