Az április 3-i választásokra készülve a Debreciner mind a hat Hajdú-Bihar megyei választókerületben interjút kért az egyéni győzelemre leginkább esélyes, rivális pártszövetségek, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért képviselőjelöltjeitől. A Varga Zoltánnal (1-es választókerület), Mándi Lászlóval (2-es választókerület), Salamon Gergővel (3-as választókerület) és Szántai Lászlóval (4-es választókerület) készült cikkünket már megjelentettük. Ezúttal hajdúszoboszlói központú hajdú-bihari 5-ös választókerület jelöltjével, Kiss Lászlóval történt beszélgetésünket közöljük.

2018-ban még a Veszprém megyei 2-es számú választókerületben indult, úgy tudjuk, azóta sem költözött a Hajdú-Bihar megyei 5-ös valamelyik településére…

Téved.

Akkor most kijavít. Miért éppen ebben a választókerületben indul?

Mióta megyei önkormányzati képviselő vagyok, azóta Püspökladányban élek. Ha gondolja, a lakcímkártyámat is szemügyre veheti. Egy irodát is nyitottam a Honvéd utcán Balázs Sándor (Püspökladány Jövőjéért Egyesület, Vasútbarát és Értékőr Egyesület, Jobbik)

képviselővel és két helyi egyesülettel közösen. Ez praktikus célokat szolgált: nagyon jó a vasúti közlekedés, itt van a 4-es és a 42-es út, a megye nagyrészét le tudom fedni. A Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végeztem, és területfejlesztési kérdésekre specializálódtam. Amikor megyei önkormányzati képviselő lettem, felhagytam a családi gazdálkodással. Édesapámmal, aki tavaly elhunyt, Fancsikán 30 hektáron gazdálkodtunk. Fiatalon megszereztem az aranykalászos gazda képesítést is. Az elmúlt 2-3 évemet a Hajdú-Bihar megyei fejlesztéspolitikának szenteltem. Miután elvégeztem az egyetemet, sajnos nem találtam a térségben értelmezhető munkahelyet. Dolgoztam a bankszektorban és IT-tanácsadóként. Még egyetemi éveim alatt aktív voltam a szakkollégiumi mozgalomban. A Debreceni Egyetemi Közgazdász Szakmai Műhelyen kerültem kapcsolatba a Momentum elődjével, ami még egyesületi formában működött. Aktívan közreműködtem a Momentum párttá alapításában és vidéki hálózatának szervezésében. 2018 februárjában egy alig pár hónapja bejegyzett pártként az volt szempont, hogy országos listát tudjunk indítani annak érdekében, hogy felkerüljünk a politikai térképre.

Tehát a pártja „ejtőernyőzte” önt Veszprémbe?

Így van. Keresztanyám Balatonalmádiban él, és mivel területfejlesztési kérdésekkel foglalkoztam, képben voltam a Balaton-törvény okozta botrányos esetekkel, zavarokkal. Volt relevanciája az ottani indulásomnak, nem 100 százalékig deszantosként vettem részt.

Utána miért éppen Püspökladányba költözött?

Azért, mert területfejlesztéssel akartam foglalkozni. 2019. május 26-án 10 százalékot ért el a Momentum az európai parlamenti választáson. Hajdú-Bihar megye Debrecenen kívüli részén ekkor 4 ezer szavazatot kaptunk, ami szavazatszámban még nem lett volna elég a megyei közgyűlésben való képviselet megszerzéséhez. Ettől még a fejembe vettem, hogy őshonos hajdú-bihari patriótaként a térségben szeretném kamatoztatni a területfejlesztési ismereteimet. Ez végül oda futott ki, hogy 2019. október 13-án 10 ezer feletti szavazatszámot értünk el, így ketten is dolgozhatunk a megyei közgyűlésben. Szerintem csak akkor lehet aktív képviseleti szerepet ellátni, ha az adott területen is élek, részt veszek a szakmai tanácskozásokon. Így jártam el, amikor ott voltam február 8-án a Sárréti Gyermekvédelmi Tanácskozáson, vagy tavaly nyáron a Leader vidékfejlesztési tanácskozáson a Hortobágyon.

A választókerület 15 településből, köztük 10 községből áll. Hogyan tudta felvenni, majd tartani a kapcsolatot az ott élőkkel?

