Az április 3-i választásokra készülve a Debreciner mind a hat Hajdú-Bihar megyei választókerületben interjút kért az egyéni győzelemre leginkább esélyes, rivális pártszövetségek, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért képviselőjelöltjeitől. A Varga Zoltánnal (1-es választókerület), Mándi Lászlóval (2-es választókerület) és Salamon Gergővel (3-as választókerület) készült cikkeinket már megjelentettük, ezúttal a berettyóújfalui központú hajdú-bihari 4-es választókerület jelöltjével, Szántai Lászlóval történt beszélgetésünket közöljük.

Független, vagy a Momentum jelöltje? Amikor bejelentette az indulását az előválasztáson, akkor saját magára függetlenként hivatkozott, de a Momentum rendre a saját jelöltjeként kommunikál önről.

A független jelöltek az előválasztási rendszerben olyan helyzetbe kerültek, hogy előre meg kellett mondaniuk, ha nyernek, akkor melyik frakcióba ülnek be. Ez elkerülhetetlen volt. Én független és párton kívüli jelöltként a Momentumot választottam, mert bennük láttam azt a lendületet, amire most szükségünk van. Ezt így is visszük tovább, de továbbra sem leszek párttag.

Kizárja, hogy az esetleges választási győzelme után belépjen a pártba?

Nem leszek párttag. Ehhez az elvemhez tartani akarom magam. Ez azért is fontos számomra, hogy az önálló elképzeléseimet adott esetben a frakción belül is tudjam érvényesíteni. A pártutasítást nem tudom elfogadni, akkor fogok a párttal együtt szavazni, ha én azzal egyetértek.

Mekkora az ellenzéki pártok szervezettsége a választókerületben? Kikre támaszkodhat a kampányában?

Az ellenzéki pártok szervezeteinek az előválasztás óta azt a jelöltet kell segíteniük, aki felveszi a versenyt a kormánypárti jelölttel szemben. Minden párt, minden szervezet hozzáteszi a maga erőforrásait és lehetőségeit ehhez a feladathoz.

Vannak egyáltalán létező szervezetek a választókerületben?

Vannak, az igaz, hogy nem rendelkezik mindegyik egyforma erőforrásokkal. Nem szeretnék konkrét szervezeteket kiemelni, de van, amelyik érdemben hozzá tud járulni a munkához, van, amelyik kevésbé.

Ki lehet jelenteni, hogy a megyei átlaghoz képest ebben a térségben gyengébb szervezeti háttérrel rendelkeznek az ellenzéki pártok?

Ez egy reális meglátás, igen.

41 településből áll a választókerület. Ezzel a gyengébb szervezeti háttérrel hogyan lehet megszólítani mindegyik település választóit?

Nem könnyű a feladat, tekintettel arra, hogy nem földrajzi logika alapján alakították ki a választókerületet. Rengeteget kell a kistelepülésekre járnom nekem és néhány segítőmnek ahhoz, hogy mindenhol megismerjenek. Igyekszem lakossági fórumokat tartani, lehetőleg minden településen. Ezeket előtte szórólapozással és Facebookon hirdetjük meg. Változó, hogy hányan jönnek el, de ha már kiszórólapozzuk, tudják, hogy ott voltam, a közbeszédben kialakul, hogy van egy ilyen jelölt, akit adott esetben lehet választani.

Megválasztott képviselőként hogyan tervezi becsatornázni a bihariak álláspontját a fontosabb közügyekkel kapcsolatban?

Nagyon szoros kapcsolattartást képzelek el a helyi polgármesterekkel és képviselő-testületekkel.

Ennek van realitása? Jelentős számban fideszesek vagy Fidesz-közeli függetlenek vezetik a településeket.

Ha megválasztanak, nem fog érdekelni, hogy milyen pártállású a vezetője. Egy dolog fog érdekelni, hogy mennyire agilisan képviseli a települése érdekeit, mennyire hatékonyan tudja megfogalmazni, hogy mire van szükségük, és mennyire lesz hajlandó velem együttműködni. Az én együttműködési szándékom nem fog függeni attól, hogy milyen színű egy település.

És az övék? Arra számít, hogy a saját településük érdekében együttműködnének egy képviselővel, aki az ellenzéki összefogás színeiben szerzett mandátumot?

Egy településvezetőnek az a feladata, hogy a település érdekében együttműködjön az adott kormánnyal. Teljesen mindegy, hogy az a kormány baloldali, jobboldali vagy középen áll. Ha bekerülök a parlamentbe, akkor mindenkinek segítőkezet, együttműködési szándékot fogok felajánlani, és nagyon bízom benne, hogy ezt vissza is fogom kapni.

