A helyben.hu újságírójának nyilatkozva Lendvai Ildikó azt nyilatkozta, hogy szerinte Márki-Zay Péter képes legyőzni Orbán Viktort, ráadásul az ellenzék pártjai nem írhatják felül az előválasztás eredményét, mert ezzel szembeköpnék magukat.

– Mit szól ahhoz, hogy Békesi László nyilvánosan felszólította az ellenzéket,
hogy cserélje le a kormányfő-jelöltjét Márki-Zay Pétert?

– Nagy tisztelője vagyok Békesi Lászlónak, de ezzel a javaslatával nagyon nem értek egyet. Nem csak arról van szó, hogy vele ellentétben jónak ítélem Márki-Zay esélyeit, képességeit, hanem elsősorban azért, mert nem tekinthetünk el az előválasztás eredményeitől; egyszerűen nem köphetjük szembe magunkat!

Az előválasztás során ugyanis megmozgattunk közel egymillió embert azzal az ígérettel, hogy az előválasztáson nem a pártok közötti megegyezés, hanem a szavazók véleménye dönt majd. Ezek után választók döntöttek! Ha tehát az ellenzék önmagát demokratikusnak vallja – márpedig ezt teszi, sőt, egy közelgő demokratikus átalakulás letéteményese lehet, – akkor nem tekinthet el attól az alapelvtől, hogy a választók előre megállapodott szabályok szerint álltak ki Márki-Zay Péter jelöltsége mellett.

Ez tehát egy nagyon fontos elvi szempont, de a praktikus aspektusa is nagyon fontos. Mivel nagyon sok bizonytalan választó – köztük nem csak az ellenzék kemény magja – egyöntetűen Márki-Zay mellett tette le a voksát, egy esetleges miniszterelnök-jelölt csere esetén kiábrándultnak, csalódottnak és becsapottnak érezhetné magát. Teljes joggal! Ez sokkal inkább veszélyeztetné az ellenzék győzelmét, mint bármely, esetleg jogosan kritizálható döntés vagy kijelentés, ami a kormányfő-jelölt és a pártvezetők viszonyában felmerülhet.

– Gyakorlatilag tehát a választás előtt már lehetőség sincs arra, hogy Márki-Zay Pétert úgymond lecseréljék, ennek a fontolgatása csak az ellenzéknek árt?

– Sem praktikus, se elvi meggyőződés miatt nem hozhatunk ilyen döntést, hisz pontosan mi vagyunk azok, akik azzal kritizáljuk Orbán Viktort – sok minden egyéb mellett –, hogy lebontotta a demokráciát, illetve azzal is vádoljuk, hogy nem vette figyelembe a választás tényleges eredményét; a voksok számát tekintve ugyanis a választók nem adtak a Fidesz kormányának kétharmados felhatalmazást. Ezért azt gondoljuk, hogy Orbán morálisan nem is hozhatna abszolút többséget igénylő döntéseket. Ezek után mi végképp nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előválasztás végeredményét.

– Ha mégis ezt teszi az aggódó ellenzék, azzal gyengítheti az egységbe tömörülő pártok választási esélyét, s ez inkább a Fidesz érdeke?

– Igen, ezt gondolom. De távol álljon tőlem, hogy Békesi Lászlóról egyetlen pillanatig is azt gondoljam, hogy a Fidesz érdekeit szeretné szolgálni. Úgy érzem, az aggodalmát elsősorban a felelősségérzet diktálja. De komolyan gondolom, hogy objektív értelemben Márki-Zay lecserélésének az lenne a következménye, hogy a Fidesz nyerné meg a jövő évi választást. Illetve a döntés gyorsan növelhetné Orbán többségét, amit a közvélemény-kutatások egyelőre nem igazolnak.

– Vagyis egyetért azokkal az elemzőkkel, akik szerint a miniszterelnök-jelölt lecserélése három hónappal a választás előtt nyílt színen elkövetett öngyilkosság lenne?

– Persze! Azt gondolom, hogy az ellenzéknek a választási kampány során egy nagyon komoly fegyvere van, mégpedig a hitelessége. Az tehát, hogy nem folyamodik álságos praktikákhoz, nem képmutató, nem füstös szobák mélyén dönt, nem is a Szájer-modellt követi, akiről ugye kiderült, hogy vizet prédikált és bort ivott. Az egyik legerősebb ellenzéki fegyverünket, a hiteleséget, amely az előválasztás során alakult ki, nem tehetjük le azzal, hogy a szavunkat megszegjük. Ezért gondolom, hogy igaza van azoknak, akik szerint Márki-Zay lecserélése öngyilkosság lenne.

