A napokban jelentették be különböző debreceni zenei csoportok, hogy pécsi mintára március 26-án megszervezik a Made in Debrecen Fesztivált, amelyre várják a magukat debreceninek valló zenekarok jelentkezését műfajtól és egyéb megkötésektől függetlenül, feltéve, ha készen állnak színpadra állni és el is férnek rajta. Minden produkció 20 perces fellépési időt kap, ugyanennyi idő lesz az átállásra.

A szervezők 7 belvárosi helyszínt terveznek, ezek közül a debreceni önkormányzat honlapján 5 már olvasható: az Ifjúsági Ház, a Roncsbár, az Incognito, a Régi Csibészek és a Desz24. (Az Ifjúsági Ház a
Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház elnevezésű önkormányzati intézmény egyik egysége.)

Közönségigény kell az aktív élőzenei élethez

Megkérdeztük Süli Andrást, a Made in Debrecen kezdeményezőjét, a Campus Fesztivál programigazgatóját, hogy mit várnak a rendezvénytől.

„Azt várjuk, hogy egy igazán emlékezetes zenei kavalkád jön létre a városban, előbújnak a föld alól olyan zenekarok is, amelyek nagyon régen vagy talán még sohasem léptek közönség elé, a városlakók pedig felfigyelnek a zene közösségszervező, közösségépítő erejére és megjön a kedvük ahhoz, hogy a korábbinál többet járjanak koncertekre” – mondta a szervező. Süli Andrásnak meggyőződése, hogy ott alakul ki aktív, intenzív élőzenei élet, klubélet, ahol erre megvan a közönségigény, ennek a megteremtéséhez pedig a zenei oktatás megreformálásától kezdve a Made in Debrecenhez hasonló rendezvényekig számos eszköz áll a rendelkezésre, azonban erre a korábbinál sokkal több energiát kellene fordítania mindenkinek.

Süli Andrástól megtudtuk, hogy amikor néhány évvel ezelőtt eljutott a Made in Pécs Fesztiválra, a pécsi rendezvény alapítójával, Gellai Gergővel már akkor elkezdtek beszélgetni arról, hogy jó lenne, ha ezt a modellt más városokba, így Debrecenbe is átültetnék. „Szuper volt látni, ahogy megmozdul a város egy egyébként vélhetően csendes januári napon és mindenhol emberek hömpölyögnek koncertről koncertre. Tetszett a fesztivál arculata, mondanivalója és az is, hogy évről évre láttam a fejlődést, meg persze azt, hogy egyre többen vesznek hangszert a kezükbe ennek hatására” – magyarázta.

Remélik, hogy pénzügyi támogatást is kapnak

Megkérdeztük Süli Andrástól azt is, hogy miért döntöttek a debreceni önkormányzat bevonása mellett, és hogy konkrétan milyen formában segíti a városvezetés a programot. „Úgy gondoljuk, hogy egy városnak szinte kötelessége, hogy az ilyen kezdeményezések mellé álljon. Jelen tudásunk szerint az önkormányzat a nyilvánossághoz történő eljutásban segíti a rendezvényt, valamint információt biztosít számunkra a hatósági engedélyek megszerzéséhez” – válaszolta a szervező, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a Made in Debrecen Fesztivál mögött hivatalosan a Rocksulit működtető Más-Mozaik Szociokulturális Egyesület áll, valamint öntevékeny csoportokat is bevontak.

Azt remélik, anyagi támogatást is kaphat az önkormányzattól a Made in Debrecen. „Természetesen amennyiben a Rocksuli pénzbeli támogatást kap majd a programra, annak összege nyilvános és átlátható lesz” – ígérte Süli, megjegyezve, hogy a programot viszonylag alacsony költségvetésből meg tudják valósítani, mert döntően önkéntes munkára építenék a szervezést, a helyszínek pedig saját infrastruktúrájukkal segítik a rendezvényt.

Kíváncsiak voltunk arra is, szerinte minek köszönhető, hogy a pécsi zenekarok jobban tudnak érvényesülni az ország zenei életében, mint a debreceniek. Süli András nem gondolja, hogy a pécsi zenekarok kitörési lehetőségei eleve jobbak lennének. „Az, hogy az elmúlt egy-két évtizedben látványosan több pécsi zenekar futott be országos karriert, mint debreceni (és tegyük hozzá: mint bármely más vidéki városból érkező), sokkal inkább annak köszönhető, hogy valahogy a pécsi formációk jobban találkoztak a korszellemmel, jobban megfogták azt, amire a mai közönség felfigyel” – mondta Süli. A jelenséggel kapcsolatban Lévai Balázs Pécsi szál című áldokumentumfilmjét ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Szerinte a debreceni előadóknak ugyanolyan érvényesülési lehetőségeik vannak, mint a pécsieknek, amennyiben megtalálják ugyanezt az utat a nagyközönséghez. Mint mondta, jelenleg több szakmai program is segíti a pályájuk elején járó zenekarokat. Ezek közül a 2014-ben a kormány által kezdeményezett Hangfoglaló Programot emelte ki, amelynek mentoraként is dolgozik.

