Részletes anyagot közölt a The New York Times április 2-án a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos politikájáról a kampányhajrá tükrében. A cikkben kiemelten foglalkoztak Debrecennel, megszólították többek között Miru Györgyöt, a Debreceni Egyetem történészét is, aki arról beszélt, hogy Magyarországon az elmúlt évszázadokban egy folyamatos Oroszországtól való félelem volt jellemző, amely azonban Orbán Viktor miniszterelnök kormányzása alatt egy „bízó öleléssé” változott. Miru az amerikai lapnak azt is kifejtette, hogy történészként megdöbbentette az oroszok Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban tanúsított, hivatalos magyar álláspont. Emlékeztetett arra, hogy oroszországi segítséggel verték le az 1848-49-es szabadságharc mellett az 1956-os forradalmat is.

Hermann Róbert, a Károli Gáspár Református Egyetem történésze is nyilatkozott az újságnak. Ő Debrecent „a mi Philadelphiánknak” nevezte, utalva arra, hogy míg az amerikaiak 1776-ban Philadelphiában kiáltották ki a Nagy-Britanniától való függetlenséget, addig 1849-ben Debrecenben fogadták el a magyar Függetlenségi nyilatkozatot. Hermann szerint Magyarországnak sosem volt olyan szenvedélyesen ellenséges viszonyulása Oroszországhoz, mint Lengyelországnak, ugyanis az 1849-ben Magyarországon harcoló oroszok relatíve jól bántak a hadifoglyaikkal. Ugyanakkor úgy látja, még mindig komoly hatása van az 1956-os forradalom elfojtásának, különösen a jobboldaliak körében. Ennek ellenére Hermann úgy látja, Orbán Viktor kormányzása alatt háttérbe szorult az Oroszországgal szembeni bizalmatlanság, a Fidesz pedig az erőteljes nacionalista jellege ellenére a magáévá tette Oroszországnak korábban a baloldalra jellemző megítélését.

A cikk szerzője megjegyzi, nemcsak a Hermann Róberthez hasonló nemzeti liberálisok jöttek zavarba a kormány Oroszország-politikája miatt, hanem a Debreceni Egyetem is, amely 2017-ben díszpolgári címet adományozott Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy aztán egy héttel Ukrajna orosz inváziójának kezdetét követően arról adjon ki közleményt, hogy Putyin nem jogosult a címének viselésére, mert nem vette azt át. (Azóta egyébként az egyetem szenátusa hatályon kívül helyezte a 2017-es döntését.)

A The New York Times Debrecenben beszélt Tisza Tiborral, a cikkben nem nevesített Főnix Taxi ügyvezetőjével is, akit a lap lelkes pártszimpatizánsként mutatott be az olvasóinak, és aki a nyilatkozata szerint nem ítéli el Oroszországot, mert „végre valódi, erős, hazafias vezetője van”, aki küzd a gyermekek és a nemzeti érdekek védelméért, ugyanúgy, ahogy Orbán Viktor is. Tisza arról is beszélt, sajnálja az Ukrajnában zajló vérontást, de az ukrán kormányt azzal vádolta, hogy nácikat rejteget, és korlátozza az orosz és magyar kisebbség békés élethez fűződő jogait. Megjegyezte, nincs Ukrajna ellen, de nem akarja, hogy Magyarország belekeveredjen a háborúba. „Ha ég a szomszédom háza, fel kellene gyújtanom a sajátomat is?” – kérdezte.

További részleteket a The New York Times cikkében olvashatnak.