Amikor elindult az ellenzéki előválasztáson, azt nyilatkozta, hogy a választókerület legfontosabb ügyének az elvándorlást tartja. A választókerület népessége valóban ciklusról ciklusra csökken, 2014-hez képest most 2,75 százalékkal kevesebben szerepelnek a választói névjegyzékben. A választókerület központjának, Berettyóújfalunak a lakosságszáma 2014 óta 15 ezer alá csökkent, a változás 4 százalékos. Ön korábban arról beszélt, hogy ezt a folyamatot elsősorban új munkahelyek megteremtésével és infrastrukturális fejlesztésekkel lehetne megállítani. Konkrétan milyen fejlesztésekre gondolt? Milyen népességmegtartó fejlesztések megvalósulását vállalja abban az esetben, ha ön nyer, a választási szövetségének pedig többsége lesz a parlamentben?

Ahhoz, hogy ez a népességcsökkenés megálljon, és a fiatalok ne menjenek el a tájegységünkből, evidencia, hogy munkahelyeket kell teremteni. Azt gondolom, hogy ha Bihart be tudjuk kapcsolni az ország vérkeringésébe azáltal, hogy megépül az M4-es autópálya, felgyorsítjuk az M47-es és az M9-es gyorsforgalmi utak létesítését, valamint rendbe tesszük a belső úthálózatot is, akkor egy olyan csomópontot fog képezni ez a térség, amelyet logisztikai szempontból butaság lenne nem kihasználni: össze tudjuk kötni Európát Erdéllyel és a balkáni országokkal. Ha ezt a csomópontot és a vasutat kihasználva logisztikai központokat, ipari területet hozunk létre, akkor a betanított munkásoktól egészen a diplomásokig ide tudjuk hozni és itt tudjuk tartani a régi bihari terület fiatal munkavállalóit. A kisebb településeken pedig olyan családias, parkosított, élhető lakóhelyet tudunk biztosítani a számukra, ami perspektívát adhat a fiataloknak. Ehhez természetesen az is kell, hogy itt megtalálják az európai színvonalú oktatást és egészségügyi ellátást. Olyan belső úthálózatra is szükség van, amely biztosítja azt, hogy ha egy fiatal beül az autójába, akkor 15-20 percen belül el tudjon jutni a munkahelyére, vagy ugyanezt tömegközlekedéssel is megtehesse.

Ha jól értem, jelentős ipari beruházásokat is szorgalmazna, miközben az infrastrukturális fejlesztésekkel a nagyobb centrumok felé történő mobilitást is segítené. Hogyan tudja majd felvenni Berettyóújfalu térsége a munkaerőpiaci versenyt az ipari beruházások terén a kormányzati százmilliárdokkal megtámogatott Debrecennel?

Nem feltétlenül kell versenyezni. A választókerületünk Debrecen felé eső része és a déli, bihari része teljesen más adottságokkal rendelkezik. Ha Mikepércset és környékét nézem, az elsősorban Debrecenhez kötődik. Debrecenben most olyan fejlesztések folynak, amelyek ezeknek a településeknek a munkaerejét be tudják csatornázni. De ez már nem feltétlenül igaz a dél-bihari részre, amelynek Berettyóújfalu lehet a munkaerőcentruma. Itt például a komádi, újirázi, csökmői lakókat tudnánk munkahellyel ellátni. Nem szeretek ígérni, ha megválasztanak, nem fogok tudni csodát tenni, lehet, hogy még négy év alatt sem. Azt vállalom, hogy mindent megteszek ennek érdekében. De látva, hogy milyen államháztartási kondíciókkal veheti át az új kormány az országot, a konszolidáció lesz a legsürgősebb feladat, utána lehet megnézni, hogy mit tudunk csinálni.

Hogyan lehet stabil jövedelme, emberhez méltó életkörülményei azoknak a bihari lakosoknak, akik a munkaerőpiac számára képzetleneknek számítanak?

Azt gondolom, teljesen világos, hogy ha termelő üzemek, logisztikai bázisok, munkahelyteremtő beruházások lesznek a térségben, akkor szükségszerűen…

Igényt tartanak a képzetlenebb munkaerőre is?

Természetesen. Mindenhol szükség van betanított munkára. A betanított munkát pedig mérnökök vezetik. Egy olyan vertikális struktúra alakulhat ki, amelyben mindenki megtalálja a helyét.

