Szeptember 7-én, a Debrecen külterületén található Erdőspuszta Club Hotelben tartotta Hajdú-Bihar megye első előválasztási vitáit az ország számos pontján, összesen 32 helyszínen vitákat szervező Partizán. A Hajdú-Bihar megyei 1-es számú országgyűlési egyéni választókerület vitáján történtekről már korábban beszámoltunk. A Debrecen délkeleti részét magába foglaló Hajdú-Bihar megyei 2-es egyéni választókerület 19 órakor kezdődő vitáján Fülep Olivér (Civil Fórum – frakció: Jobbik), Mándi László (Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd – frakció: Momentum) és Vaszkó Imre (DK – frakció: DK) vett részt. A választókerületben Pósán László 2018-ban 49,4 százalékkal szerzett mandátumot.

Vaszkó Imre a nyitóbeszédében elmondta, a magánnyugdíjpénztárak államosításakor döntött úgy, hogy beszáll a politikába. Szerinte egy fiatalnak ma nem ahhoz kell kalandvágy, hogy külföldre menjen, hanem az itthon maradáshoz.

Fülep Olivér arról beszélt, a Civil Fórummal alternatívát szeretnének kínálni azok számára, akik „pártpolitikamentesen” váltanának kormányt.

Mándi László kijelentette, hogy valódi rendszerváltásra van szükség. Szerinte jelenleg korrupt fideszesek meggazdagodásának lehetünk tanúi, miközben a debreceniek problémáira nem kínálnak megoldásokat.

Mindenki BMW-t szeretne

Az első vitatéma a BMW debreceni gyárának építése volt. Abban mindhárom jelölt egyetértett, hogy a gyárat fel kell építeni, Fülep Olivér szerint ugyanakkor a BMW-nek változtatnia kellene az eddigi hiányos kommunikációján, Mándi László pedig megjegyezte, hogy ebből a pénzből helyi kis- és közepes vállalkozásokat is lehetett volna támogatni. Vaszkó Imre az ügy kapcsán arról beszélt, hogy a Tesla-tulajdonos Elon Musk korábban azt mondta, nincs szükség emberekre a gyárban, így ha itt is hasonló szemlélet fog uralkodni, hamarosan senki nem dolgozik majd a BMW üzemében, csak a robotok. Arról is megemlékezett, hogy 150 milliárd forintnyi közpénz áll a még meg nem épült gyárban, és intő példa, hogy Mexikóban 10 évig húzták egy BMW-gyár építését. Gulyás Márton kérdésére, miszerint nem lenne-e egyszerűbb az egész építkezést leállítani, a fennmaradó pénzt pedig a KKV-knak adni, mindhárom jelölt kijelentette: a gyárnak meg kell épülnie, ugyanakkor az államnak folyamatosan ellenőriznie kell, hogy a cég teljesíti-e a támogatásokért tett vállalásait.

Gulyás Márton kérdésére mindhárom jelölt kijelentette, hogy megválasztása esetén szorgalmaznák a kiemelt gazdasági övezetek intézményének felszámolását.

Vaszkó Imre elmondta, a pandémia negatív gazdasági hatásaiért azzal kompenzálná a KKV-kat, hogy a tisztességtelenül meggazdagodó néhány vállalkozótól elvett forrásokat pályázatokon keresztül kiosztaná a szektornak. Mándi László úgy látja, hogy le kell dönteni a KKV-kat korlátozó bürokratikus akadályokat. Eltörölnék a kisvállalkozók első munkavállalói után fizetendő járulékokat, és a KATÁ-sok büntetőadóját. Fülep Olivér szerint minden olyan intézkedést el kell törölni, ami a „baráti cégeket” gazdagítja, a civileket pedig szegényíti.

