Ha Müller Cecília és a hajdú-bihari tisztifőorvos sem ismeri az átoltottsági adatokat, akkor vajon hogyan hozzák meg a járványkezeléssel kapcsolatos döntéseiket? És ha nem számít adatkezelőnek a megyei kormányhivatal, mégis miért veszélyeztettük az adatigénylésünkkel a járvány elleni védekezést?
Melyik településen mennyi embert oltottak be? – Az NNK után a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal sem tudja megmondani
Október 26. óta próbáljuk megszerezni a Hajdú-Bihar megyei települések koronavírus elleni átoltottságára vonatkozó információkat. Ekkor nyújtottunk be ezzel kapcsolatban az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylést a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK). Úgy gondoljuk ugyanis, hogy az átoltottsággal összefüggő információknak alapból nyilvánosnak kellene lenniük, hiszen egy adott önkormányzat járványügyi védekezésre vonatkozó döntéseinek meghozatalakor fontos szempont lehet, hogy mekkora arányban védett a település lakossága.
A polgármestereknek különösen nagy felelősségük lett akkor, amikor a kormány október 28-án bejelentette: az ő jogkörükbe helyezi azt a lehetőséget, hogy elrendeljék az önkormányzati dolgozók kötelező oltását.
Az első adatkérésünkre november 10-én Müller Cecília országos tisztifőorvostól azt a választ kaptuk, hogy az NNK nem minősül adatkezelőnek a védőoltásban részesült személyek lakcímére vonatkozó adatok tekintetében.
Ahogy arról november 25-én már beszámoltunk, az adatokért másodjára a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz fordultunk, Fodor Mária megyei tisztifőorvos azonban arról tájékoztatott bennünket, hogy 15 helyett csak 45 napos határidővel tud válaszolni. Az indoklása szerint az Infotörvényben rögzített határidő betartása veszélyeztetné a kormányhivatal veszélyhelyzettel összefüggő olyan közfeladatainak ellátását, mint a fertőzöttekkel és kontaktjaikkal kapcsolatos feladatok végrehajtása, a védőoltások szervezésének technikai lebonyolítása és a járványkezeléssel összefüggő adminisztrációs feladatok elvégzése.
Ők sem adatkezelők
Ma, december 23-án megérkezett a megyei tisztifőorvos újabb levele, amelyben mindössze annyit ír: „A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatalhoz 2021. november 11. napján érkezett közérdekű adatigénylésével kapcsolatban tájékoztatom, hogy a kormányhivatal a koronavírus fertőzéssel kapcsolatos oltottsági adatok vonatkozásában nem minősül adatkezelőnek”, valamint megjegyezte, hogy az Infotörvény biztosítja a jogorvoslat kezdeményezésének lehetőségét.
Ezt eddig nem tudták?
Ez a válasz több kérdést is felvet. Egyrészt azt, hogy vajon miért nem tudta Fodor Mária már 30 nappal korábban megírni, hogy nem a kormányhivatal az adatkezelő. Ha pedig valóban nem a kormányhivatal az adatkezelő, akkor vajon indokolt volt-e arra hivatkozva korlátozni az információ megismeréséhez fűződő jogokat, hogy az adatkérésünk teljesítése veszélybe sodorná a járványügyi feladataik ellátását. Hiszen a megyei tisztifőorvosnak akkor is mindössze annyit kellett volna megírnia, hogy nem ők az adatkezelők.
A levél egy másik fontos aspektusa az, hogy vajon hogyan végezheti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a „védőoltások szervezésének technikai lebonyolítását”, ha közben nem rendelkezik adatokkal a hajdú-bihari települések átoltottságára vonatkozóan. Honnan tudják például, hogy mely településeken mekkora szükség van oltópontok fenntartására? Ugyanezt a gondolatmenetet megfordítva pedig: ha ők végzik a védőoltások szervezésének technikai lebonyolítását, akkor mégis hogy fordulhat elő, hogy nem rendelkeznek a települések átoltottságára vonatkozó adatokkal?
Felmerül az a kérdés is: ha sem az országos, sem a hajdú-bihari tisztifőorvos nem tudja, hogy a megye melyik településén mennyi embert oltottak be, akkor mégis ki tudja?
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy hozzájussunk ezekhez az információkhoz, ezért a mai napon közérdekű adatigénylést nyújtottunk be a Miniszterelnökséghez, a Belügyminisztériumhoz, az Emberi Erőforrások Minisztériumához és az Országos Kórházi Főigazgatósághoz is. Valahol csak megvannak ezek a számok.