Az alábbiakban 6 olyan témát sorolunk fel, amelyekkel számos anyagban foglalkoztunk 2021 folyamán.

Ez is a koronavírus-járvány éve volt

2020 tavaszán jelent meg Magyarországon a SARS-CoV-2 nevű vírus, amely a világméretű koronavírus-járványt okozta. A pandémia második hulláma 2020 őszén indult, de csak 2021 elején ért véget, hogy aztán átadja a helyét a harmadiknak, majd egy viszonylag hosszú, szinte járványmentes időszakot követően idén ősszel elkezdjen tombolni a negyedik hullám, amelyet a vírus delta variánsa okozott.

Az első hullám még alig érintette Hajdú-Bihar megyét, de már ekkor is rendszeresen ismertettük a nyilvános, helyi járványügyi információkat, a második hullámtól kezdve pedig grafikonokon is ábrázoltuk a járvány lezajlását. Ezt 2021-ben is folytattuk, ezzel egész évben a megye egyedüli sajtóterméke voltunk, amely az adatok vizualizációjával is igyekezett segíteni a helyi járványhelyzettel kapcsolatos tájékozódást.

2020-hoz hasonlóan 2021-ben is számos közérdekű adatigénylést adtunk be az Átlátszó rendszerén keresztül, hogy megtudjuk, mikor hogyan alakult a debreceni kórházak leterheltsége és a halálozások mértéke.

Folytattuk, egészen májusig rendszeresen publikáltuk, decemberben pedig két írás erejéig vissza is hoztuk a 2020-ban indult Heti koronavírus-körkép című sorozatunkat, amelyben Hajdú-Bihar megye döntéshozóinak a járvánnyal kapcsolatos online kommunikációját tekintettük át.

November 22-én professzor Sándor János epidemiológus, a Debreceni Egyetem Népegészség- és Járványtani Intézetének vezetőjének segítségével számoltunk be a magyar oltási stratégia hatékonyságáról, a program felpörgetésének lehetőségeiről.

Előválasztott az ellenzéki összefogás

Az ország közvéleményét már közel egy éve aktívan foglalkoztatja az ellenzéki összefogás által szervezett előválasztás. Hajdú-Bihar megyében egyértelműen a Debreciner követte a legszorosabban nyomon az ellenzéki versengéssel kapcsolatos fejleményeket, de időnként országos szinten is elsők tudtunk lenni lényeges információk közlésében. Április 16-án például mi hoztuk elsőként nyilvánosságra az előválasztás menetrendjét.

A lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk rendszeresen foglalkozni a hat hajdú-bihari országos egyéni választókerület kampányeseményeivel. Videós beszámolót adtunk Gyurcsány Ferenc (DK) balmazújvárosi és debreceni, Jakab Péter (Jobbik) hajdúböszörményi, valamint a két második fordulóba jutott miniszterelnök-jelölt, Dobrev Klára (DK) és Márki-Zay Péter (MMM) debreceni fórumáról.

Az előválasztáson induló öt miniszterelnök-jelölt közül interjút készítettünk Dobrev Klárával, Fekete-Győr Andrással (Momentum, még 2020 végén), Jakab Péterrel (Jobbik) és a győztes Márki-Zay Péterrel, továbbá szintén beszélgettünk az aláírásgyűjtésnél elakadó Pálinkás Józseffel (Új Világ Néppárt).

Az eredmények ismertetéséről az első és a második fordulót követően is folyamatosan frissülő cikkben számoltunk be.

Privatizálták a Debreceni Egyetemet

Január 7-én egymástól függetlenül a Debreciner és a Magyar Narancs közel egy időben számolt be arról, hogy alapítványi fenntartásba kerülhet a Debreceni Egyetem. A kormány és a privatizáció támogatói által „modellváltásnak” hívott folyamatot kezdettől fogva végigkövettük. Hangot adtunk az érintett oktatóknak és hallgatóknak, és megőriztük az utókornak annak a szenátusnak a névsorát, amely ellenszavazat nélkül fogadta el az intézmény magánosítását.

Veszélyben az Irinyi utcai romatelep lakói

Május óta követjük a hajdúhadházi Irinyi utcán található önkormányzati bérlakásokban élő családok sorsát, akiknek a lakhatása azért vált bizonytalanná, mert a település önkormányzata az év elején összesen 650 millió forint uniós forrást nyert el a romatelepen található bérlakások felújítására. Ezt ugyanis úgy szerették volna végrehajtani, hogy a bérlőket felszólítják az ingatlanokból történő távozásra, miközben alternatív lakhatási lehetőséget nem biztosítottak a számukra.

Körülbelül 80 személy érintett a kilakoltatási ügyben. A családokat kezdettől fogva segíti A Város Mindenkiért (AVM) csoport, valamint hónapokkal ezelőtt bekapcsolódott a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) is. Az ügy legfrissebb fejleménye, hogy Hajdúhadház képviselő-testülete megszavazott egy 40 millió forintos keretet, amelyből ingatlanokat vásárolnának szociális bérlakások kialakítására. Kérdés, hogy ezzel megoldódik-e a lakók helyzete.

Konfliktusos igazgatói kinevezés Hajdúszoboszlón

November 12-én számoltunk be először a hajdúszoboszlói Járóbeteg-ellátó Centrum ügyéről. Az egészségügyi intézmény élén már 15 éve állt az a Varga Tamás főorvos, akinek november 30-ig tartott a vezetői megbízatása. A dolgozók petícióban kérték az önkormányzatot arra, hogy újra Vargát nevezzék ki igazgatónak, azonban a várost vezető, Fidesz által dominált koalíció egy másik jelöltet, Böcsödi Istvánt preferálta, annak ellenére, hogy neki egyetemi végzettsége sincs. A döntést először elhalasztották, december 16-án azonban zárt ülésen megválasztották Böcsödit. A zárt ülésre hivatkozva a szavazati arányt azóta sem hozták nyilvánosságra.

Belvárosi forgalomnövelés fakivágással, zöldfelület leaszfaltozásával Debrecenben

Július 22-én egy közgyűlési előterjesztés kapcsán írtunk először a debreceni Bethlen utca és Egyetem sugárút kétszer kétsávossá bővítéséről. A projektről Papp László (Fidesz) polgármester a veszélyhelyzet miatt a közgyűlés nevében egyedül döntött akkor, amikor elfogadta Debrecen 2021-es költségvetését. Júliusban egy költségnövekedés miatti előzetes kötelezettségvállalásról kellett határoznia a testületnek, amely ellenszavazat nélkül, a Momentum tartózkodása mellett, a Fidesz, a DK, a Civil Fórum, az MSZP és a független Kőszeghy Csanád Ábel igen szavazataival fogadta el Papp László előterjesztését.

A Bethlen utca kétszer kétsávosítása miatt a közlekedési ügyekkel foglalkozó Derke civil szervezet nyílt levelet írt Papp László polgármesternek, a pártok közül pedig az LMP tiltakozott a beruházás miatt. Ennek ellenére a projektet elkezdte a kivitelező, az érintett területen a fákat kivágták, a korábbi zöldsáv nagyrészét már aszfalttal borították.