– Nyilván Békesi László nem véletlenül aggódik, hisz az ellenzék felkészülése lassú, érződik a pártok és személyek között pozícióharc. És Márki-Zay tesz vitatható nyilatkozatokat. Mindez nem gyengítheti az ellenzéket?

– Hibákat mindenki követ el, Márki-Zay Péter éppen úgy, ahogy egyes pártok vezetői is néha tévednek. A politikával vele jár, hogy művelői nem tévedhetetlenek, valamennyi hibaszázalékot minden emberi cselekvés feltételez. Márki-Zay is megfogalmaz időnként olyan kijelentéseket, amelyekkel nemcsak azért nem értek egyet, mert ő egy jobboldali ember, én pedig baloldali vagyok; ez a különbség ugyanis kalkulálható volt.

Viszont egyáltalán nem tartom taktikusnak, szerencsésnek vagy megalapozottnak az „árulózást”, amit nagyon meggondolatlan kijelentésnek érzek. De erre nem az a megoldás, hogy az ellenzék lecseréli a frissen megválasztott jelöltjét, hanem szorosabbra vonja az összefogásban résztvevő pártok és a miniszterelnök-jelölt közötti kommunikációs egyeztetést. Ezt akkor is meg kéne tenni, ha nem hangzana el egyetlen rossz szó vagy szerencsétlen politikai nyilatkozat sem, amilyeneket a felelősségérzete miatt egyébként megszólaló Békesi László joggal kifogásol.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Ezért azt gondolom, hogy a közelmúltban felálló és profi szakemberekből álló kampánycsapat egyik legégetőbb feladata az ilyen típusú, az ellenzéki összefogás érdekeit szolgáló kommunikáció kialakítása. Igyekezni kell a közös hangsúlyokat megtalálni, s ennek érdekében közös, tematikus szóvivői rendszert is kialakíthatnánk. Ez segíthetne a valamennyiünk által elkövetett hibák számának csökkentésében is, de ez megakadályozhatná azt is, hogy konfliktushelyzetben „hadaink” egymásnak ugorjanak a közösségi hálón! Ez ugyanis többet árt az ellenzék választási felkészülésének, mint bármi más.

– A Fidesz médiája már eddig is nyílt hazugságokkal igyekezett Márki-Zay személyét támadni, de ha a kritikát az ellenzék politikusai kiegészítik, akkor ezzel gyilkos tőr kerül a kormánypárti sajtó kezébe?

– Aligha hihető, hogy az ellenzék soraiból bárki tudatosan tenne ilyet, Békesi László kritikájából pedig főleg nem ez következik. Azt azonban veszélyesnek tartom, ha az ellenzék elkötelezett hívei, azok eltérő álláspontokat képviselő csoportjai „kőkemény”, esetleg „véres”csatákat folytatnának egymás ellen. Ez szó szerint vérveszteséget okozna. Félő, hogy az ellenzék elveszthetné azt az erkölcsi fölényét, amelyet ma még birtokol.

Ezért nem örülök annak, ha az egyesült ellenzék pártjai a világhálón összecsapnak olyan megosztó kérdésen, hogy le kell-e cserélni a közös miniszterelnök-jelöltet, vagy sem. Nem szabad elfelejteni, hogy az ilyen csaták – még ha a résztvevők nem is akarják, – a Fidesz malmára hajtják a vizet.

El nem döntött kérdésekben persze hasznosnak tartom a vitát, de a kormányfő-jelölt személye immár nem ebbe a kategóriába tartozik. Viszont lehetne vitatkozni az újabban naponta ismertetett választási program pontjain, hisz azok között még akad néhány eldöntendő kérdés. Ezt a témát kifejezetten érdemes és főleg hasznos lenne a világhálón is folytatni. Ez egy fontos, legitim, az ellenzéket erősítő vita lehetne, hisz egyelőre alakulóban van, hogy mi legyen a családtámogatással vagy a jövedelemadó-kulcsokkal. Nem beszélve az alkotmányozásról, illetve az ellenzéki köztársasági elnök személyéről is érdemes lenne társadalmi vitát kezdeményezni. Nem azért, mert a Fidesz esetleg őt választaná, de az legalább kiderülne, hogy az ellenzéki szavazó milyen értékek mellé áll, kinek a személyiségét tudja elfogadni.

Van tehát egy csomó érdekes téma, valóban megvitatandó ügyek, tehát a nagyon színes összetételű ellenzéktől nem uniformist várok, s a vita ellen sem vagyok, csupán a demokratikus minimum betartását szeretném. Jobb lenne tehát, ha a vita hevülete nem gyengítené, hanem erősítené az ellenzék választási esélyeit.

CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!