Van telephely, csak nincs engedély a működésére. Eddig ez derült ki. A megnevezett egyesület pedig cáfolja, hogy lenne kapcsolatuk az önkormányzattal.
Mi történik a biharkeresztesi kóbor kutyákkal a 15. napon?
Először tisztázzuk, mi a különbség a kutyák befogására és elhelyezésére alkalmas telephelyek között!
Az állatmenhely az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok kivételével a gazdátlan állatok ideiglenes vagy állandó, ellenszolgáltatás nélkül történő elhelyezésének céljából működtetett intézmény, amely alapvetően nem költségvetési támogatásból működik, azaz nem közpénzből, hanem civil szervezetek működtetik, ezért általában nehezen tudja előteremteni a működéséhez szükséges anyagi, tárgyi és egyéb eszközöket.
A gyepmesteri telep az elkobzott vagy ideiglenesen megfigyelés alatt tartott állatok, valamint az önkormányzatok által elrendelt kóbor állatbefogás alkalmával befogott állatok, illetve gazda által leadott állatok elhelyezésére szolgáló intézmény, amely működését a helyi önkormányzat finanszírozza, azaz közpénzből működik.
Tetemkezelést csak gyepmesteri telep vállalhat, ez a fő különbség egy ebrendészeti és egy gyepmesteri telep között – mondja Pompár Ágnes, a PCAS Állatmentő Egyesület alelnöke.
A város jegyzője, Köstner Dávid a 20 kérdésből álló e-mailt összefoglalta egy féloldalas válaszban, melyből kiderült, hogy a város területén sem az önkormányzat, sem más civil szervezet által üzemeltetett gyepmesteri telep vagy állatmenhely nem működik. A kóbor kutyák befogását a közterület-felügyelő, valamint település őr végzi, veszélyesnek vélt kutyák esetén állatorvos segítségével. A befogott kutyák elhelyezésére az önkormányzat tulajdonában lévő, 0290/20-as helyrajzi számú ingatlanon lévő 8 kennel áll rendelkezésre.
A telephely így 15-20 kutya befogadására alkalmas – tudtuk meg az aljegyzőtől, Juhász Pétertől, aki a jegyző távollétében válaszolt további kérdéseinkre. 2015 óta összesen 42 kutya fordult meg a telepen. Ezek szerint létezik egy telephely, minősítés és – úgy tűnik – érvényes hatósági engedélyek nélkül. Ezzel kapcsolatban megkerestük a Hajdú-Bihar megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztályt is. Amint válaszolnak levelünkre, frissítjük cikkünket.
Azokat a kutyákat, akikért nem jelentkezik gazdájuk, Köstner jegyző szerint a nyíregyházi PCAS Állatmentő Egyesület hirdeti és segíti új befogadóhoz. Megkerestük az egyesület munkatársait, és Vidra Betty, az egyesület elnöke azt nyilatkozta, hogy semmilyen kapcsolatban nem álltak és jelenleg sem állnak a biharkeresztesi önkormányzattal. Erre várjuk a jegyző válaszát, melyet amint megkapunk, frissítjük cikkünket.
A biharkeresztesi önkormányzat saját honlapjára tölti fel folyamatosan azokat a kutyákat, akiket befognak, legutóbb például augusztus 2-án egy idős, tacskó jellegű kutyát. A település hirdetőtábláját szintén igénybe tudják venni annak érdekében, hogy az eredeti tulajdonos jelentkezzen elkóborolt kutyájáért.
Köstner jegyző a levelét azzal zárta, hogy a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések (Ártánd, Biharkeresztes, Bojt, Nagykereki, Told) önkormányzatai közösen szeretnének egy ebrendészeti telepet üzemeltetni, melynek az építése és az engedélyeztetése jelenleg is tart. Juhász Péter aljegyzőtől megtudtuk, hogy állatmenhely kialakítása nem szerepelt opcióként, eredetileg gyepmesteri telepet akartak, de a szigorú szabályozás miatt inkább az ebrendészeti telep létesítése mellett döntöttek. Ennek kialakítása és fenntartása az önkormányzat saját bevételéből történik, állami normatíva erre nem áll rendelkezésre.
Mivel a karantén idő (14 nap) után a kutyák altathatóak a gyepmesteri/ebrendészeti telepeken, megkérdeztük Juhász Pétert, hogy itt elaltatják-e a kutyákat abban az esetben, ha teltházzal üzemelne a telep. Az aljegyző többször, határozottan kijelentette, hogy nem. Telt ház esetén felveszik a kapcsolatot a környező gyepmesteri, ebrendészeti telepekkel, hogy segítsenek.
Bár az aljegyző azt nyilatkozta, hogy rendelkezésre állnak nyilvántartások és költségvetési adatok, ezt az eredeti közadatigénylésünkre nem kaptuk meg, ezért újra kérjük az önkormányzatot, hogy biztosítsa számunkra a dokumentumokat.
Köstner Dávid újbóli megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat saját forrásból tartja fent a telepet. A költségeket a kutyák etetésére szolgáló táp vásárlása teszi ki. Mivel az önkormányzat a működésével kapcsolatos dologi kiadások között számolja el ezt, ezért nincs külön, ebrendészeti teleppel kapcsolatos nyilvántartásuk.
