Az április 3-i választásokra készülve a Debreciner mind a hat Hajdú-Bihar megyei választókerületben interjút kért az egyéni győzelemre leginkább esélyes, rivális pártszövetségek, a Fidesz-KDNP és az Egységben Magyarországért képviselőjelöltjeitől. A Varga Zoltánnal (1-es választókerület) és Mándi Lászlóval (2-es választókerület) készült cikkünket már megjelentettük, ezúttal a megye keleti részén található hajdú-bihari 3-as választókerület jelöltjével, Salamon Gergővel történt beszélgetésünket közöljük.

Nem sokkal a 2021-es előválasztási kampányt megelőzően kezdett el aktívabban politizálni Debrecenben. Előtte legalábbis csak néhány sajtótájékoztató és akció kapcsán bukkan fel a neve a helyi sajtótermékekben. Kérem, röviden vázolja fel a politikai előéletét azokból az évekből, amikor még nem voltak országos politikai ambíciói!

Az a politikus vagyok, aki végigjárta a ranglétrát. Először a 2014-es kampányban dolgoztam: szórólapoztam, plakátoltam, aláírásokat gyűjtöttem. Talán a legaktívabb voltam a településemen, Tégláson, ezért a Jobbik úgy döntött, hogy elindít önkormányzati képviselőjelöltként. Ekkor még nagyon fiatal voltam, de a párton belül a településen én értem el a legjobb eredményt, ezért úgy gondolták, hogy Tégláson én legyen a helyi elnök.

Hány éves volt ekkor?

Huszonegy. A karrierem elején főleg Téglással foglalkoztam, ott építettem a csapatomat, politizáltam és a Jobbik ifjúsági szervezetének voltam a helyi elnöke. Ez egészen a 2018-as kampányig így volt, ahol már Csikai Józsefnek kampányoltam. A választási vereség után sok minden történt, többek között a Jobbik Ifjúsági Tagozat országos alelnöke lettem. Akkor kezdtem komolyabban foglalkozni a politikával. Nem sokkal később tisztújítás volt a pártban, és a Jobbik regionális igazgatója lettem. Azóta valóban jóval aktívabb vagyok.

2019-ben a Momentum, a Jobbik és az LMP közös jelöltjeként 136 szavazatot szerzett a téglási polgármesterválasztáson. Nem állítom, hogy az indulása szerepet játszott a fideszes jelölt győzelmében, de az tény, hogy Veres Miklós független jelölt mindössze 30 szavazattal kapott ki Szabó Csabától. Miért döntött az indulás mellett, és utólag hogyan értékeli a választás eredményét?

Majdnem minden pártlogót megkaphattam volna, de akkor én ezt nem tartottam szükségesnek. Az MSZP az egyetlen kivétel, mert ők kiálltak mögülem.

Kiállt vagy be sem állt ön mögé?

Kiállt mögülem. A Jobbik, az LMP és a Momentum volt a szavazólapon, de a többi párt is támogatott, kivéve az MSZP-t.

Ők miért nem támogatták?

Azért, mert Veres Miklóst alkalmasabbnak tartották nálam. Mögé sem álltak be nyilvánosan, a tartózkodás mellett döntöttek.

Milyen irányban változott a település élete a választást követően?

Egyrészt fontos valamit tisztázni. Ön is utalt rá, nagyon sokan mondták már nekem, hogy én nyertem meg a Fidesznek Tégláson a választást. Én erre azt mondom, ha nem indulok el, nincs ellenzéki szereplője a választásnak. Tudjuk, hogy amikor valahol választást nyer a Fidesz, mindig vezetőcseréket hajt végre. Veres Miklós a választás után maradt pénzügyi irodavezető, az édesanyját pedig kinevezték óvodaigazgatónak. Veres tudtommal azóta egyszer sem szólalt fel a Fidesz ellen, jómagam pedig minden nap azt csinálom. Szerintem már a téglásiak is látják, hogy én voltam az ellenzéki jelölt. Az akkori tapasztalatlanságomnak tudom be, hogy erről nem tudtam meggyőzni őket. A városban azóta annyi változás történt, hogy ugyanaz a fideszes arrogancia érezhető, mint máshol: aki nem velünk van, az nem lehet önkormányzati dolgozó, csak a polgármester köre tud érvényesülni, viszont a város nem fejlődött semmit…

Ez a tendencia korábban nem volt jellemző?

