Salamon Gergő szerint Tasó László és az Agrárminisztérium számára csak akkor váltak fontossá a megye tormatermesztői, amikor ők elkezdtek foglalkozni az üggyel. Az ellenzéki képviselőjelölt úgy látja, hűtőházakra is szükség lenne, a tárolási kapacitások hiánya miatt ugyanis jelenleg eladási kényszerben vannak a termelők.
„A multik profitját az önök zsebébe fogjuk átcsoportosítani” – Hajdú-bihari tormafeldolgozó üzemet létesítene a Jobbik
Debreciner
November 14-én egy videót töltött fel a közösségi oldalára Salamon Gergő (Jobbik), a Hajdú-Bihar megyei 3-as számú választókerületben az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselőjelöltje. A politikus az általa online sajtótájékoztatónak nevezett felvételen arról beszélt, pártja az elmúlt másfél évben rengeteget dolgozott a bagaméri és környékbeli tormatermesztőkért. Salamon elmondása szerint ennek az eredménye, hogy míg tavaly 250 forint volt a torma felvásárlási ára, idén 400-500 forintról szóló szerződéseket írtak alá a termesztők. Hozzátette, azok, akiknek 2 millió forint alatt volt a tormából származó jövedelme, egy egyszeri ezer eurós támogatást is kaphattak.
A képviselőjelölt szerint a probléma azonban még nem oldódott meg. „Itt termelik a világon a legjobb tormát, ennek ellenére a szegénység és a bizonytalanság uralkodik ezen a környéken. Jelenleg azt látjuk, hogy kevesen élnek jól, mi pedig azt szeretnénk, hogy sokan éljenek tisztességesen a tormából” – fogalmazott. A politikus szavai szerint 2022 áprilisa után ő maga felel majd azért, hogy az ott megtermelt élelmiszereket helyben dolgozzák fel. „Ezáltal az itteni embereknek fogunk munkát adni, és a multik profitját az önök zsebébe fogjuk átcsoportosítani” – ígérte.
Telefonon beszéltünk Salamon Gergővel, aki a Debrecinernek elmondta, 2020-ban komoly problémát okozott a torma felvásárlási ára, ezért ebben az ügyben többször is járt Bagaméron. Magyar Zoltán (Jobbik) országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottságának tagja is járt ott, a témában forgattak egy videót is, amit Salamon elmondása szerint rengetegen láttak. A politikus úgy látja, Tasó László (Fidesz), a választókerület jelenlegi országgyűlési képviselője és Nagy István agrárminiszter csak ezt követően kezdtek el foglalkozni a tormatermesztőkkel.
Salamon a Debreciner kérdésére elmondta, hogy a torma felvásárlási ára közvetlenül nagyságrendileg 10 ezer embert érint, így a Fidesznek muszáj foglalkoznia a témával, ha azt a Jobbik sem engedi el. A képviselőjelölt úgy véli, ha nem jut be a parlamentbe, vagy bejut, de ellenzékben lesz, akkor sokkal kisebb lesz a mozgástere, de attól még a nyilvánosságban tudja tartani a témát. „Ha nyomást tudunk gyakorolni a Fideszre bármilyen témában, és erre van társadalmi igény, akkor igenis megpróbálnak tenni valamit az ügy érdekében” – magyarázta. A politikus tervezi, hogy a témáról egyeztetéseket kezdeményez kormánypárti vezetőkkel. Salamon példaként Tasó László országgyűlési képviselőt és Nagy István agrárminisztert említette, akikkel nemcsak beszélgetne, de akár nyilvánosan vitatkozna is a témáról. A térség fideszes polgármesterei szerinte ellenzéki politikusokkal nem szeretnek tárgyalni, de a lakosokkal rendszeresen konzultál a tormatermesztés ügyéről.
A ménesgazda egy magyar kereskedőlánc létrejöttét forszírozza
Éppen ma, november 16-án jelent meg a Portfolio interjúja Lázár Jánossal, aki jelenleg a Mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által ellátott állami feladatok koordinálásáért felelős kormánybiztos. A politikus a lapnak arról beszélt, ha szükséges, akkor állami beavatkozással, de el kell érni, hogy a minőségi magyar élelmiszer-alapanyagokat Magyarországon dolgozzák fel, a magyar állam pedig tegyen egy magyar kereskedőlánc létrejöttéért is. A jelenlegi helyzetet Lázár a következőképpen jellemezte: „alapanyagot viszünk ki, amely hozzáadott termék formájában érkezik vissza az országba, így a profit nagyobbik része külföldön képződik: a magyarok munkájából idegenek haszna lesz”.
Megkérdeztük Salamont, hogy milyen konkrét lépéseket tenne országgyűlési képviselőként a tormatermesztők helyzetének javításáért. A politikus felvetette egy, a környéken létesítendő állami tormafeldolgozó lehetőségét, valamint pályázatok kiírását hűtőházak létesítésére. Jelenleg szerinte komoly problémát okoz az, hogy a tárolási kapacitás hiánya miatt a termesztők folyamatos értékesítési kényszerben vannak. „El kell adni akkor is, amikor alacsony a torma ára. Ha megoldanánk a tárolását, jobban lehetne szabályozni az árat” – mondta Salamon, hozzátéve, hogy 2022 áprilisától szakértői kormányzásra készülnek, ezért agrárszakemberekkel fog egyeztetni a tormatermesztés jövőjéről. A képviselő azt mindenképpen szeretné, hogy a térségben tormafeldolgozók létesüljenek.
Kíváncsiak voltunk arra, Salamon Gergő képviselőként kezdeményezné-e, hogy a nagy bevásárlóközpontokat az állam kötelezze az adott térségben megtermelt és az ott feldolgozott élelmiszerek bizonyos százalékban történő értékesítésére. A politikus azt válaszolta, egyes élelmiszerek esetében ezt nehéz lenne szabályozni, de jó lenne, ha a magyar emberek átvennék azt a mentalitást, ami például Svájcban jellemző: „ha akar venni valamit, megnézi, hogy a falujában élő termelőtől meg tudja-e venni, ha nem, akkor pedig megnézi a térségben” – mondta. Salamon szerint ez Magyarországon ma azért nincs így, mert a magyar vásárló árérzékeny, az olcsóbb terméket keresi. Ehhez hasonlóan szerinte ugyan elő lehet írni a multiknak, hogy az adott térségben megtermelt, minőségi magyar terméket kell árulniuk, de ettől még a legolcsóbb opciót fogják választani.
