Április 22. a Föld napja. Ebből az alkalomból kilátogattunk a debreceni városvezetés talán legnagyobb ökológiai következményekkel járó, jelenleg is zajló projektjéhez, a déli ipari parkhoz.

A park a nevének megfelelően Debrecentől délre, a repülőtér szomszédságában terül el 584 hektáron. Egyelőre csak egy részét építették be, a földek önkormányzat általi felvásárlása jelenleg is zajlik. A gazdasági övezet méreteit jól szemlélteti, hogy jóval nagyobb a város 4-es, 33-as és 35-ös főutak által körbezárt központi területénél.

Az ipari parkban már működik három német cég, a Krones, a Deufol és a Vitesco üzeme, folyamatban van a kínai Semcorp gyárának építése, valamint itt létesít üzemet többek között a dél-koreai EcoPro BM is. Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester 2021 augusztusában az önkormányzati tévében arról beszélt, hogy szerinte Debrecen akkor lesz kész, ha az övezet teljesen megtelik.

A Föld napján azonban érdemes megemlékezni arról is, hogy ezek a beruházások a Debrecent övező mezőgazdasági területekből vesznek el újabb és újabb szeleteket egy olyan korszakban, amelynek legnagyobb kihívásait a klímaváltozás, az ökológiai sokféleség eltűnése és ezekkel összefüggésben a társadalom, így többek között a debreceni lakosság megfelelő mennyiségű egészséges élelmiszerrel való ellátása állítja az ország elé.

Sokféle fenntarthatósági probléma okozza a válságjelenségeket

A Magyar Madártani Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország ma adott ki egy közös közleményt, amelyben egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium létrehozását sürgetik, szerintük ugyanis tarthatatlan, hogy a környezetvédelemért is felelős agrárminiszter az ökológiai szempontok érvényesítése helyett a nagyüzemi mezőgazdaságért lobbizik.

A környezetvédő szervezetek hangsúlyozzák, a jelenleg tapasztalható globális válság nem egy balszerencsés időszakkal magyarázható, hanem sokféle fenntarthatósági probléma kísérőjelensége. „A helyben termelt és feldolgozott élelmiszer, a rövid ellátási láncok visszaépítése, a decentralizált megújuló energiatermelés, az energiahatékonyság növelése, a mezőgazdaság természetes vízmegtartásra és talajkímélő módszerekre alapozott fejlesztése, a belvizek és árvizek természetes megtartása vagy a villámárvizek csökkentése és a szén-dioxid tárolása az örökerdők területének növelésével mind olyan intézkedések, amelyek nemcsak környezetvédelmi szempontból vannak hosszú ideje a tennivalók listáján, de a nemzeti ellenálló képességet és szuverenitást, valamint az élelmiszer-biztonságot is növelik” – olvasható a közleményben.