A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyert az Átlátszó a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi” – ismerteti az Átlátszó.

Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.

Az adatok megszerzése érdekében azért ment perre az Átlátszó, mert nem gondolják, hogy a közpénz csak úgy elveszítheti a közpénz jellegét egy állami tulajdonú nonprofit gazdasági társaságnál: szerintük a vételár közadat.

Ha egy közfeladatot ellátó szerv titkolózni akar, akkor a közadatok megszerzése idő és pénzigényes folyamat. A másodfokú bírósági határozat a közérdekű adatigénylés beadása után egy évvel, 2021. október 7-én született meg. További egy évbe telhet, amíg a Kúria lezárja az ügyet.

A G7 2020-ban írta meg, hogy furcsák voltak az eladás körülményei. Az Alföldi Nyomda kapott egy 20 milliárd forintos megbízást a KELLO-tól, majd három nap múlva bejelentették, hogy megveszi a céget az állam. Azt ugyan nem lehetett tudni, hogy a könyvtárellátó mennyit fizetett az Alföldi Nyomdáért, de a lap szerint egész biztosan milliárdos tételről volt szó.
A G7 által megkérdezett ágazati szakértők szerint a vállalat jövedelemtermelő képessége alapján 5-6 milliárd forint lehetett a még megindokolható vételár, bár azt hozzátették, hogy ennyit egy nem állami, hanem piaci szereplő szinte biztosan nem adott volna a cégért

További részletek az Átlátszó.hu oldalain olvashatók.