Nem. Az előző városvezetést nem akarom fényezni, de korábban ilyen nem volt. Most olyan embereknek kellett elhagyniuk a helyüket, akik szakmailag teljesen rendben voltak, de polgármester úr politikai szempontból másokat jobbnak talált. A város nem halad egyről a kettőre, nem öntik dézsából a pénzt a városra, egy normális beruházást sem tudnék említeni. A polgármester olyan projektekkel szokott kampányolni, amelyeket magánvállalkozók hajtanak végre. Ezek nem állami beruházások, nem Tasó László intézi őket.

Az öné Hajdú-Bihar megye egyik legfurcsább választókerülete, hiszen Debrecentől északnyugatra indul, egy kis szeletet magában foglal a városból, majd attól délkeletre végződik. Hogyan tudná leírni a választókerülete társadalmi összetételét?

Amíg más tudja mondani, hogy például a Nyírségben indul, én ilyet nem tudok kijelenteni. Még azt sem tudom mondani, hogy hajdúsági jelölt vagyok, mert vannak itt olyan városok, amelyek nem hajdúságiak. Pont emiatt bizonyos részeken teljesen más élethelyzetek vannak, ahová más-más programokra van szükség. Van a Debrecen–Bocskaikert–Téglás vonal, ahol jobb az életszínvonal; a nyírségi rész olyan, mintha szabolcsi lenne; van a létai rész, ami korábban nem is ehhez a választókerülethez tartozott; Hajdúsámsont és Vámospércset nagyon nehéz besorolni. Úgy gondolom, hogy a megyében az én választókerületemben a legnagyobb a mélyszegénység. Akár Hajdúhadház, akár Újléta, Bagamér, Kokad, Létavértes egyes részeire gondolunk.

Milyen üzenetekkel és milyen technikai megoldásokkal lehet hatékonyan elérni egy ilyen sokszínű közeget? Hogyan biztosítaná, hogy győzelme esetén a választókerület egésze képviselve legyen az országgyűlésben?

Viszonylag kevés lehetőségünk van. Alig van olyan média, ahol mi tudunk mozogni: csak önök vannak és a Debreceni Nap. Tudunk a Facebookon politizálni és személyesen elmenni a választókhoz. Talán ez a legfontosabb: személyesen letalpalni a választókerületet. Egy ilyen nagy körzetben ez egy nagyon nehéz feladat. Másfél-két éve járom a körzetet, és még így sem tudtam minden háztartásba bekopogtatni. De úgy gondolom, hogy a választók jelentős része már találkozott velem, főleg vidéken. Azt is kérik tőlem, hogy ez maradjon így. Arra már kaptak ígéreteket, hogy ilyen-olyan beruházásokat hoznak a térségbe, ezekben kevésbé hisznek. De az fontos a számukra, hogy meghallgatom őket.

Említette, hogy itt a legnagyobb a mélyszegénységben élők száma a megyében. Ha egyetlen ügyet kellene említenie, amellyel lehetne változtatni ezen a helyzeten, és amiért kiemelten küzdene az országgyűlésben, mi lenne az?

Az, hogy vizet hozzunk a megyébe. Van a Tisza-program, amelynek egy része már megvalósult a Civaqua-program keretében. Vízre van szükség ahhoz, hogy újra mezőgazdasági térség legyünk, hogy ne csak búzát és kukoricát termesszenek, hanem paradicsomot, paprikát, uborkát is, amihez kell kézi erő. Ezeket itt is kellene feldolgozni, ezzel rengeteg szakképzetlen embernek lehetne munkát adni. Akinek van valamilyen szakmája vagy diplomája, azok el tudnak helyezkedni, de az alacsonyan képzett embereknek most csak a közmunka jut.

Az egyik legfontosabb ügyének a megye keleti részén élő tormatermesztők helyzetét tekinti. Többször beszélt már arról, hogy tormafeldolgozó üzemet létesítene Létavértes környékén. Körülbelül hány család életére lenne befolyással a kezdeményezés?