Gulyás arról is kérdezte a jelölteket, hogy szükségesnek látják-e az iparűzési adó emelését. Vaszkó Imre egy enyhe emelést támogatna, Fülep Olivér nem emelne, Mándi László pedig leválasztaná az adónemet az önkormányzatokról, a kieső összeget pedig más forrásból pótolná. Arra a kérdésre, tudják-e garantálni, hogy kormányváltás esetén a KKV-knak juttatott támogatások mértéke megközelíti majd a multiknak juttatott támogatások összegét, egybehangzó igennel válaszoltak.

Hány napos legyen a munkahét?

A munkavállalói jogokkal kapcsolatban Mándi László kifejtette, hogy az új Országgyűlésnek el kell törölnie a rabszolgatörvényként elhíresült munkatörvénykönyv-módosítást, a szakszervezetekkel együttműködve pedig új munkaügyi kódexet kell létrehoznia A törvény eltörlését Vaszkó Imre és Fülöp Olivér is támogatja, utóbbi azonban ehhez hozzátette: 4 év alatt nem lehet 12 év hibáit helyrehozni, a szakszervezeteknek pedig fel kell nőniük a feladathoz.

Mindhárom jelölt arról beszélt, hogy megtartanák a közfoglalkoztatás intézményét, de a részletekkel kapcsolatban már volt köztük véleménykülönbség. Míg Mándi László a termelékenység növelését tartaná kívánatosnak, ezzel párhuzamosan pedig a minimálbérig történő béremelést is el tudná képzelni, addig Vaszkó Imre hangsúlyozta, hogy a közmunka nem lehet végcél, képzéssel és oktatással vissza kell terelni ezeket az embereket a munka világába, a közfoglalkoztatotti fizetést ezért nem emelné fel a minimálbér szintjére.

Mivel a Momentum egyik választási ígérete a 4 napos munkahét, Gulyás Márton erről is megkérdezte a jelölteket. Mándi László szerint a kormánynak olyan cégeket kellene bevonzania, akik tisztességes béreket adnak annyi munkáért, ami mellett tudnak családi életet élni és kikapcsolódni is. A politikus szerint a következő kormány be fogja tartatni azokat a munkaügyi törvényeket, amelyek korlátozzák a maximális munkaidőt, a 4 napos munkahetet pedig ki lehet tűzni a ciklus alatt elérendő célként. Az est során ezzel kapcsolatban alakult ki a legnagyobb vita a jelöltek között, Fülep Olivér ugyanis azt mondta, habár támogatja a 4 napos munkahetet, ennek keresztülviteléhez túl rövidnek érzi a négyéves ciklust, míg Vaszkó Imre már egyenesen utópiának nevezte az elképzelést. Szerinte a magyar munkavállalók többsége egyébként sem akar kevesebbet dolgozni, hanem a tisztességesen elvégzett munkáért szeretnének tisztességes béreket kapni. Mándi erre azzal reagált, hogy a 4 napos munkahét előkészítése a közös ellenzéki programban is szerepel, és ha egyáltalán nem tűzik ki ezt célként, akkor sosem fog megvalósulni.

A DK választási ígéretével, az európai minimálbérrel kapcsolatban Vaszkó Imre elmondta, el kell érni, hogy a magyar dolgozót ugyanannyira becsüljék meg, mint a németet. Szerinte lépésről lépésre kell haladni e cél felé, egy ciklus alatt teljesíthető vállalás, hogy a környező országok szintjét érje el a magyar bérszínvonal, hosszútávon és kemény munkával pedig szerinte a német bérek is elérhetők.

A közszférában dolgozók bérezésével kapcsolatban Mándi László a bérek emelését szorgalmazta (konkrét vállalást a moderátor kérdésére sem tett), továbbá kijelentette, hogy közös európai szabályozásra van szükség a vásárlóértékhez viszonyított bérkiegyenlítésre. Mivel Vaszkó Imre beszédideje ekkor már lejárt, Mándi elmondta, hogy a DK kezdeményezte a debreceni közgyűlésben a város szociális dolgozóinak jutalmazását, amit aztán egyhangúlag szavaztak meg a képviselők. Fülep Olivér a kormány által bevezetett életpályamodelleket terjesztené ki a közszférában, de a mostaninál jelentősebb bérezéssel.