Mit ígér a választókerület roma lakosainak? Miért szavazzanak önre, a parlamentben mit tenne a roma lakosság élethelyzetének javításáért? Tervez-e egyáltalán külön foglalkozni a roma integráció kérdésével az Országgyűlésben, vagy ez nincs a fókuszterületei között?

Természetesen ott van. A roma népesség a választókerületben jelentős, a részaránya pedig növekszik. Azt is látom, hogy a cigányság nagyon nehéz helyzetben van. Korábban nem volt kellően képviselve, nem használták ki kellő hatékonysággal azt a pénzügyi lehetőséget, amit a kormány biztosított. Mit tudnék helyben ígérni? Azt gondolom, hogy a cigányság felemelkedése az oktatáson alapszik. Ha integrálni tudjuk a fiatalokat, a gyerekeket egy olyan oktatási rendszerbe, ahol kellő szintű rálátást kapnak a világra, a szükséges alapokkal tudnak elindulni az életben, és a képességeik szerinti képzésben részesülnek, akkor az már önmagában egy nagy előrelépés lehet. Egyébként jó lenne, ha a választókerületben találnánk egy olyan roma embert, aki ezzel az üggyel önállóan is tud foglalkozni, településenként pedig egy-egy megbízottat, aki az érdekképviseletet tudja biztosítani. Településenként különböző problémák vannak, ha lesz néhány ilyen megbízott, aki közvetlen kapcsolatban van a helyi cigánysággal, akkor szerintem be tudjuk csatornázni az érdekeiket, és biztosítani tudjuk számukra a gyors megoldásokat.

De úgy látja, hogy a hangsúly a roma fiatalok oktatásán kell, hogy legyen?

Igen.

Ön szerint milyen konkrét lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy a választókerületben minden lakos számára adott legyen az ingyenes és minőségi oktatáshoz való hozzáférés? Mennyire adott most ez?

Nem tartom jónak a tankerületi rendszert, mindenképpen forszírozni fogom, hogy ez a továbbiakban ne így működjön. Nagyobb önállóságot adnék a helyi intézményvezetőknek, és újra iskolaigazgatóknak nevezném őket. Most egy felülről vezérelt, tehetetlen rendszer működik, ami nem engedi kibontakoztatni a helyi sajátosságokat. Ahol már az utolsó krétát is a tankerületnek kell jóvá hagynia, ott a hatékonyságot illetően problémák vannak. Mindenképpen előrelépés lenne, ha az intézményvezetőknek nagyobb szabadságot adnánk, de ugyanerre lenne szükség a tanárok esetében is. A jelenlegi, kötelezően előírt alaptanterv nem ad szabad kezet, nem adja meg a pedagógusoknak az egyénre szabott oktatás lehetőségét. Minden gyerek más. Szeretném elősegíteni, hogy a pedagógus minden gyermekkel a képességei szerint külön tudjon foglalkozni. Nyilvánvalóan szükség van egy alaptanterv betartására, de nagyobb szabadságra is. Van egy mondás: a halat nem mászatjuk fára, a majmot meg nem úsztatjuk. Mindenkinek más a képessége, másban jó.

És mi a helyzet az egészségüggyel? Elérhető-e most a választókerület valamennyi lakója számára az ingyenes és minőségi egészségügyi ellátás? Ha nem, mit kellene tenni ezért?

Ez egy nagyon komplex feladat. Nem tudom azt mondani, hogy én, Szántai Laci, ha meg leszek választva, akkor holnapután jó lesz az egészségügy. Itt strukturális problémák vannak. Ha jól tudom, jelenleg az állami költségvetés 5,7 százalékát teszik ki az egészségügyi kiadások. Ez az Európai Unióban átlagosan 10 százalék körül van. Ezen tehát mindenképpen emelni kell nálunk is. Ahogy mondani szokták: üres kamrának bolond a gazdasszonya. Ha egy kicsit több pénzt tudunk pumpálni a szektorba, például a stadionok rovására, akkor jobban meg tudjuk tartani a szakembereket. Most azt látom, hogy van egy tendencia, miszerint adunk pénzt, veszünk készülékeket, de nincs orvos, nincs ápoló, aki ezeket kezelje. Vissza kell hozni Magyarországra azokat a kivándorolt orvosokat és egészségügyi szakembereket, akik ezt a szektort működtetni tudják. Amíg ez nem történik meg, akármennyi pénzt adhatunk a gépekre, a hatékonyság nem lesz nagyobb. Berettyóújfalura és a térségre vonatkozóan elmondható, hogy megépült a börtönkórház, ami a helyi kórház egészségügyi infrastruktúrájára alapszik. Ez már egy adottság, nem tudunk vele mit csinálni. De emellett fel kellene itt fejleszteni egy olyan egészségügyi centrumot, amely az ide összpontosuló 80-90 ezer embernek a 21. századi Magyarországon elvárható, európai színvonalú ellátást tud biztosítani.