Az, hogy hány embert érintene, egy bonyolult történet. Nemcsak azért szeretnék tormafeldolgozó üzemet a térségbe, hogy ezzel is munkát adjunk, hanem azért is, hogy az árakat stabilizáljuk. Jelenleg úgy működik a rendszer, hogy a felvásárló megveszi nyomott áron a tormát, berakja a hűtőbe, és amikor jó áron lesz, eladja. Magyarul a termelő, aki beleteszi a pénzét, idejét, energiáját, eladási kényszerben van. Ha az állam minden évben fix áron megvásárolja a tormáját, akkor biztosabb jövedelemhez jut, tud előre tervezni, nem kell bizonytalanságban élnie. Ez azért is fontos, mert igaz, hogy sok termelő van, de ha nekik nem megy jól, akkor nem tudnak a napszámosoknak munkát adni. Ha nekik jól megy, akkor viszont a napszámosoknak is lesz stabil jövedelme. Úgy gondolom, hogy ez nagyságrendileg 3000 családot érint.

Mennyibe kerülne a megvalósítás?

Úgy gondolom, hogy 1,5–2 milliárd forint már elég lehet ahhoz, hogy egy megfelelő gyárat tudjunk felépíteni, ahol tudunk elegendő nyers és feldolgozott tormát tárolni, kialakítani a logisztikát stb. Mivel ebben a térségben termelik a magyarországi torma 80 százalékát és Európa felét Magyarország látja el, ezért nyugodtan lehet ez állami beruházás. A tormának a magyar állam számára is kiemelt fontosságúnak kell lennie.

Hogyan viszonyulnak az ötlethez a térség önkormányzatai? Kikkel folytatott eddig egyeztetéseket?

Nagyon nehéz egyeztetni, hiszen Tasó László nem nagyon örül, ha én egyeztetek valakivel, a kiskirályok pedig félnek Tasó haragjától. Burkolt visszajelzéseket kaptam, amelyek szerint ők is örülnének ennek, támogatnák a beruházást, hiszen nekik is érdekük, hogy a helyiek jobban keressenek, és ott költsék el a pénzt. Ráadásul egy ilyen gyár megépítése, mivel innen akarunk értékesíteni is, egyben azt jelenti, hogy fejleszteni kell az úthálózatot is, ami nyilvánvalóan jó lesz ezeknek az önkormányzatoknak.

Szintén ígéri a Debrecent keletről elkerülő út megépítését. A projekt már szerepel a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2022-es közbeszerzési tervében. Milyen tennivalója van itt még egy országgyűlési képviselőnek?

Láttunk már olyat, hogy van egy terv, de nem valósul meg. Amióta az eszemet tudom, már tervezik a keleti elkerülőt, de még egy kapavágást sem hajtottak végre. Nem hiszem, hogy valós akarat van erre kormányzati oldalon, valamikor el fogják kaszálni.

Ön mikorra tudna garanciát vállalni a megvalósítására, amennyiben április 3-án mandátumot szerez?

Ez nemcsak az én érdekem, hanem Debrecen érdeke is, ezért attól is függ, hogy a másik két debreceni ellenzéki jelölt is bejut-e a parlamentbe. Mindhármunk feladata lesz, hogy ezért küzdjünk. Amennyiben mindhármunk tud lobbizni ezért, úgy gondolom, hogy már az első ciklusban elkezdődhet a megépítése.

És mi történik, ha nem mindhárom képviselő a mostani ellenzékből kerül ki?

Akkor nyilván nehezebb dolgom lesz. Ez esetben kellemetlen perceket fogunk okozni egymásnak a fideszes képviselőkkel, mert én kommunikálni fogom, ha ők ezt akadályozzák. Ennek az ügynek a szempontjából mindegy, hogy lesz-e kormányváltás, ha minden képviselő Debrecen érdekeit szolgálja, akkor egyetértés lesz abban, hogy a keleti elkerülőnek minél hamarabb meg kell épülnie.

