Augusztus 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a polgármestereket is felkérte az Alaptörvényben található Nemzeti Hitvallás középületekben történő kihelyezésére, egyúttal kérve őket a Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) megalapításáról szóló, többek között a plágiumügye miatt lemondott Schmitt Pál volt köztársasági elnök (akkor még az Országgyűlés elnöke) által jegyzett politikai nyilatkozat eltávolítására. A kormány kommunikációja szerint ezzel a lépéssel szeretnének tisztelegni a magyar nemzet előtt az államalapítás közeledte, és az Alaptörvény elfogadásának tizedik évfordulója alkalmából.

Tóth József (DK), Polgár polgármestere augusztus 8-án este, a település közösségi oldalán közzétett közleményében jelentette be, hogy nem tudja levetetni a NER-ről szóló nyilatkozatot, mert fel sem rakatta, és ugyanígy nem fogja kifüggesztetni a Nemzeti Hitvallást sem. A bejegyzés szerint ugyanakkor örömmel tenne ki a városházában egy valós társadalmi vitát követően, konszenzussal elfogadott alkotmányt. „Polgár egy szabad város, majd szóljon az, akinek ez nem tetszik!” – zárult a polgármester közleménye.

Megkérdeztük a témáról az őszi előválasztáson Tóth Józseffel egy választókerületben (Hajdú-Bihar megyei 6-os számú OEVK) induló Hegedüs Pétert, Balmazújváros független polgármesterét is. Ő a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy nem érti, miért kellene kifüggesztetnie a Nemzeti Hitvallást, hiszen azt már tartalmazza az Alaptörvény. „A kormány bármikor kiragadhat törvényekből paragrafusokat, és azt mondja, rakjuk ki? Egy év múlva egy másik törvénypasszus kitétele lesz a követendő irány?” – tette föl a kérdést Hegedüs. A polgármester elárulta, jobban szeretne a város által útfelújításra elnyert többszázmillió forintos támogatásokról szóló tájékoztatásokat kitenni, de erre nincs lehetősége, mert nincsenek ilyen támogatások. A Nemzeti Hitvallásról szóló végső döntést mindenesetre az újvárosi képviselő-testülettel közösen szeretné meghozni.

Telefonon értük el Tiszacsege független polgármesterét, Szeli Zoltánt. Ő a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy még nem döntött a képviselő-testület a Nemzeti Hitvallás kifüggesztésével kapcsolatban. A döntésig türelmünket kérte, ígérete szerint az eredményt közölni fogja a szerkesztőségünkkel. Frissítés! Augusztus 10-én ígéretének megfelelően jelezte Szeli Zoltán, hogy döntöttek a Nemzeti Hitvallással kapcsolatban: kifüggesztik azt a helyi városházában, nem találnak benne ugyanis olyan elemet, ami miatt ne teljesíthetnék a kormány kérését.

A DK polgármesterei sehol sem teljesítik a kormány kérését, Karácsony a 12 pontot teszi ki

Nem Tóth József az első városvezető, aki úgy döntött, nem teszi ki az Alaptörvény első egységét képező dokumentumot. Karácsony Gergely, Budapest ellenzéki főpolgármestere, az MSZP–Párbeszéd és az LMP előválasztási miniszterelnökjelöltje augusztus 5-én a közösségi oldalán tudatta követőivel, hogy a fővárosi önkormányzat nem teljesíti a kormány kérését. A Nemzeti Hitvallás helyett az 1848. március 15-én elfogadott 12 pontot függesztik ki a Főpolgármesteri Hivatal épületében. „Ez a dokumentum áll a legközelebb ahhoz, hogy összefoglalja azt, amiben a szabad magyarok hittek a múltban. És hiszem, hogy lesz olyan alkotmányunk, amely kifejezi azt, amiben közösen hihetnek a jövőben” – írta Karácsony.

Augusztus 8-án a Demokratikus Koalíció is jelezte, hogy polgármestereik nem függesztik ki a Nemzeti Hitvallást, hanem helyette Bibó István A szabadságszerető ember politikai tízparancsolata című írását fogják kitenni a hozzájuk tartozó középületekben. „Az Alaptörvényt nem ünnepelni kell, meg kitűzni a közintézményekben, hanem kihajítani a szemétbe” – fogalmazott Ráczné Földi Judit, a párt önkormányzati képviselőit tömörítő Demokrata Képviselők Közössége nevű csoport elnöke.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!