Az ország egy – mint kiderült, kisebbik – részét sokkolta, de túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a többséget meglepte az április 3-i országgyűlési választások eredménye. Az előzetes közvélemény-kutatási eredményekre (mindegyikre) rácáfolva ugyanis kétharmados többséget szerzett a Fidesz-KDNP. A 12 éve folyamatosan kormányzó pártszövetségnek a jelenlegi kalkulációk alapján 135 mandátuma lesz, ezzel övék a parlamenti helyek 67,84 százaléka, miközben az Egységben Magyarországért néven összeálló DK-nak, Jobbiknak, LMP-nek, MSZP-nek, Momentumnak és Párbeszédnek összesen mindössze 56 helye lesz, ami 28,14 százalékot jelent. További 7 mandátum (3,52 százalék) a Mi Hazánké, egy szék (0,5 százalék) pedig Ritter Imre német nemzetiségi képviselőé lesz.

Ahogy arról az április 3-án közzétett, egész nap frissülő cikkünkben már beszámoltunk, Hajdú-Bihar megye mind a hat választókerületében a Fidesz győzött, így a következő négy év folyamán is ugyanazok a politikusok fogják képviselni a megyét, mint a Fidesz által megalkotott választási rendszer 2014-es első alkalmazása óta folyamatosan. Számos olyan adat van ugyanakkor, ami azt mutatja: nem a mozdulatlanság volt a jellemző Hajdú-Bihar megye politikai térképére az elmúlt négy évben.

Nem volt három csatatér

Az április 4. kora délutáni feldolgozottság ismeretében egy dolgot mindenképpen leszögezhetünk: nem jöttek be azok az elemzői várakozások, melyek szerint Hajdú-Bihar megyében három választókerület „billegő” vagy „csatatér”. Miközben az ellenzéki összefogás listája országosan 18,4 százalék különbséggel maradt alul a kormánypártokhoz képest, addig Hajdú-Biharban azt láthatjuk, hogy ennél kisebb vereséget csak a teljes egészében Debrecenhez tartozó 1-es és 2-es választókerületekben szenvedtek az Egységben Magyarország jelöltjei: Varga Zoltán Debrecen északnyugati részén 10,66 százalékkal, Mándi László a város délkeleti részén 16,96 százalékkal kapott ki a Fidesz jelöltjétől.

Hegedüs Péter, Balmazújváros független polgármestere azonban váratlanul súlyos vereséget szenvedett a hajdúböszörményi központú 6-os választókerületben Tiba Istvántól. A kettejük közötti különbség 28,68 százalék, amellyel ugyan még mindig a harmadik legszorosabb megyei eredményt produkálták a felek, de ha megnézzük, melyik hajdú-bihari választókerületben hány százalékkal nőtt a Fidesz és az ellenzék jelöltje közötti különbség 2018 és 2022 között, akkor ezen a téren Hegedüs kapja a legrosszabb értéket.

Balmazújvároson 30 százalékot sem kapott a polgármester

A hajdú-bihari 6-os választókerület részletes eredményei alapján láthatjuk igazán, hogy Tiba István mennyire simán hozta az előzetesen billegőnek tartott 6-os választókerületet: Hegedüs Péter mind a 10 településen, minden szavazókörben veszített. Balmazújvároson, ahol polgármester, Tiba István több mint kétszer annyi szavazatot (60,63 százalék, szemben az ellenzéki jelölt 29,60 százalékával) szerzett nála. A legszorosabb küzdelem Hajdúnánáson volt kettejük között, ott Tiba 57,22 százalékot, Hegedüs 32,73 százalékot szerzett, miközben Újszentmargitán a differencia már 75,61 százalék – 19,08 százalék volt Tiba javára. Habár előzetesen ezt lehetett várni, az eredmények ismeretében nem lehet kijelenteni, hogy a Fidesz sokkal erősebb lett volna a községekben, mint a városokban. A 30 ezer lakosú Hajdúböszörményben és a bő 2 ezer lakosú Görbeházán is közel 30 százalék volt közöttük a különbség.

4-4 szavazókört tudtak megnyerni az ellenzéki összefogás debreceni jelöltjei

A választói magatartás szempontjából tehát nem volt hangsúlyos különbség a városok és a községek között, a megyeszékhely, Debrecen esetében azonban más a helyzet. Az 1-es és a 2-es választókerületben volt a legszorosabb a küzdelem a Fidesz és az Egységben Magyarországért jelöltjei között. Ugyan mindkét helyen a kormánypárti politikusok nyertek, ám Varga Zoltán és Mándi László is tudtak 4-4 szavazóköri győzelmet aratni: Varga mind a négyet az Akadémiakertben (a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusának környéke), Mándi pedig hármat a Tócóvölgyben és a Tócóskertben, valamint egyet a belvárosban. Úgy tűnik tehát, hogy a választás szempontjából volt értelme a Momentum tócóvölgyi lakóparkot ellenző kampányának, azonban a teljes választókerületet nem sikerült megszólítani ezzel.

A Fidesz politikusai a legnagyobb győzelmeket jellemzően Debrecen legelmaradottabb, legszegényebb, legrurálisabb városrészein aratták: Kósa Lajos a Nagysándor-telepen, Ondódon és Nagymacson, Pósán László pedig Pacon, Nagycserén, a kertségekben és Halápon is tönkreverte az ellenzéki jelölteket. Az itt található szavazókörökben a fideszes jelöltek jellemzően 60 százalék fölött, az ellenzékiek pedig 30 százalék alatt szerepeltek.

A két debreceni választókerületben összesen egyébként 119 olyan szavazókör található, amelyekben az itteni egyéni jelöltekre szavazhattak a választók (a többiben az átjelentkezők voksoltak).

Kósa Lajos vagy Varga Zoltán – Hajdú-Bihar 1.

Mándi László vagy Pósán László – Hajdú-Bihar 2.

Salamon Gergő vagy Tasó László – Hajdú-Bihar 3.

Szántai László vagy Vitányi István – Hajdú-Bihar 4.

Kiss László vagy Bodó Sándor – Hajdú-Bihar 5.

Hegedüs Péter vagy Tiba István – Hajdú-Bihar 6.