REGGELI FELES

Sóhaj – Panelhangok #07

Ismét gyakrabban zörögnek a villamosok, több cipő kopog a járdán, és az autók is sűrűbben gyorsítanak és fékeznek, parkolnak és indulnak. Az óvó nénik korán reggel az út túloldalán cigiznek és beszélgetnek. Még frissek, sokszor hangosan felkacagnak.

Egy kislány ordítva zokog, kérleli anyját, ne tegye ki a rá váró tortúrának, de a szülő akarata meghajlíthatatlan, tuszkolja gyermekét a kapu felé. A zöld fémszerkezet még ki van tágulva a melegtől, de pár nap, és a reggeli órákban ismét több százszor hallatja nyikorgó hangját, ahogy ki-be fogják húzni a siető gyerekek és felnőttek.

Az udvarról rengeteg zaj hallatszik. Néhány kislány sugdolózik, közben a labda pattan, a szomszéd udvaron műanyag motorok gurulnak a betonkockákon, egy fiú visít, mert a másik a fülét húzza, ezért aztán a mellettük ácsorgó társaságban az éppen kalandjairól beszámoló srác is hangosabban kezd el lódítani. Egy kövér gyerek csámcsog, már el is tűnt a tízórai. A nyitott ablakú termekben ide-oda húzzák a kopott parkettán a székeket és a padokat.


panel - lakótelep - Hajó utca

Tóth Tamás

A hirtelen zaj miatt a madarak is hangosabban énekelnek, hogy meghallják egymást, és már néhány varjú is károg keserűen. Egy apró tacskó vadul ugatja az előtte szaladó testvérpárt.

Majd csöngetnek. A zaj hirtelen, hangosan és kíméletlenül hasít végig a levegőn. Mindenki tudja mit jelent, mintha parancsszót hallottak volna, elindulnak befelé. Lassan a székek is megállnak, a madarak is elhallgatnak, figyelnek, mi történik. A tacskó sem ugat már, némán vakarózik. A pillanatokkal ezelőtti zsivajt hirtelen a legnagyobb csend váltja fel.

Egy szőke kisfiú magányosan ballag. Elkésett, tudja jól. Ahogy belöki a kaput és belép rajta, sóhajt még egyet. Bár a sóhaja néma, ahogy kifújja a nyarat és beszívja helyére az őszt, az egész lakótelep beleremeg.

A Panelhangok további részei itt olvashatók.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!