Talán annyi meg is teszi, széltében és hosszában, mint amennyit javasoltam, hisz amennyiben a miniszterelnök néhány röpke sorban adta meg az alaphangot (illetve szöveget), nem igazán illene tromfolni. Különösen nem egy ilyen örökbecsűnek szánt mozgalmi dal(változat) esetében, amelyet akár magyarok generációi fognak még dúdolgatni a dicső jövőben.

Szerintem ennyi szó bőven elég, hisz sok versszaknak sok az alja. Így a fenti strófácskával alapjaiban használatra kész is lenne a helyreszabott indulónk. Amelyet például majd a pesti békemenetre utazó debreceni békeharcosok élőben (karaoke üzemmódban) kipróbálhatnak. De írásban addig is terjeszthető, hogy egyetlen városlakó se’ feledkezzék meg egy pillanatra sem arról, hogy maga is előre megy, s véletlenül sem hátra. Ahogyan az óriásplakátok mutatják. Bár mivel ezek mondandóját, tudomásom szerint (párt)központilag agyalják ki, de kisebb (pl. A/3, A/4) méretű felületen kiválóan alkalmazható helyben. Már csak azért is, mert olyan igaz a tartalma, mint az, hogy most éppen itt ülök. Márpedig ebben a kifeszített politikai környezetben, még inkább, mint máskor, nagyon meg kell becsülnünk a tiszta, igaz szavakat.

Szóval megyünk mi előre, efelől nem lehet kétség. Ami ráadásul szívből jön és nem mellesleg kifizetődő. Szép is lenne, ha éppen a kormánypárt évtizedes hű és megbízható követője nem kapta volna meg lojalitása jutalmát. S mi minden van még beígérve! Egy részüket ugyan akkor is meg kellene csinálni (például a Nagyállomás, távolsági buszállomás, a város és környéke felszíni vízpótlása stb.) egy normálisan működő országban, ha Debrecen lenne a Fidesz legmegátalkodottabb ellensége. Ám mivel éppen ellenkezője a való világszemlélet régiónkban, a hosszú és megalkuvást nem tűrő hűségéért a város és környéke a neki járó „hab a tortán” projektekre szintén bízvást számíthat. Bár ezek között kifejezett agyrém is akad (pl. MotoGP pálya), ám most nem a hangzatos és látványos debreceni, megyei beruházások soha meg nem térülő költsége és eredendő ésszerűtlensége a témánk.

Tehát merre is van Debrecenben az előre? Ha kicsit pikírt akarok lenni, azt mondanám, hogy csak figyelnünk kell a miniszterelnök háta közepét és tűzön-vízen keresztül azt követnünk. Hisz ő biztosan teljesen tisztában van azzal, hogy merre halad, és az általa választott úton hová és meddig fog jutni. Bár gyanítom, amennyiben rossz helyre tűzte ki a képzeletbeli célt, lábkörmeszakadtáig mehet előre „irányba”. Csak a valóságos szakadék szélén fogja felfogni, hogy hová jutott. S esetleg ott és akkor tudatosul benne, hogy a szemellenzős „előrézés” közben talán nem ártott volna néha felnézni, tájékozódni, korrigálni. Merthogy a menetelés alatt mások, ki tudja, hogyan csinálták, sokkal jobb pozícióba navigálták magukat.

Persze egy eleve bugyuta dalszöveg –
(Piros lett a paradicsom, nem sárga,
Elhagyott a feleségem a Sára.
Gyere Sára, súgok Neked valamit,
Csak gombold ki a selyeminged elejit. )

– propagandacélú felhasználása eleve magában rejti, hogy félrecsúszik a mondandó. Hisz nem ilyen jellegű felhasználásra írták eredetileg. Pláne megtörténhet, ha a belőle kreált politikai üzenet eleve sok sebből vérzik.

Ezért sem érdemes több szót vesztegetni erre az enyhén vagy nem is annyira enyhén infantilis videóra. Hisz a feldolgozói és közreműködői sem vették a fáradságot, hogy aktuális új szöveget fabrikáljanak neki. Persze lehet, hogy éppen az volt a céljuk, hogy a refrént minél inkább a fejünkbe verjék. Mintsem az, hogy a selyeming elejének alighanem bekövetkező kigombolását gyerekek és kiskorúak számára engedélyezett szövegre alakítsák. Amúgy megértem az óvatosságukat. Hisz ma már egy klasszikus gyermekmese rég elhunyt szerzője sem lehet biztonságban az újonnan megvilágosodott magyar erkölcscsőszök haragjával szemben.

Talán annyit jegyezzünk még meg, bár ezt a miniszterelnök nem köteles tudnia, hogy a mulatós szövegének kiindulópontja alapjaiban hibás.
Ezt, ha netán nem is ismerik el, Debrecenben széles körben jól tudják. Hisz pár tízezer lehet még mindig, a városkörnyéki kiskertek száma, s a hobbikertészek többsége termeszt paradicsomot. S tény, hogy többségében piros fajtákat, de már évtizedek óta lehet kapni és házilag termeszteni nemcsak sárgát (ez a nem pirosak közül a legnépszerűbb), de lilát, rózsaszínűt, fehéret, többféle csíkosat, kéket, feketét, sőt teljes érésében zölden maradót is. (paradicsominfo.hu)

Ez úgyszólván, ha tény is, szinte mellékes. Mármint ahhoz képest, hogy vajon Európában, az Unióban hány miniszterelnök vagy államelnök köszöntötte Orbánhoz hasonlóan nótázással aláfestett videóval „alattvalóit”. Túl sok bizonyosan nem volt. Talán nem véletlenül.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!