Korábban heves vitákat váltott ki a börtönkórház létesítése, 2017-ben helyi népszavazást is tartottak az ügyről. Amennyire jól láttam, ön ezekben a vitákban nem igazán artikulálta a véleményét, inkább egyfajta tájékoztató, moderátori szerepkört igyekezett betölteni, miközben a beruházást képviselőként megszavazta. Most arról beszél, hogy ez már egy adottság, nem lehet vele mit csinálni. Néhány nappal ezelőtt, Márki-Zay Péter berettyóújfalui utcafórumán ugyanezt mondta. 2021 óta működik az intézmény. Mit gondol a beruházásról? Változott az álláspontja az elmúlt egy év fényében a fejlesztéssel kapcsolatban?

Ha jól emlékszem, 2017 májusában volt az a testületi ülés, ahol megszavaztuk, hogy átadjuk a területet a börtönkórháznak – tehát nem a börtönkórházról, hanem a terület átadásáról szavaztunk. Azon a testületi ülésen olyan lehengerlő érvhalmazt kaptunk, hogy abban a pillanatban nekem is úgy tűnt, ez egy csoda lehet. Megjelent ott egy csomó potentát, akik arról beszéltek, hogy ez nagyon jó lesz, csak adjunk hozzá területet. Igen, megszavaztam. Aztán este hazamentem, és nem tudtam tőle aludni. Majd kaptam néhány telefont és elkezdett felnyílni a szemem, hogy ezt most jól bedumálták neked, Laci. Elismerem, hogy bekaptam ezt a csalit. 2-3 álmatlan éjszaka után döbbentem rá, hogy ez nem ilyen egyszerű, egy ilyen ügynek következményei lehetnek. Lehet, hogy hoz munkahelyeket, de hátrányai is lehetnek. Nagyon nehéz eldönteni, hogy a hátrányok vagy az előnyök dominálnak. Ezért hívtam össze egy lakossági fórumot, hogy hallgassuk meg, a lakók milyen érveket hoznak fel, azután pedig, érdemi információk birtokában tárgyaljuk újra a kérdést. Ezzel a fórummal generáltam egy olyan cunamit, ami egy népszavazásba ment át. Azóta látjuk az előnyeit, teremtett valamennyi munkahelyet, jó néhányan el tudtak ott helyezkedni Berettyóújfaluból és a környékről, ugyanakkor látjuk a hátrányait is. Nem tudom például összeegyeztetni, hogy fürdőváros szeretnénk lenni, feltennénk a turisztikai térképre a várost, miközben börtönváros is leszünk. Korábban Tökölön volt ez az egészségügyi intézmény. Mi ugrik be az embereknek, ha azt mondom, Tököl? Nem egy Budapest környéki békés kisváros képe, hanem hogy ott van a börtön. Attól tartok, hogy Berettyóújfalu is így fog járni, a börtönváros jelzőt fogja megkapni, nem a fürdőváros jelzőt.

Úgy látja, hogy minden potenciális haszna ellenére hosszútávon káros lehet Berettyóújfalu számára?

Abban bízom, hogy nem fogja elnyomni Berettyóújfalu békés, kisvárosi jellegét. Egyébként pedig logikátlannak tartom. Tökölön az ország közepén volt, most meg elhozták a keleti végébe. Ha Szombathelyen beteg lesz egy rab, akkor 5 órát utaztatják, amíg ideér? Nem igazán értjük.

Országgyűlési képviselőként tenne-e valamit a turisztikai célok és a börtönváros képe közötti ellentmondás feloldásáért? Lát-e erre egyáltalán lehetőséget?

Ahogy az előbb is mondtam, már ott van, ezzel nem tudok mit kezdeni. Ha lesz rá lehetőségem, akkor azt fogom támogatni, hogy fejlesztésekkel segítsük Berettyóújfalut a békés fürdőváros, az európai, alföldi kisváros jellegének kidomborításában.

A város képviselő-testülete február 3-án elfogadott egy határozatot, miszerint ön vagy bocsánatot kér 10 napon belül az önkormányzattól és a testülettől, vagy Muraközi István polgármester megteszi önnel szemben a szükséges jogi lépéseket. A polgármester bejelentette, hogy feljelentést tett. Miért érezte úgy, hogy nem kell bocsánatot kérnie? Hogyan értékeli a történteket?