Az összes települési rendezvényen jelen vagyok, fórumokat is szoktunk szervezni, ahogy erről korábban is beszámoltam, lakásfórumokra is nyitott vagyok, van egy állandóan élő, közvetlen telefonszám, bármikor el lehet engem érni, segítek a közigazgatási jellegű kérdésekben. Legutóbb Sárrétudvariban egy helyi lakos azzal keresett meg, hogy nem részesült a Belügyminisztérium által az önkormányzatoknak nyújtott tűzifajuttatásból.

Tudott segíteni ebben a konkrét ügyben?

Annyit kell ilyenkor hangsúlyozni, hogy ne féljen bemenni az önkormányzathoz, és hogy ne csak szóban, hanem írásban is kérjen választ. Ezt szoktam javasolni, mert ez be szokott jönni. Tudomásom szerint ebben a konkrét kérdésben is tudtunk segíteni.

Említette a lakásfórumokat. Korábban nyilatkozott is arról, hogy meghívás esetén személyesen keresne fel akár baráti társaságokat is egy-egy beszélgetésre. Hívták? Hány ilyen alkalom volt, milyen településeken, mennyien vettek részt?

Több mint 20 ilyen alkalom volt.

20-nál több?

Igen. Az egy más kérdés, hogy hányan vettek részt. Már 2-3 emberért is elmentem ilyen kötetlen beszélgetésre. A legnépesebb találkozó 19 fős volt, ott egy baráti társaság jött össze egy lakásban. Ebben az esetben közigazgatási dolgozókról volt szó, akik eleve féltek részt venni egy pártpolitikai rendezvényen, de itt fel tudták tenni azokat a jogos kérdéseiket, amelyek foglalkoztatják őket a térség fejlesztésével kapcsolatban. Ilyen volt például, hogy a Sárrétet közmunkára ítélték, nagyon nagy foglalkoztató a közmunkaprogram, és az elmúlt években nem érkeztek ide tisztességes fizetést biztosító munkahelyek. Kabán is voltam, ott nem kezelték azt a problémát, amit a cukorgyár megszűnése okozott. Van 150 hektárnyi üresen kongó ipari terület.

Országgyűlési képviselőként hozzányúlna a közfoglalkoztatás jelenlegi rendszeréhez?

Igen. Nem látom fekete-fehéren a programot. Abszolút elismerően tudok azzal kapcsolatban nyilatkozni, ahogy Hegedüs Péter, Balmazújváros polgármestere kiaknázza a közmunkaprogram adta lehetőségeket. Azt nehezményezem, hogy a közmunkaprogramot egyes települési vezetők sokkal inkább segélyként, nem pedig normális munkavégzésre ösztönzőként használják, nem arra, hogy visszavezesse ezeket az embereket az elsődleges munkaerőpiacra. Balmazújvároson meg tudták oldani, hogy érdemi munkát végezzenek, nem egyszer már a program alatt levadászták az ott dolgozókat a térségi vállalkozások. Semmi nem tiltja, hogy a megtermelt bevételt teljesítménybérként visszaosszák a közmunkásoknak. Ezáltal motiválni lehet őket, azokat pedig, akik jól és sokat dolgoznak, a helyi vállalkozások is örömmel fogják jóval több fizetésért fogadni.

Azzal a jelenséggel is lehet találkozni, hogy egyes településvezetők politikai haszonszerzésre használják fel a közmunkaprogramot. Mit gondol erről? Hogyan lehetne a jövőben kivédeni ezeket a visszaéléseket? Ki lehet-e védeni egyáltalán?

Muszáj kivédenünk. Az nem lehet, hogy embertársainkkal méltatlanul bánjanak, pusztán hatalmi szempontok miatt. Püspökladány-Újtelepen is szerveztünk olyan lakossági fórumot, ahol üzenetben jeleztek nekünk, hogy ne haragudjunk, nem jönnek el megvitatni velünk a településrész problémáit, mert most van a közmunkaszerződés megújítása, nem akarnak kockáztatni. Más lehetőség meg nem nagyon van.

Hogy lehet ezen változtatni?