Az elmúlt egy évben a választókerület legnagyobb országos visszhangot kiváltó ügye a hajdúhadházi Irinyi utcán élő roma családok helyzete volt, akiket az önkormányzat a bérlakásaikból való távozásra szólított fel egy éppen a szegregátumban élők helyzetének javítására elnyert európai uniós támogatásra hivatkozva. Az üggyel kapcsolatban ön eddig nem artikulálta a véleményét. Miért? Mit tett az elmúlt egy évben az érintett családok védelméért?

Ez egy viszonylag bonyolult és nehéz ügy. Az ott lévő, mélyszegénységben élő családok szociális házakban élnek, amiért havi 6 ezer forintot kellett fizetni, és azt sem sikerült nekik…

Ezt Csáfordi Dénes polgármester mondja. A Város Mindenkié csoport azt állítja, hogy nem voltak komoly elmaradásaik a lakóknak, ami volt, azt pedig azóta kifizették.

Ettől függetlenül azért nem álltam bele az ügybe, mert annak minden érintettje roma ember, én pedig nem megyek bele semmilyen ügybe, ami a romák és a magyarok között feszültséget okoz. Amikor én kiállok egy olyan családért, akiknek a lakhatása 6-10 ezer forintba kerül, és ezt nem hajlandó fizetni, akkor sajnos a másik oldalon jogosan merül fel, hogy fiatal magyar családokat miért nem támogat a város vagy az állam ugyanígy…

Nagyjából 12 család lakhatása egyik pillanatról a másikra vált bizonytalanná. Bajban voltak, sokan még most is bajban vannak. Ebben a helyzetben miért döntött úgy, hogy politikusként nem szólal meg az ügyben?

12 olyan családról beszélgetünk, ahol százvalahányan laktak. Úgy gondolom, hogy nekünk a gyerekekért kell kiállnunk. Nap mint nap látok kilátástalan helyzeteket, az én körzetemben a legnagyobb a mélyszegénység. Ezt nem az egyik napról a másikra fogjuk megoldani és főleg nem ellenzékből. Az én feladatom és felelősségem azután lesz miután megválasztottak.

Világos, amit mond, de ezek mind a jövőre vonatkozó kijelentések. Már adott a helyzet, itt vannak a bajban lévő, sokgyermekes családok. Úgy gondolja, hogy nem érdemelnek segítséget?

Csáfordi Dénes tettét ettől elítélem. A Momentum foglalkozott az üggyel, Donáth Anna vitte ezt a témát, szerintem ők ezt jól képviselték, nem is gondoltam, hogy nekem egy újabb szálon el kellene indulnom.

Ahhoz képest, hogy ebben az ügyben nem szólalt meg, Csáfordi Dénes polgármester mégis név szerint megemlítette önt egy bejegyzésében, amelyben arról írt, hogy idegen zsoldosok akadályozzák Hajdúhadház fejlődését. Minek tulajdonítja ezt?

Csáfordi Dénes nem bírja a kritikát. Foglalkoztam azzal, hogy a vírusos időkben úgy gondolta, a legjobb, amit tehet, hogy önkormányzati pénzből autót vásárol magának. Ő ezért feljelentett engem becsületsértés és rágalmazás miatt. Csak harmadjára tudta úgy megtenni a feljelentését, hogy azt befogadják. A bíróságon visszavonta a feljelentést.

Miért vonta vissza? Megindokolta?

Azért vonta vissza, mert kinevették a bíróságon. Egyébként azzal indokolta, hogy szerinte nekem elég tanulópénznek, hogy a vádlottak padjára kerültem. Utána volt még egy per, nem is tudom, mi miatt. Aztán közokirathamisítás miatt feljelentettem a feleségét, mert bent dolgozott az önkormányzatban. Lenyilatkozta, hogy semmilyen köze nincs a polgármesterhez. Ekkor fel is mondott a felesége. Csáfordi Dénes legutóbb azért jelentett fel, mert leírtam, hogy nagyságrendileg 3 millió forint jutalmat szavaztatott meg magának, és ez nem így volt, mert csak 2,4 millió forintot. Természetesen ezt a pert is elvesztette. Ha valaki kritikát fogalmaz meg, azt polgármester úr azonnal feljelenti. Ha egy hónapja nem vagyok feljelentve, akkor már gondolkozok, hogy mi van vele.