„Természetesen nagyon fontos lenne, hogy a helyi klubéletben is több és jobb fellépési lehetősége legyen az itteni zenekaroknak, ehhez azonban fontos, hogy ők is tudatosabbá váljanak és felkészülten tegyék meg az első lépéseket a közönségépítés egyébként igencsak rögös útján” – fogalmazott Süli András.

Pécsen a legnagyobb nevek délelőtt 10 órakor lépnek fel

Telefonon beszéltünk Gellai Gergővel, a debreceni rendezvény alapjául szolgáló Made in Pécs Fesztivál ötletgazdájával és főszervezőjével, aki a Debrecinernek beszámolt a fesztivál keletkezési körülményeiről és a lebonyolítás mikéntjéről. 7 évvel ezelőtt a Made in Pécs című független havilap egyik száma foglalkozott azzal, hogy ugyan Pécsnek van néhány országosan ismert zenekara, mégis rengeteg előadót nem ismernek. Ekkor közel 90 együttest számoltak össze Gellaiék, és arra gondoltak, jó lenne őket egy nap alatt színpadra állítani, mert így több ezren is megmozdulhatnak az amatőr zenekarok fellépéseire.

Az idén január 8-án tartott 7. Made in Pécs Fesztivál délelőtt 10 órától másnap hajnal 2-ig tartott, egyszerre 7 helyszínen (ennyi helyen szeretnék Debrecenben is), 150 pécsi zenekarral, valamint 3 újvidéki és 3 debreceni vendégfellépővel. 20 perces koncertet adhatott mindenki, a koncertek között 20 perc volt az átállási idő, a helyszínek pedig egymástól gyalog 20 percre helyezkedtek el, hogy át lehessen sétálni egyik helyről a másikra – ezeknek a feltételeknek a teljesülését Debrecenben is elvárták.

Gellai Gergő azt is elmondta, a fesztivált kimondottan olyan időpontban szerették volna megtartani, amikor kisebb a „rendezvényzaj”, az előadók nem turnéznak, nincsenek külföldi fellépők és fesztiválok. A Made in Pécsen a nagy zenekarok jellemzően délelőtt 10-kor kezdenek, ezzel is a nap beindítását segítik, egyúttal nagy élményben részesítve azokat a fiatal zenekarokat, akiknek az „előzenekaraiként” lépnek fel. A koronavírus-járvány miatt idén csak védettségi igazolvánnyal lehetett látogatni a fesztivált, de így is több mint 4700-an vettek részt a rendezvényen.

Tudatosan az önkormányzat kihagyásával szervezik a fesztivált

A Debreciner kérdésére Gellai Gergő arról is beszélt, hogy a pécsi önkormányzattól nem kértek és nem is kaptak semmiféle támogatást, se az előző, se a 2019-ben hatalomra jutott városvezetéstől. Mint mondta, tudatosan maradtak függetlenek az önkormányzattól.

Kezdettől fogva szerette volna, ha más városok is átveszik a kezdeményezést, és egy napon az ország több pontján is megtartják, de egyelőre csak Debrecenben döntöttek a megrendezés mellett. Mint Gellai Gergő elmondta, 2021 őszén keresték meg azzal Debrecenből, hogy összeálltak a szervezés feltételei. „Szívesen segítettünk, átadtuk az arculatot, a nevet, minden olyan know-how-t, ami a tapasztalataink alapján kialakult” – mondta. Még a debreceni rendezvény Facebook-oldalának grafikáját is a Made in Pécs grafikusa készítette.

„Ez egy olyan fesztivál, ami nem is annyira a közönség felé szolgáltat, hanem inkább a zenekaroknak” – mondta Gellai. Mindössze annyit várnak el az előadóktól, hogy vallják magukat pécsieknek, és vállalják, hogy 20 percet a színpadon állnak. Senkit nem utasítanak el minőségi szempontok alapján, a fellépők pedig jellemzően nem is élnek vissza ezzel. Abból a szempontból ugyanakkor professzionális a fesztivál, hogy a szervezők minden helyszínen biztosítják a profi zenei szakembereket.

„A legtöbb zenekar nem jut ki a próbaterméből, úgy hagyja abba, hogy nem jut publikum elé. Itt mindenhol sok ember van, félházak, háromnegyedházak, sok esetben teltház előtt játszanak a név nélküli zenekarok. És ez tök jó” – fogalmazott Gellai. Mint mondta, a kezdeményezés debreceni átvételének örülnek, azért cserébe nem kérnek semmit.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!