Ez hektáronként három és félszer annyi pénz, mint amennyi a BMW-gyár területszerzéseihez kellett.
14 milliárd forint hitelt venne fel Debrecen önkormányzata a koreai katódgyárhoz szükséges földvásárlások miatt
Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 8-án jelentette be, hogy egy 264 milliárd forint értékű beruházás keretében Debrecenben építi fel első európai katódgyárát a dél-koreai EcoPro BM. Az itt gyártott katódokat akkumulátorgyártáshoz használják fel. A külügyminiszter elmondása szerint a cég helyszínválasztásában hatalmas szerepe volt annak, hogy a BMW elektromos autókat fog gyártani Debrecenben, az EcoPro BM alapítója ugyanakkor októberben egy interjúban még arról beszélt, az üzem döntően a Samsung SDI-nek fog szállítani. A szintén dél-koreai vállalatnak Gödön van akkumulátorgyára.
Újabb termőföldeket betonozhatnak le
Papp László (Fidesz) polgármester a gyárral kapcsolatban néhány órával Szijjártó Péter sajtótájékoztatója után elmondta, hogy a debreceni repülőtértől délre található déli gazdasági övezet 36 hektáros területén épül fel. December 10-én töltötték fel a város hivatalos honlapjára az önkormányzat december 16-i közgyűlésének anyagait. Egy Papp László által benyújtott előterjesztésből kiderül, hogy a városvezetés 14 milliárd forint hitelt venne fel a katódgyár építéséhez szükséges földterületek megvásárlásához, valamint az egyéb ehhez kapcsolódó költségek fedezéséhez. Ezzel egyúttal az is egyértelművé vált, hogy a gyárat nem egy meglévő ipari parkban hozzák létre (a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. honlapján található információk alapján 200 hektáron terül el a déli ipari park, amely a város tulajdonában van). A beruházáshoz vélhetően ismét termőföldek lebetonozását tervezik, ahogy az a majdani BMW-gyár helyének előkészítésekor történt.
Papp László az előterjesztésben hangsúlyozza, a 14 milliárd forint egy keret, nem biztos, hogy ezt teljes egészében felhasználja a város, a hitelfelvételről szóló végleges döntést pedig csak a 2022. évi költségvetési rendelet elfogadása során hozza meg a közgyűlés. „Vagyis jelen előterjesztés alapján még nem kezdődik meg a hitelfelvétel folyamata, csak a 2022. évben esedékes kiadásra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalás fedezetét (bevételi előirányzatát) jelöli meg” – olvasható a polgármester indoklásában.
Az előterjesztéshez egyébként semmilyen, a beruházás részleteivel kapcsolatos dokumentációt nem mellékelt Papp László.
Mitől ilyen drága a föld?
A 14 milliárd forint hitel annak fényében lehet meglepő, hogy 2018-ban a debreceni közgyűlés a várostól északnyugatra épülő BMW-gyár helyszíneként kinézett, kiváló minőségű termőföldek megvásárlásához 44 milliárd forintos hitelfelvételről döntött, a szóban forgó terület pedig 400 hektárt tesz ki. Könnyen kiszámolhatjuk, hogy míg a BMW-s területvásárlásokhoz az önkormányzat hektáronként 110 millió forintot vett fel, most ugyanerre a célra hektáronként 389 millióval kalkulálnak. Ekkora drágulás nyilvánvalóan nem történt a termőföldpiacon, habár a Napi.hu éppen december 10-én írt arról, hogy évek óta komoly ütemben emelkednek a földárak.
Termőföldjüket és megélhetésüket féltő gazdákkal készített videót és riportot a Magyar Jelen címet viselő, a Mi Hazánk Mozgalomhoz köthető internetes produkció.
Az Ipari parkoké a kiváló magyar termőföld, a tönkrement gazdák tehetetlenek című anyag idén januárban került fel a videómegosztóra.
További különbség a két hitelfelvétel között, hogy a polgármester előterjesztése szerint a hiteltörlesztés fedezetét a hitelből megvásárolt ingatlanok eladásából befolyó bevétel képezi majd. A BMW-gyárhoz kapcsolódó területvásárlások érdekében felvett hitelhez az önkormányzat 2018-ban a Modemet ajánlotta fel fedezetként.
CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert!
1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!