November 10-én írtunk arról, hogy öt nappal korábban egy lelőtt vörösnyakú ludat találtak a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A faj fokozottan védett, szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján.

Az eset nem sokkal azután történt, hogy hatályba lépett Nagy István agrárminiszter október 21-i rendelete, amellyel Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben meghosszabbította a vadászati idényt három vadlúdfaj, a nagy lilik, a nyári lúd és a vetési lúd esetében, így idéntől országszerte október 1. és január 31. között engedélyezett a vadászatuk. Korábban ebben a két megyében csak december 1-től lehetett vadludakra lőni.

A szabályozás változását kezdeményező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) egy november 9-i MTI-közleményben azzal indokolták az enyhítést, hogy a vadászható madárfajok által okozott károk csak Hajdú-Bihar megyében több mint tízezer hektár nagyságú területet érintenek.

A vörösnyakú lúd lelövésével kapcsolatban az Agrárminisztérium november 11-én arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy a rendelkezésükre álló információk alapján nem egyértelmű, hogy a sörét mikor és hol sebezte meg a ludat, illetve szerintük az sem biztos, hogy az állat a sebzésbe pusztult bele. Közölték továbbá, hogy a tárca irányítása alá tartozó Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság rendőrségi feljelentést tesz az ügyben. Nagy István agrárminiszter november 10-én az országgyűlésben a vadász egyéni felelősségét hangsúlyozta. „Úgy meg kell büntetni, hogy soha többet ne legyen kedve ilyet csinálni” – mondta.

A kutatások alapján nem okoznak kárt a búzában

Megkérdeztük a vadászati szabályozás megváltoztatásáról a Greenpeace Magyarországot. A szervezet nem ért egyet az új rendelettel, ahogy azzal sem, hogy az érintett három fajt egyáltalán vadászhatóvá tették – közölték a Debrecinerrel. Úgy látják, teljesen ellenőrizhetetlen, melyik vadász hány vadludat lő le országosan, ahogy az is, hogy a vadászati idényben hány egyedet lőnek le védett, nem vadászható fajokból. „Nem reális, hogy minden egyes vadász mellé egy természetvédelmi őrt kiállítsanak, arról nem beszélve, hogy milyen zavarást jelent ezeken a területeken a vándorló madarak körében az, hogy lövöldöznek körülöttük” – magyarázzák.

A Greenpeace szerint a szabályozás megváltoztatása a hobbivadász lobbi érdekeit képviseli, és figyelmen kívül hagyja a természetvédelmi szempontokat. Mint a Debrecinernek eljuttatott levelükben írják, korábbi vizsgálatokból egyértelműen kiderült, hogy a búzamezőkre leszálló vadludak nemhogy nem okoznak kárt a kikelő búzában, hanem még jobban is bokrosodik a növény attól, hogy megcsipegették. „Ez az egész a vadászok által felfújt, gazdákat hergelő lobbimunka eredménye, hogy újabb és újabb fajokat tegyenek vadaszhatóvá. Ez megy az Északi-középhegységben a farkasok ellen is” – hangsúlyozzák. A Greenpeace magyarországi szervezete azt is megjegyezte: nem látják, miféle egyeztetési folyamat előzte meg a szabályozást módosító rendelet elfogadását.

A Magyar Madártani Egyesület is változtatásokat szeretne

A vörösnyakú lúd lelövéséről a nyilvánosság a Magyar Madártani Egyesület (MME) november 10-i közleményéből értesült. Ebben a civilek többek között azt kérték: az Agrárminisztérium szüntesse be a vadlúdvadászatot az érintett Natura 2000-es különleges madárvédelmi területeken, 2022-től jelöljön ki vadászati kíméleti zónákat a fokozottan védett vörösnyakú lúd és kis lilik átvonulóhelyeinek körzetében, valamint hajtsák végre a minisztérium által 2014-ben már jóváhagyott kis lilik fajmegőrzési terv feladatait, amellyel visszaállna a december 1-ig tartó vadászati tilalom is, továbbá készítsenek vörösnyakú lúd fajmegőrzési tervet.