Az Arcanum Digitális Tudástárban számos történelmi dokumentum lelhető fel, digitális verzióban olvashatóak például az 1944 és 1956 között megjelenő Néplap, a jelenleg a kormányközeli KESMA-hálózathoz tartozó Hajdú-bihari Napló közvetlen elődjének számai is. A Néplap a fennállása nagyrészében sztálinista-rákosista irányvonalat követő Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) Hajdú-Bihar megyei napilapjaként működött. A forradalom 65. évfordulója alkalmából megnéztük, milyen helyi tartalmakat közölt az újság az 1956. október 23-i számában – amelynek lapzártája még a forradalmi történések előtt volt.

Áruhiányról panaszkodik a pártlap

Ami első olvasásra a leginkább feltűnő, hogy egy diktatúra propagandaújságjához képest meglepően sok kritikus észrevétel kapott helyet a lapban. Ezeknek egy számottevő része az áruhiányt kifogásolta. Az október 23-i számban Kevesebb ígéretet, több friss árut a pipóhegyieknek címmel megjelent például egy lakossági panasz, miszerint a Debrecenhez tartozó pipóhegyi és halápi népboltok két hete nem kaptak árut a Fűszérttől. „A bolt kezelői idegesek, a vevők türelmetlenek, szidják a boltvezetőt, a boltvezető szidja a FŰSZÉRT-et. Úgy érezzük, igaza van” – írta Pataki Eszter Pipóhegyről.

„K. M.” monogrammal a lap egyik munkatársa azt kritizálta, hogy Debrecenben a legolcsóbb, Munkás márkájú cigarettából ugyan 5 millió doboz is elfogyna egy negyedév alatt, de a város mégis csak 3 milliót igényel, és ebből is csak 2 millió 160 ezer dobozt kap meg. „Vegye végre észre az Élelmiszeripari Minisztérium is, hogy a Munkás keresett árucikk falun és városon egyaránt. Gyártsanak tehát ebből többet még akkor is, ha az államnak kevesebb hasznot is jelent” – írja a szerző.

Egy másik rövid írásban pedig Kovács János panaszkodik arról, hogy csak ritkán kapható az olcsónak számító, húszforintos kolbász a debreceni üzletekben, ami egyébként kimondottan rossz minőségű, az ára miatt mégis keresettnek számít. A szerző arról számol be, hogy szerencséje volt, talált ilyen kolbászt. „Nagy volt azonban a csalódás, mikor az első falatot megkóstoltam. A házi vegyi vizsgálat megállapította, hogy régi, avas, agyonsózott szalonna van a kolbászban, nem beledarálva, csak úgy »bíró hátán« összedarabolva” – számolt be az esetről.

El kellene kezdeni megmászni a problémahegyet – figyelmeztetik az ország vezetését

Pártlaphoz híven a Néplap október 23-i száma nagy terjedelemben foglalkozott pártügyekkel is, és bármilyen meglepő, itt is találni kritikus gondolatokat. Következzenek a tettek című írásában Baranyai György például aggasztó jelenségként szólt arról, hogy az általa olvasott sajtótermékek (főleg az Irodalmi Újság, a Szabad Ifjúság és a Népszava) folyamatosan sorolják a rendszer hibáit, valamint a megoldási javaslataikat, ezekre azonban a hatalom részéről nem érkezik válasz.

„Miért nem halljuk a feltörő véleményekre a választ? Hová vezet a problémák tornyosulása, ezzel szemben az illetékes szervek vagy személyek hallgatása?” – teszi föl a kérdést, majd ekképpen figyelmezteti az MDP-t: „»Maga kárán tanul a magyar« tartja a közmondás. Megtanultuk már a magunk kárán, hogy az okos vélemények buzgását hogyan lehet agyonhallgatással vagy jobb esetben az éppen hogy cseppen-csurran intézkedésekkel »nyugalmi helyzetbe« hozni. Vagy éppen a mai magyarság szégyenére módosíttassák igazat álló közmondásunk azzá, hogy »kétszer károsodik a magyar, míg egyszer tanul belőle?«” – írja Baranyai, aki szerint a megoldandó problémák már heggyé tornyosultak, amely csak egyre magasabb lesz. „Azt hiszem, el lehetne kezdeni megmászni ezt a hegyet, míg olyan magas nem lesz, hogy kétszeres vagy sokszoros erőbe telik a feljutás. Értsenek belőle, akiket illet” – címzi az írását egyértelműen az MDP vezetésének.

A forradalom előszele

Az október 23-i számból az is kiderül, hogy előző nap „forró légkörű” gyűlést tartottak az Orvostudományi Egyetem hallgatói, ahol sok felszólaló foglalkozott országos jelentőségű politikai problémákkal. „A magyar közélet demokratizálódásának folyamatában sok, ma is sérelmes kérdést fedtek fel” – írják.

Jóval részletesebben számolnak be a Kossuth Lajos Tudományegyetem „lelkes hangulatú”, október 20-i gyűléséről, amelyen a hallgatók mellett részt vett az egyetem vezetése és Soós Pál, az egyetemi pártbizottság titkára is, aki a cikk szerint „egyetértését fejezte ki az egyetemi ifjúság jogos és alapvetően helyes követeléseivel”. Az eseményen megjelent az egyetemi DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége) végrehajtó bizottság tagja, Vajó Péter is. Ő a gyűlésen arról beszélt: „melegen üdvözlik” a szegedi és pesti egyetemisták legtöbb követelését, de nem helyeslik a szegediek által létrehozott MEFESZ-t (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége) – ami a forradalom egyik közvetlen előzményének tekinthető. Felszólalt a nagygyűlésen Pullai Árpád, a városi pártbizottság első titkára is, de hogy mit mondott, arra a Néplap már nem tért ki. „Az egyetem vezetőségének határozott, nyílt őszinte fellépése mellett a nagygyűlés nyugodt, józan légköre is biztosítéka annak, hogy az egyetemen a mindennapi munka zavartalanul folyjék tovább” – zárul az írás.

Még aznap délután jelentkezett a Néplap különkiadása: a fiatalok által szervezett békés demonstrációhoz munkástömegek is csatlakoztak, és sikerült kikényszeríteniük, hogy a hajdú-bihari MDP lapja 35 ezer példányban kiadja a debreceni egyetemisták, főiskolások és középiskolások 20 pontból álló követelését. Este aztán az eszkalálódó tüntetés tragédiába fordult: az AVH emberei a sikertelen oszlatást követően éles lőszerrel lőttek bele a Kossuth utcán összegyűlt tömegbe. A támadás két halálos áldozattal és számos sebesülttel járt, ez volt az 1956-os forradalom első sortüze.

(Az Arcanum Digitális Tudástárat előfizetés ellenében lehet igénybe venni, de a debreceni könyvtárakban olvasójeggyel ingyen is használható.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!