A Jobbik a napokban juttatott el hozzánk egy közleményt, amelyben arról tájékoztattak, hogy a debreceni Varga utcán lakókat továbbra is zavarják a mellettük található Hajdú-Bihar Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetből hallatszódó kiabálások. Herpergel Róbert, a párt debreceni alelnöke, volt önkormányzati képviselő 2017 óta foglalkozik a helyzettel. A közleményből kiderül: a párt országgyűlési képviselői a probléma kapcsán előbb 2018-ban, majd 2021-ben is írásbeli kérdést intéztek a Belügyminisztériumhoz. Az ezekre kapott válaszokat a Jobbik a Debrecinernek is elküldte.

A dokumentumokból kiderül, hogy 2018-ban Pintér Sándor belügyminiszter azt közölte a párttal, a börtön házirendje szerint tilos a zárkában történő hangoskodás, valamint az ablakon kikiabálás, a szabályt megsértőkkel szemben pedig fegyelmi és szabálysértési eljárásokat indítanak. 2021. október 26-án a minisztérium nevében Kontrát Károly államtitkár a párt újabb érdeklődésére azt válaszolta, ebben az évben eddig nyolc fegyelmi és két szabálysértési eljárást folytattak le, valamint két helyszíni bírságot szabtak ki, az intézet és a rendőrség intézkedései nyomán pedig jelentősen visszaesett a „köznyugalmat megbontó cselekmények” száma. A Jobbik kereste a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságát (BVOP) is, ahonnan idén nyáron azt a választ kapták: a felvetett problémák megoldásáért megtették a szükséges lépéseket, éppen ezért a parancsnokság panaszirodája a továbbiakban nem vizsgálja a Herpergel által tett bejelentést.

Herpergel szerint azonban a jelenség továbbra is fennáll, a megoldást egy „hangfogó fal” felhúzásában és a büntetés-végrehajtással való egyeztetésben látja.

A közlemény szerint Salamon Gergő, a párt regionális igazgatója, az ellenzéki összefogás országgyűlési képviselő-jelöltje (Hajdú-Bihar megyei 3-as számú választókerület) kijelentette, miközben Kósa Lajos, Pósán László és Tasó László fideszes parlamenti képviselők ingerküszöbét nem üti meg az ügy, ő felvállalja a téma képviseletét.

Salamon a kórházi tiltással veti össze a börtön látogatási tilalmát

A téma kapcsán telefonon kérdeztük meg Salamon Gergőt, hogy a Jobbik álláspontja szerint elsődlegesen milyen feladatot kellene ellátnia egy börtönnek: büntetés-végrehajtást vagy rehabilitációt. Salamon szerint a két funkciót együttesen kell kezelni, jelenleg pedig magas a visszaesők száma. „Van egy olyan réteg, amelyről elmondható, hogy szinte a börtönbe járnak haza” – fogalmazott.

Megkérdeztük azt is, mit szól a Jobbik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány miatt a BVOP 2020 márciusában látogatási tilalmat vezetett be a magyarországi börtönökben, amit csak 2021 júliusában oldottak fel (részlegesen), november 8-tól pedig ismét bevezették a teljes tiltást a személyes találkozások terén. Salamon a Debrecinernek azt mondta, ő a kórházi látogatási tilalommal szokta összevetni a börtönben elrendelt tiltásokat. „Ha én mint tisztességes adófizető polgár nem mehetek be az egy életen át tisztességesen dolgozó nagymamámat látogatni, akit mondjuk kirabolt az a személy, aki börtönben ül, nem gondolom, hogy olyan óriási problémákat vet fel, ha őt se látogathatja a hozzátartozója” – fogalmazott, ugyanakkor hozzátette, hogy nem járványügyi szakértő, ezért nem tiszte eldönteni, hogy helyes-e egy látogatási tilalom elrendelése.

Arra a felvetésünkre, hogy a 2020 tavaszán elrendelt kórházi látogatási tilalmat már 2020 júniusában, tehát több mint egy évvel hamarabb oldotta fel a kormány, Salamon azt válaszolta: úgy gondolja, hogy a rendelkezés a fogvatartottak érdekét szolgálhatja, ugyanis a vírus könnyen terjedhet a körükben, és ugyan az interneten történő kapcsolattartás nyilvánvalóan nem ugyanolyan, mint a személyes, azt a Jobbik nem tartja elfogadhatónak, hogy a börtönből való kikiabálással zavarják az ott lakók nyugalmát.