Most mentelmi joga van.

Igen, lehet, hogy ezért nem jelentett fel mostanában. Egyébként sűrűn gondol rám, de már két hete nem posztolt rólam. Én ezt szánalmasnak tartom. Egy politikus vagyok, aki a térséggel foglalkozik, nem értem, miért ne foglalkozhatnék Hajdúhadházzal. Donáth Annát is megemlíti ebben a bejegyzésében. Ő európai parlamenti képviselőként miért ne képviselhetné a hajdúhadházi embereket? Ha polgármester lennék, ennek örülnék, nem pedig vádaskodnék, még akkor sem, ha nem értünk egyet.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Tasó László legutóbb a szavazatok több mint 58 százalékát megszerezve nyerte el a választókerület mandátumát, a legtöbb elemző ezért esélytelenként kezeli önt. Szemléletes, hogy a napokban Hajdú-Bihar megyében járt Jakab Péter Jobbik-pártelnök hat utcafórumot is tartott a 6-os választókerületben induló Hegedüs Péterrel, de csak egyet önnel, azt is a többi debreceni jelölt társaságában. Mit gondol erről? Milyen érvek szólnak amellett, hogy nem lehetetlen küldetésre vállalkozott?

Egyrészt a politikában nincs lehetetlen. Ha valaki úgy áll hozzá, hogy lehetetlen, akkor megette a fene az egészet. Halkan jegyzem meg, minden egyes elemző szerint ki kellett volna kapnom az előválasztáson. Dobrev Klára nyerte meg a választókerületet, volt egy DK-s jelölt, elvileg neki kellett volna megnyernie az előválasztást. Nekem a Jobbik-logó mellett csak egy LMP-s volt, mégis megnyertem. A munkában hiszek, ezért úgy gondolom, hogy minden körzet nyerhető. Nem érdekel, hogy mit mutatnak a számok és a budapesti elemzők. Nem engem vert meg Tasó László 2018-ban, hanem másokat. Jómagam sokkal többet dolgoztam a terepen, mint az elődeim.

Éppen azt mondta a beszélgetésünk elején, hogy részt vett Csikai József kampányában.

Így van, ezért is láttam bele a kampányba. Józsit emberileg nagyon kedvelem, szerintem jó jelölt volt, de teljesen más a habitusunk. Nem nagyon emlékszem olyanra, hogy valaki teli talppal beleáll Tasó Lászlóba. Én ezt megtettem, és úgy látom, hogy ez az embereknek nagyon szimpatikus. Tasó addig az érinthetetlen ember volt, akinek nem mernek odaszólni, akivel senki nem meri felvenni a kesztyűt. Ugyanez volt a polgármesterekkel: nekem volt már egy pár csörtém a hadházival, a létavértesivel, a nyírmártonfalvaival és a vámospércsivel is. Hosszú hónapok óta képviselem az emberek hangját.

Miért szavazzanak önre a választókerület lakói? Mivel tudja eredményesebben képviselni őket, mint a Fidesz komoly rutinnal, több évtizedes politikai tapasztalattal rendelkező jelöltje, Tasó László?

Debrecent leszámítva 15 település van a választókerületben. Bármelyiket is nézem, az elmúlt két év során egy év alatt nem kaptak annyi állami támogatást, mint egy Tasó Lászlóhoz köthető egyesület. Ők 7 milliárd forint forrást kaptak arra, hogy egy szállodát építsenek. Szerintem ez vérlázító, én nem ezt fogom képviselni. Úgy gondolom, hogy a pénznek az embereknél lenne a helye, nem az én feleségemnél, édesanyámnál, családomnál. Lehet, hogy jól hangzik az is, ha Tasó László idehoz 2 milliárd forintot, csak az a baj, hogy abból 1,5 milliárd a túlárazás. Ha csak 600 milliót hozok, már akkor is jobban járnak az itt élők. A tisztességet képviselem, szolgálni fogom a népet, Tasó László pedig a korrupciót képviseli, és továbbra is uralkodni akar.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!