Vitányi Istvánnak 15 millió forinttal nőt a hitelintézeti számlakövetelése, Bodó Sándor takarékoskodott.
Tiba István hiába keres majdnem havi bruttó 2,5 millió forintot, a vagyonnyilatkozata szerint szinte nincstelen
Január 31-én járt le az országgyűlési képviselők 2021-es vagyonnyilatkozatának leadási határideje, a parlament honlapján az éjjeli órák óta olvashatóak a dokumentumok. Megnéztük, saját bevallásuk szerint hogyan változott a nyolc hajdú-bihari kötődésű honatya vagyona. Az öt Debrecenből indult politikus nyilatkozatát már bemutattuk, most következnek a megye más részein élő kollégáik. Ők mindannyian a Fidesz színeiben politizálnak.
Vitányi egy ingatlannal szegényebb lett?
Vitányi István, a berettyóújfalui központú hajdú-bihari 4-es számú választókerület képviselőjének 2021-es nyilatkozatában nem szerepel az a kismarosi 2135 négyzetméteres beépítetlen terület, amelynek részben öröklés, részben vásárlás útján lett a tulajdonosa 2005-ben. Az ingatlant a korábbi nyilatkozataiban még feltüntette a politikus, elképzelhető, hogy azóta megvált a vagyonelemtől.
A képviselő hitelintézeti számlakövetelése az előző évi 6 millió forintról 21 millióra nőt.
Bodó Sándor 3,7 millió forinttal növelte a megtakarításait
Bodó Sándor, a hajdúszoboszlói központú Hajdú-Bihar megyei 5-ös számú választókerület képviselője, foglalkoztatásügyi államtitkár az általa feltöltött dokumentum szerint 11,2 millióról 14,9 millió forintra növelte a takarékbetétben elhelyezett megtakarítását. A politikus továbbra is a feleségével közösen tulajdonolja a sárrétudvari székhelyű Edó Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Kft.-t.
Tiba Istvánnak csak tartozásai vannak
Tiba István, a hajdúböszörményi központú hajdú-bihari 6-os számú választókerület képviselője a 2021-es vagyonnyilatkozata szerint nem számít vagyonos embernek. Mindössze egy 97 négyzetméteres balmazújvárosi társasházi lakása és két 15 négyzetméteres garázsa van, megtakarítása, nagy értékű ingóságai nincsenek.
Ha ez még nem lenne elég, komoly adósságállománya van a politikusnak, habár már sokat sikerült törlesztenie: a 2019-es nyilatkozatában még 24 millió forint tartozást tüntetett fel, 2020 végére ezt letornázta 11,6 millió forintra, a 2021-es dokumentumban pedig már csak 9,3 millió forint szerepel.
Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy 2021. május 15. óta Tiba nemcsak országgyűlési képviselőként, hanem a MotoGP-pálya megvalósításáért és a fejlesztések koordinációjáért felelős miniszteri biztosként is dolgozik. A képviselői juttatása a parlamenti honlap szerint bruttó 1,45 millió forint, a miniszteri biztosi javadalmazása pedig havi bruttó 1 millió forint. Összesen tehát havi bruttó 2,45 millió forintot keres.
A vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be a funkcióját
Még a képviselői vagyonnyilatkozatok feltöltését megelőzően juttatta el szerkesztőségünkhöz közös közleményét az Átlátszó, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Transparency International Magyarország. Azt írják: a magyar vagyonnyilatkozati rendszer nem tölti be azt a feladatot, amire létrehozták. „A parlamenti képviselők által közzétett dokumentumok gyakran köszönőviszonyban sincsenek a politikusok tényleges vagyoni helyzetével, elég felidézni Orbán Viktor 2018-as látogatását a Videoton-Ludogorec BL-meccsen (amelyről a kormányfő később azt állította, hogy a magánrepülőgépes utazás a NER-hez igencsak közel álló Garancsi István ajándéka volt), Rogán Antal jelenlegi feleségének milliárdos földügyeit vagy Völner Pál vesztegetési pénzből származó jövedelmeit” – olvasható a közleményben.
A három szervezet emlékeztet, már 2014 végén összeállították javaslataikat a rendszer átalakításával kapcsolatban. Azt várják: a parlament honlapjára egységes formátumban, könnyen elérhetően és kereshetően töltsék fel a nyilatkozatokat; tartalmuk legyen teljeskörű, egyértelművé téve azt, hogy a politikus vagyona és vagyontárgyai milyen forrásból származnak; legyenek ellenőrizhetők, a NAV pedig indítson automatikusan vagyonosodási vizsgálatot, amennyiben egy politikus nem tudja alátámasztani a meggazdagodásának hátterét. Azt is fontosnak tartanák, hogy amennyiben egy politikus nem tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének, vagy valótlan állításokat tesz a dokumentumban, akkor érdemi szankciókkal lehessen sújtani.
Az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency International kezdeményezéséről itt olvashatnak részletesebben.