Jelenleg 100 százalékig állami normatívából fedezik a programot. Örülnék neki, ha az önkormányzatoknak is lenne részaránya, ezáltal érdekeltté téve a képviselőtestületet abban, hogy ne ingyen munkaerőként, hanem befektetésként fogják fel a közmunkásokat.

Petíciót indított azért, hogy tervezzék újra az M4-es autóút nyomvonalát, és egyúttal azt, hogy 2026-ra történjen meg az átadás. Miért látja szükségesnek az útratervezést? Ez nem növelné meg jelentősen a beruházás költségeit? Hogyan tudna már 2026-ra elkészülni az út? Milyen szakértőkkel, szervezetekkel egyeztettek a petíció elindítása előtt?

Igen, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. több munkatársával is egyeztettem előzetesen…

Ezek hivatalos vagy informális egyeztetések voltak?

A megyei közgyűléseken minden évben van egy beszámoló, és ennek keretében lehet kérdéseket feltenni. A válaszom tehát is-is. Itt hivatalosan is tettem fel kérdéseket, amelyekre egy megyei önkormányzati képviselőnek kötelező válaszolni. A lényeg, hogy nem olyan hatalmas nyomvonaláthelyezésekre kell gondolni, mint amilyet például Karcag városa elért, és ami miatt csúszott a projekt. Jelenleg úgy néz ki, hogy 2029 körül készülhet el az M4-es autópálya. Ezt mindenképpen fel kell gyorsítani. Nemcsak én, hanem több térségi polgármester is sérelmezte, hogy ha már Kabától 1,5 kilométerre halad el a pálya, akkor ne Kabától 10 kilométerre épüljön meg a felhajtó. Megépült egy felüljáró a 4-es számú főút felett, ami a Nádudvarról érkező autósokat is rá tudná vezetni erre az autópályára. A feljáró hiánya hátrányosan érinti tehát a kabaiakat és a nádudvariakat is. Reméljük, egyszer megépül az autópálya. Emlékezzünk, hogy ennek az autópályának az építése 2005 óta húzódik, 2015-ben pedig azért álltak le a munkálatok, mert Orbán Viktor összeveszett Simicska Lajossal. Utána azért, mert Karcag vezetése érthető szempontok mentén újratervezést igényelt. Ezért csúszott a megépítés, de nagyon fontos, hogy ez az autópálya, valamint az azzal járó fejlődés és a munkahelyek járnak a térségnek.

Még nem válaszolt arra, hogyan változnának a beruházás költségei.

Itt egy felüljáró áthelyezéséről lenne szó. Nem gondolom, hogy radikális költségnövekménnyel járna, ha egy felüljárót más helyen tervezünk meg. Ezt a kabai városvezető is szerette volna elérni, de sem a térség országgyűlési képviselője, sem a NIF Zrt. részéről nem volt szándék arra vonatkozóan, hogy befogadják a javaslatot.

Eddig mennyi aláírást gyűjtöttek össze? Mikor és kinek tervezik átadni az aláírásokat?

Most nem tudok pontos számot mondani, február végén 1000 körüli aláírást láttam. Továbbra is gyűjtünk, kellő számú aláírást akarunk gyűjteni ahhoz…

Mennyi a kellő szám?

Nincs meghatározva egzakt szám. Szeretném megteremteni a politikai akaratot a kérdésben, mert ezt egy fontos beruházásnak tartom. 5-6 ezer támogató aláírással már elégedett lennék. Nincs határidő, de nyár közepére elérhetőnek látom. Ezt követően a dedikált minisztériumnál, illetve a NIF Zrt.-nél kopogtatnék ezzel a meglátással, hogy a felhajtó ügyét rágják meg egy kicsit jobban.

A választókerület legfontosabb ügyei közé sorolja a 4-es út kétszer kétsávosítását, de a céljai között említett más útfejlesztések végrehajtását is. Eközben a programjában szerepel egy Hajdúszoboszló és Debrecen között közlekedő tram-train létrehozása is. Ezek külön-külön is jelentős forrásba kerülő beruházások. A jelenlegi és a közeljövőben várható gazdasági helyzetben reálisnak tartja ezek párhuzamosan történő megvalósítását? Milyen határidőre vállalná az egyes projektek befejezését?