Ki kivel, ki ellen?

A következő vitatéma a Fidesszel történő együttműködést járta körbe. Arra, hogy mi a garancia egy fideszes vezetésű Debrecen és az esetleges ellenzéki képviselők közötti állóháború elkerülésére, Vaszkó Imre azt mondta, a városból kikerülő képviselők Debrecenért fognak dolgozni, nem gáncsolnák Papp Lászlóékat, hanem ellenpéldát mutatnának arra, amit a Fidesz csinált az ellenzéki vezetésű Budapesttel. Mándi László ezt azzal egészítette ki, hogy nagyon sok jogot visszaadnak majd az önkormányzatok kezébe. Fülep Olivér is leszögezte: nem fognak megállni a debreceni nagyberuházások.

Arra a kérdésre, hogy a kormányváltás elmaradása esetén hogyan tudna ellenzékben dolgozni, Fülep Olivér azt mondta, a kisemberek hangját próbálná meg eljuttatni a kormány felé. „Kos a csillagjegyem” – viccelődött Fülep, amikor Gulyás Márton megkérdezte, mégis hogyan hatna a Fidesz-kormányra. Mándi László arról beszélt, hogy ugyanazt a mentalitást követné, mint az önkormányzatban. Szerinte ellenzékből is ki lehet kényszeríteni, hogy a Fidesz az emberek akaratának megfelelő döntéseket hozzon. Vaszkó Imre szerint egy ellenzéki képviselő már azzal is sokat tud tenni, hogy a lényeges kérdések feltevésével kellemetlen helyzetbe hozza a városvezetést.

Felkészülni, vigyázz…! Olvasd a Debreciner VÁLASZTÁS 2022 rovatát!

Más-más mértékben, de mindegyik ellenzéki párt kampányában szerepel az elszámoltatás ígérete. Gulyás Márton ezért erről is érdeklődött a jelöltektől. Fülep Olivér elmondta, pártokon kívüli szakértőkből felállítana egy bizottságot, amelyik dolga az eltűnt milliárdok és a bűnösök felkeresése lenne. Ehhez persze először meg kellene szüntetni azt ezt ellehetetlenítő törvényeket.

Mándi László a moderátor kérdésére beszélt arról, hogy a „felcsúti per” momentumos kampányszlogen valójában egy összefoglaló kifejezés a korrupt fideszes elit elszámoltatására. Elmondása szerint ehhez kétharmados többség nélkül is vannak eszközeik, ilyenek az európai ügyészséghez való csatlakozás és a magyar korrupcióellenes ügyészség megalapítása is. Ugyanezeket az intézményeket emelte ki Vaszkó Imre is, valamint megjegyezte: létrehozhatnának egy külön rendőri egységet is, amely korrupciós ügyekben nyomozna.

Mindhárom jelölt elkötelezte magát amellett, hogy az ellenzék kormányra kerülése esetén támogatnák a magyarországi oligarchák egyes vagyonelemeinek államosítását.

Miért éppen rá szavazzanak?

Záróbeszédében Mándi László arról beszélt, hogy azt hangsúlyozta, az őt támogató ellenzéki pártok benne látják a garanciát a Fidesz legyőzésére, míg Fülep Olivér úgy fogalmazott, hogy habár mögé nem sorakoztak fel ilyen neves támogatók, az egyesülete tagjai mögötte állnak. Vaszkó Imre kijelentette, a debreceni családokat képviselné a parlamentben, az utolsó másodperceit pedig arra használta ki, hogy a DK miniszterelnök-jelöltje, Dobrev Klára mellett kampányoljon.

Az egyéni választókerületek ellenzéki jelöltjeiről döntő előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják. Online és személyesen is lehet majd szavazni.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!