Április 11-én a város napja alkalmából a helyi önkormányzati médiaként működő DTV Közügy Extra című műsorának vendége volt Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, akivel számos témában elbeszélgetett az intézmény vezetője, Vida Gyula.

A politikus beszélt többek között arról, hogy együttérez Ukrajnával, bízik a háború minél előbbi lezárulásában, de az orosz energiahordozók importjának leállítására vonatkozó javaslatok kapcsán Orbán Viktor miniszterelnökkel ért egyet. Mint mondta, a rendszerváltás előtti évtizedek örökségeként a magyar gazdaság az orosz energiaimportra épül. „Ha nincs gáz, le kell állítani a gyárakat, az pedig emberek millióinak az állásába kerülhet. Tehát itt nem az a kérdés, hogy most jön a nyár és úgysem kell annyi gáz” – fogalmazott.

Papp kijelentése abból a szempontból érdekes, hogy az Európai Parlament április 7-én fogadott el egy állásfoglalást, amely az orosz kőolaj, földgáz, szén és nukleáris üzemanyag behozatalának azonnali tilalmát követeli, a dokumentumot pedig a Fidesz jelenlévő képviselői is megszavazták. Debrecen polgármestere erről a DTV-ben nem beszélt, s Vida Gyula sem tett fel neki kérdést ezzel kapcsolatban.

Papp szerint többet költünk kultúrára, mint sportra

Papp a beszélgetés során azt is kiemelte, habár sok támadást kap a Fidesz azzal kapcsolatban, hogy túlságosan sok forrást fordít a sportra, most azonban szerinte a Csokonai Színház felújítása és a Csokonai Fórum (korábbi nevén Latinovits Színház) építése többe kerül, mint amennyit a Nagyerdei Stadionra költöttek. „Debrecenben többet költünk kulturális fejlesztésekre, mint a sportlétesítmények fejlesztésére” – vonta le a következtetést a polgármester.

Itt is érdemes megjegyezni, hogy habár a Nagyerdei Stadionra költött 12,5 milliárd forintot összevetve a két színházra összesen szánt 15,5 milliárd forinttal valóban az utóbbi szám a nagyobb, de míg a színházak fejlesztése 2020-ban kezdődött, addig a Nagyerdei Stadion építése 2013-ban, bő egy évre rá pedig már át is adták. Márpedig köztudomású, KSH-adatok is alátámasztják, hogy Magyarországon a 2010-es évek közepétől kezdve rendkívül magasra szökött az építőipari infláció.

Papp ezt a jelenséget teljesen figyelmen kívül hagyta az összehasonlításában, pedig a 2014-ben átadott Nagyerdei Stadion ma már könnyen lehet, hogy kétszer-háromszor annyiba kerülne, mint az építésének idején. Erre utal az is, hogy a 2021-ben átadott, 8200 néző befogadására alkalmas kispesti Bozsik Aréna a HVG számításai szerint körülbelül 17 milliárd forintba került. A Nagyerdei Stadion befogadóképessége ezzel szemben 20 340 személy, tehát székenként kevesebb mint harmadannyiba került, mint a 7 évvel később átadott budapesti létesítmény.

Azon túl, hogy igen érdekes szemléletről árulkodhat a stadion és a színházi épületek efféle összevetése, megemlítendő még, hogy a Nagyerdei Stadiont nem a város építtette, hanem az ország, ahogy a Csokonai Színház rendbetétele és a Latinovits Színház befejezése költségeinek óriási részét is az állam állja, illetve az Európai Unió.

Papp a beszélgetés végén kitért arra is, hogy jelenleg a nyilvánosság számára mi minden sejlik fel abból az elhatározásukból, hogy Debrecen kulturális expanzióra készül. A műsornak erre a részére nem térünk ki, mivel ezzel a témával kapcsolatban a Debreciner interjút kért Papp László polgármestertől.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!