A tram-train esetében ilyen felvetés volt az S-Bahn ötlete is, ezt Kósa Lajos 2010 elején lengette be, de talán mondanom sem kell, hogy ceruzarajzok sem készültek el. Jelenleg egy Debrecent Nagyváraddal összekötő tram-trainen dolgozik a NIF Zrt. Azt gondolom, hogy Hajdúszoboszló és Debrecen között ez sokkal jobban hasznosulna, sokkal kisebb szakaszról is beszélünk, 20 kilométer a távolság, Debrecenben pedig már van is egy villamosított infrastruktúra.

Mi teszi szükségessé a tram-traint? Hajdúszoboszló és Debrecen között biztosított a folyamatos vasúti és autóbuszos közlekedés is.

Nem önmagában a tram-train az indokolt, hanem az, hogy elég legyen felszállni Hajdúszoboszló belvárosában valamilyen közlekedési eszközre, azt követően pedig 20 perccel később leszállni Debrecen városában. Ez jelenleg nem megoldott. Vannak különböző elképzelések, ebből egy a tram-train, amelynek az ötlete Kósa Lajostól származik. A jelenlegi financiális helyzetben a tram-trainről nem akarok felelőtlen kijelentéseket tenni. Az vitán felül áll, hogy a jelenlegi 7 éves fejlesztési ciklusban előrelépést kell elérnünk az ügyben. A 4-es számú főút kétszer kétsávosítása a következő időszak top 3 projektje között kellene, hogy legyen. Ez egy nagyon forgalmas országút, ahol rengeteg baleset történik. A kétszer kétsávosítással, szalagkorláttal minimalizálhatnánk a halálos kimenetelű balesetek számát. 2009, de legalábbis 2013 óta minden egyes választási kampányban meghallgatjuk, hogy küszöbön a 4-es számú főút kétszer kétsávosítása. Jelenleg is csak a tervezgetése folyik, 22 hónapos tervezést irányoztak elő. Ezt fel lehetne gyorsítani. De én már azzal is kiegyeznék, ha maradna a 22 hónap, de nem Hajdúszoboszlóig, hanem legalább Püspökladányig négysávosítanánk a főutat a tervezési folyamat eredményeként.

Az elmúlt évek egyik legtöbbeket foglalkoztató ügye volt Hajdúszoboszlón a Járóbeteg-ellátó Centrum vezetőváltása, amikor a képviselő-testület zárt ülésen nevezett ki egy egyetemi végzettséggel nem rendelkező igazgatót az intézményt hosszú ideje irányító Varga Tamás főorvos helyére. Az eset kapcsán ön is megszólalt, az önkormányzat döntéshozatalának módját, az átláthatóság hiányát kritizálta. Az önkormányzatot ugyanakkor törvény kötelezte a zárt ülés elrendelésére, mivel az egyik pályázó ezt kérte. Országgyűlési képviselővé választása esetén kezdeményezne-e jogszabálymódosítást annak érdekében, hogy az önkormányzati intézmények vezetőváltásait ne lehessen zárt ülésen tárgyalni?

Azt sérelmeztem nagyon erőteljesen, hogy a mérlegelési szempontok kapcsán sem volt transzparens a folyamat, az alpolgármester úr pedig még az egyértelmű kérdéseimre sem válaszolt. Tisztában voltam azzal, ha az egyik pályázó kéri a zárt ülést, akkor sajnos nincs mérlegelési módja az önkormányzatnak. Ugyanakkor a törvényi szabályozás arra nem vonatkozik, hogy milyen pályázati kritériumok alapján döntött az önkormányzat. Még a törvény is kimondja, hogy egészségügyi végzettséggel kell rendelkezni. Ez alól mentességet lehet kérni. Volt olyan bénázás a pályáztatási folyamatban, ami miatt le is kellett venni napirendről a kérdést. Utána pedig egészen elképesztő módon lejárató suttogópropagandát indítottak Varga Tamás főorvos úrral szemben, aki korára hivatkozva inkább visszavonta a pályázatát, úgy érezte, ennyit nem ér az egész. Azt gondolom, nem azt érdemelte 15 év igazgatói tevékenység után, amit a fideszes városvezetéstől kapott. Arra vonatkozóan, hogy akár a pályáztatások, akár a fejlesztési források megítélése kapcsán működjünk sokkal átláthatóbban, ellenőrizhetőbben, az ellenzék igyekszik vállalásokat tenni, azok mentén az uniós elvek mentén, amelyeket a kormány nem fogad el. Már az is sokat jelentene, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez.