Február 3-án Hadházy Ákos volt nálunk lakossági fórumot tartani. Ő a korrupció elleni harc kiemelkedő alakja, azért is hívtam el, hogy beszéljen a tapasztalatairól. Ott mondtam egy pár perces bevezető szöveget, amelyben általánosságban beszéltem a korrupcióról. Ezt a helyi Fidesz-frakció valamilyen oknál fogva magára vette, úgy értelmezték, hogy én ezzel megsértem, vádolom a testületet és a várost. Ezért szólítottak fel bocsánatkérésre, amit nem tettem meg. Sőt az erről szóló rendkívüli testületi ülésen javasoltam, hogy ha komolyan gondolják, akkor a feljelentésbe vegyék bele a polgármestert és az alpolgármestert is, mert ha valaki igazán részletes információkkal rendelkezhet a város dolgairól, akkor az nem én vagyok, hanem ők. Úgy tudom, hogy őket nem foglalták bele a feljelentésbe. Hivatalos értesítést még nem kaptam a bíróságtól, a polgármester Facebook-videójából értesültem arról, hogy beadott egy indítványt, ha jól tudom, rágalmazás vétsége miatt. Egyetlen írásos nyoma van annak, hogy ez megtörtént, egy polgármesteri jelentésben szerepel, hogy megtette a feljelentést. Nyugodtan alszom, nem követtem el olyat, ami erre alapot adott volna.

Ha nem lenne éppen választási kampány, akkor ön szerint megtörténhetett volna ez a rendkívüli testületi ülés és az ott hozott határozat?

Valószínűsítem, hogy nem. Összefüggést látok a választási kampány és a feljelentés között, úgy érzem, hogy ez az ellenzéki képviselőjelölti mivoltommal kapcsolatos. Megpróbálnak személyemben lejáratni, így csökkenteni a választási esélyeimet.

Országszerte nagyon sok fideszes vezetésű önkormányzat van, valószínűleg sok helyen találhattak volna ürügyet egy hasonló célú rendkívüli testületi ülés összehívására. Mégsem láttunk ilyeneket. Minek tudható be ön szerint, hogy ez pont Berettyóújfaluban történt?

Ezt lehet, hogy nem nekem kellene megválaszolnom. Nem voltam nőverő, sikkasztó, nincs olyan előéletem, amibe bele lehetne kötni. Valamit ki kellett találniuk, hogy hirdetni tudják, mennyire alkalmatlan vagyok a Bihar képviseletére – ahogy polgármester úr fogalmazott. Mást nem tudok elképzelni.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Nem lát összefüggést az ügy, valamint a város polgármestere és a választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője közötti rokoni kapcsolat között?

Nem szeretnék családi kötődéseket belekeverni a közügyekbe. Mindenki tudja, hogy rokoni kapcsolat van polgármester úr és Vitányi István között. Erre nem kívánok különösebb hangsúlyt fektetni, ez nem közügy. Én sem szeretem, ha a magánügyeimmel foglalkoznak. Bár tegyük hozzá, hogy mind Muraközi polgármester úr, mind Vitányi képviselő úr közszereplő, tehát akár foglalkozhatnánk is ezzel a dologgal.

A Márki-Zay Péterrel közös utcafórumán elhangzott, hogy nagy valószínűség szerint önnek akkor van esélye nyerni, ha az ellenzéki összefogás minimum kétharmaddal győz. Milyen megfontolásból vállalta a választásokon való indulást?

A korábbi statisztikai adatok alapján ez valóban nem egy nagy eséllyel nyerhető körzet az ellenzéki összefogás részéről. De megmondom őszintén, ez engem nem érdekel. Nyerni kell. A közélet, a belpolitika, a gazdaság állapota arra késztet, hogy ezt nekem meg kell csinálnom. Akkor is elindultam volna, ha nem lenne ellenzéki összefogás. Megyek előre, mint az elszabadult hajóágyú. Nem érdekel, hogy milyenek az esélyek. Nem a statisztikát kell megnyerni, hanem a választásokat. Bízom abban, hogy a legutóbbi választásokhoz képest vannak olyan változások a háttérben, amelyek miatt jobban fogunk szerepelni, mint korábban. Érzem, látom és bízom a nyerési esélyünkben.

(Az interjúban látható videó forrása Szántai László közösségi oldala.)

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!