Netreba Vitalij szerint a magyar civilek továbbra is aktívan segítenek, de az állami humanitárius szerepvállalás kapcsán vannak kérdőjelek. Napról napra kevesebb ukrán menekült van Debrecenben, sokan hamar továbbálltak, míg mások már visszamentek Kijevbe.
Az Ukrajnában zajló háború fotóival mutatja meg a „függetlenség árát” a debreceni ukrán nemzetiségi önkormányzat
„Függetlenség ára” címmel rendez fotókiállítást a debreceni ukrán nemzetiségi önkormányzat, amelynek megnyitóját május 7-én 14 órától tartják a Csapó utca 19. szám alatt található Green Wood Caféban. Az eseményre mindenkit szeretettel várnak.

Netreba Vitalij, a nemzetiségi önkormányzat elnöke a Debrecinernek elmondta, a fotókiállítás célja, hogy akiket érdekel, milyen az, amikor egy országot megtámad egy másik állam, hogy mit művel az agresszor Oroszország, amelynek vezetése azt állítja, felszabadítóként vannak Ukrajnában, az a fotók által tudomást szerezhessen ezekről. Mint mondta, a tapasztalataik szerint a magyar nyelvű sajtóban kevés információ érhető el a valódi ukrajnai helyzetről. A kiállítástól azt remélik, hogy akik megtekintik, azoknak hatni fog a hozzáállására és a világképére.

Polgár Tóth Tamás
Már többen mennek vissza, mint amennyien elhagyják Ukrajnát
Netreba Vitalij kérdésünkre válaszolva azt is kifejtette, egyre kevesebb ukrán menekült tartózkodik Debrecenben. Becslései szerint az ide érkezők 60-70 százaléka már 1-2 nap után továbbállt. A korábban megfigyelt civil humanitárius aktivitás a debreceni ukrán nemzetiségi önkormányzat elnöke szerint továbbra is megmaradt, olyan hirdetéseket azonban nem nagyon lehet olvasni, amelyekben szállást kínálnak, hiszen mostanra szinte megállt a menekülők Magyarországra érkezése. Ahogy Netreba mondta, az elmúlt 3-4 napban az a tendencia alakult ki, hogy több ukrán állampolgár lép be Ukrajna területére, mint amennyien kilépnek onnan. Elsősorban a kijevi és környékbeli lakosok költöznek vissza.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke elárulta, akiket ismer a Debrecenben lévők közül, azok főleg olyan területekről jöttek, ahol még most indul be igazán a háború, de olyan kijevi családról is tud, amelyik nem tervez visszaköltözni, itt maradnának, ugyanakkor nem találnak munkát. „Pedig a házaspár egyik tagja sebész, a másik gyógyszerész, kiváló angol nyelvtudással, mégsem megy nekik a munkavállalás. Kevesen látnak itt perspektívát a jövőre nézve, akinek van hová visszamenni, az visszamegy” – fogalmazott Netreba.
A magyar humanitárius segítség Kárpátaljára megy
Megkérdeztük a nemzetiségi önkormányzat elnökétől, hogy az elmúlt hetekben érzékeltek-e valamiféle változást az orosz invázió első heteiben megfigyelt, visszafogott magyar állami segítségnyújtásban. Mint mondta, olvasott olyan hivatalos statisztikát, amely szerint Magyarország az egyik utolsó helyen szerepel Európában az állami segítségnyújtást tekintve – beleértve a humanitárius segítséget is. Netreba szerint európai szinten a lengyel és a brit állam sokat segít, rajtuk kívül lehetőségeikhez képest a csehek, a litvánok, a lettek, az észtek és a szlovákok álltak leginkább az ukránok mellé.
A nemzetiségi önkormányzat elnöke úgy látja, a magyar humanitárius segítség Kárpátaljára megy. „Hogy ott mi lesz a sorsa, hogy utána továbbmegy-e belső Ukrajnába, azzal kapcsolatban vannak kételyeim” – fogalmazott.
Netreba Vitalijjel korábban a Debreciner podcastjában beszélgettünk:
Kapcsolódó írások, videók, galériák:
– A járdaszegély kifestésével tiltakozott a Kutyapárt a debreceni orosz főkonzulátus előtt
– Határ-eset – Háború, Lónya, menekültek
– Polgáron is demonstráltak az ukrajnai orosz agresszió ellen