Tudja-e vállalni, hogy amennyiben országgyűlési képviselői mandátumot szerez, aktívan tesz az önkormányzati transzparenciáért?

Igen, ez motivál.

A hajdúszoboszlói fürdőben történt egy 47 millió forintos csalás, amely kapcsán nem vizsgálták Czeglédi Gyula polgármester felelősségét, aki akkoriban a komplexum igazgatója volt. Mit szól ehhez?

Erről a kérdésről többször elmondtam, az, hogy hosszú hónapokon keresztül valaki hűtlen kezelést tudott tető alá hozni, utalgatni a saját számlájára, és ezt nem vette észre egy felelős gazdasági igazgató és egy vezérigazgató, azt jelenti, hogy vagy nem alkalmasak vezetői pozíció betöltésére, vagy nem mondanak igazat. Nem tudom értelmezni, hogy ebben a kérdésben nem vizsgálták a felelősségüket, ezt nehezményezem.

A választókerületbe tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park nagyrésze. Komoly felháborodást váltott ki, hogy tavaly ősszel a park területén egy lelőtt, veszélyeztetett vörösnyakú ludat találtak. Mindezt nem sokkal a vadászati szabályozások lazítását követően, korábban ugyanis decemberig tilos volt a megyében a vadlúdvadászat. Megválasztása esetén kezdeményezi-e a vadászati törvény szigorítását a védett madarak biztonsága érdekében? Milyen egyéb lépéseket tenne a térség és az ország élővilágának megőrzéséért?

Ebben az ügyben határozottan felléptek zöld szervezetek, mint például a Greenpeace. Minden képviselőjelölttel igyekeztek aláíratni olyan vállalásokat, amelyek tartalmazzák, hogy támogatjuk a már meglévő szakmai javaslatokat, és igyekszünk ezeket érvényesíteni. Én ezt vállaltam.

Ennek része a vadászati törvény szigorítása is?

Tudomásom szerint igen. A másik, hogy itt madárvédelem területén rengeteg előrelépésre lenne szükség. Ebben a választókerületben van a Hortobágyi Madárkórház. Amikor Tiszacsegén kampányoltunk, egy sérült egerészölyvet vittünk be hozzájuk. A Tiszavidéken elég gyakori sajnos, hogy áramütés éri ezeket a madarakat. A madárvédelmi eszközök tekintetében még mindig tízéves lemaradásban vagyunk. Nemcsak állami forrásból, hanem közvetlenül pályázható uniós forrásból is elő lehetne segíteni ezeket a beruházásokat. Már eddig is fogalmaztunk meg javaslatokat ezzel kapcsolatban a megyei önkormányzatban, úgy tudom, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park is befogadta ezeket a meglátásokat.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Többször beszélt már a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatról. Mekkora jelentősége van ma ennek az intézménynek? Van mozgástere egy ellenzéki képviselőnek a fideszes többséggel működő testületben?

A Fidesz-uralta megyei közgyűlésben nyilván nehéz átvinni javaslatokat, de azért voltak olyan kezdeményezéseink, amelyeket sikerült elfogadtatni, részben a szerencsének köszönhetően. Az egészségügyi fejlesztések során például már a nulladik lépésben szerettem volna elérni, hogy Magyar Orvosi Kamara helyi szervezete vegyen részt a döntések meghozatalában. Mivel a megyei közgyűlés a fejlesztési bizottságnak delegálta a döntést, és pont úgy jött ki a lépés, hogy Tóth Józseffel és Demeter Pállal ellenzéki többség alakult ki egy éppen határozatképes bizottságban, ezért át tudtam tolni a javaslatomat.

Tehát a fideszes képviselők hiányzása tette ezt lehetővé?

Igen. Szintén az ő hiányzásuk miatt tudtam megakasztani Szőllős Sándornak, Bocskaikert fideszes polgármesterének a felügyelőbizottsági kinevezését. Ő közel 40 millió forintot kért és kapott falusi szálláshely létrehozására, majd a HírTV oknyomozásából derült ki, hogy a sógornője költözött be oda. NAV- és államkincstári vizsgálat is indult Szőllős Sándorral szemben. Máig nem tudjuk ezeknek az eredményét, ezért én azt az álláspontot képviseltem, hogy nincs helye ilyen magas pozícióban, megyei fejlesztési források közelében.

Mi volt a három, ön által legfontosabbnak ítélt javaslata a megyei közgyűlésben, amelyek a Hajdú-Bihar megyei 5-ös számú választókerületben élők életminőségének javítását célozták meg?

Egyértelműen az, amikor felszólalunk a közlekedési helyzet kapcsán. Elképesztő, hogy a 42-es főút jelenleg keresztülmegy Püspökladányon, hatalmas, keletről érkező kamionforgalom megy végig a városon. Még úgy is, hogy az M4-es román határ és Berettyóújfalu közötti szakasza megépült, és az M35-ösön ez valamennyit már le kellett volna vezessen. Sajnos még mindig nem érzékelnek jelentős javulást a püspökladányiak. Egy 3,5 kilométeres elkerülőről beszélünk: Püspökladány előtt a 42-es főutat kellene bevezetni a 4-es számú főútba. Kész tervek is vannak, a NIF Zrt. megcsinálta ezeket. Majd pusztán azért, mert az M4-es egyszer talán megépül és tehermentesíti Püspökladányt, ezt elkaszálták. Egyrészt ez még idő, másrészt ez egy európai jelzésű országút, tehát a város nem tilthatja ki a kamionokat. Ez az állapot nem egészséges. A 4-es számú főútról és az M4-esről már beszéltünk. A megyei EFOP-os pályázatok kapcsán volt még egy meglátásom, amit kiemelnék. Tavaly kísérleti nyúlként kijelölték Hajdú-Bihar megyét, az OMSZ vette át a háziorvosi ügyeleti ellátást. Nagyon sok orvos és mentős keresett meg, hogy kaotikus állapotokat tapasztalnak. Püspökladányban több hétvégén nem volt megoldva a háziorvosi ügyeleti ellátás, pedig rendelet írta elő, hogy orvosnak kell lennie a járási központban. Szeptember közepéig nem kapták meg az illetményüket az ügyeleti ellátásért. A képviselőségem elején pedig azzal foglalkoztam, hogy Püspökladány-Újtelepen körülbelül 60 millió forintért felújítottak egy orvosi rendelőt, és már 5 éve nem sikerül megoldani, hogy legalább heti egyszer orvos rendeljen ott.

Az ellenfele, Bodó Sándor rutinos képviselő, aki tősgyökeresnek számít a választókerületben, a képviselői tisztsége mellett pedig államtitkári pozíciót is betölt. Miben lenne jobb Bodónál, miért inkább önre szavazzanak a választók?

A meglátásom szerint a jelenlegi állapotok mellett egy hozzáértő fejlesztéspolitikusra van szüksége a térségnek. Új lendületre és megoldásokra van szükség, ha el akarjuk indítani a fejlődés útján a Hajdúságot, a Sárrétet és a Tiszavidéket. Nem félek az emberek szemébe nézni. Ahogy eddig is, úgy a jövőben is eredménytől függetlenül a lehető legközvetlenebb formában fogom végezni azt a munkát, amit most megyei önkormányzati képviselőként a hajdú-bihariakért végzek. Kaba polgármesterét idézve azt gondolom, hogy nem egy kedves, nyugtató, halkszavú politikusra van szüksége ennek a térségnek, hanem egy erőshangú és eltökélt képviselőre, aki határozottan kiáll a helyi érdekekért. Jelenleg nem ez a helyzet. Ezekben a kérdésekben nem magyarázkodásokra, hanem eredményekre van szükség: járható utakra, jól fizető munkahelyekre és megfizethető lakhatásra. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkártól én nem ezt látom. Hatalmas a dolgozói szegénység, a foglalkoztatási számok lesújtók az ország más részeihez képest. A sárréti településeken arányaiban nagyon magas a tartós munkanélküliek száma. 2010 óta minden szinten fideszes döntéshozók vannak. Lehetett volna már gyógyírt hozni azokra a problémákra, amiket a kabai cukorgyár bezárása okozott, de egy kapavágás sem történt. Holott városvezetői szinten Kaba részéről láttam ilyen törekvést, kormányzati szinten hasalt el ez az igyekezet.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!