Röpködnek a számok, a százalékok a május 26-i európai parlamenti választás kapcsán, egy tényre azonban ritkán emlékeztetnek, ez pedig az, hogy Debrecenben 5 emberből 1, vagy mondhatjuk úgy is: 100 debreceniből mindössze 20 az, aki a Fidesz-KDNP-re szavazott vasárnap. Hogy hova lett a többi 80 százalék? Egy részük becsülettel elment szavazni, és az ellenzék között szétosztotta a voksait, de a többség (majdnem 100 ezer cívis ember) távol maradt a voksolástól.
A győzelem a Fideszé, a siker a Momentumé, a DK pedig nagyot lépett
A lényeg azonban az, hogy a szavazáson megjelentektől melyik párt mennyi voksot kapott.
A 2019. októberi önkormányzati választások kapcsán egyfajta erőfelmérőnek is felfogható a mostani EP-választás. Bár a magyar emberek esetében nem szabad elfelejteni, hogy hajlamosak úgy gondolkodni: az Európai Unió dolgai nem a mi dolgaink. Ezért sejthető, hogy jóval nagyobb részvétel mellett zajlik majd az őszi helyhatósági választás.
S bár a Fidesz vs. ellenzék meccs beállt a sztenderd eredményre, van egyfajta változás, átrendeződés a helyi politikai életben.

A 2019-es EP-választáson Debrecenben a szavazásra jogosultak 42,03 százaléka ment el leadni a voksát, ez 67 673 ember. Ugyanakkor azt is jelenti, hogy 93 334 debreceni nem élt a szavazati jogával.
A voksolók közül 35 759 debreceni szavazott a Fidesz-KDNP-re, ez az érvényes szavazatok 53 százaléka (a szavazásra jogosultak 22 százaléka). 29 916 debreceni viszont a kormánypárt ellen szavazott, szétszórva voksait több mint fél tucat párt között.
Országosan egyébként 3 millió 424 677 ember szavazott, ami 43,37 százalékos részvétel. Debrecen tehát bár eleinte az országos átlag alatt volt jóval a részvételt tekintve, a végére majdnem felzárkózott teljesen (42,03 százalék). Mégis kimondható: a helyiek mozgósítása nemhogy nem volt kiemelkedő, hanem elmaradt az országostól, tehát ezzel nem dicsekedhetnek a kormánypárt helyi vezetői, amikor elszámoltatja őket Orbán Viktor .
Így nyert az egyötöd Debrecenben.
EP 2019
Az Európai Parlament magyar képviselői a választási listák szerint az elkövetkező 5 évben (összesen 21-en):
Fidesz-KDNP (13 fő): Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Hidvéghi Balázs, Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Dr. Szájer József, Tóth Edina, Dr. Trócsányi László
DK (4 fő): Ara-Kovács Attila, Dr. Dobrev Klára, Dr. Molnár Csaba, Rónai Sándor
Momentum (2 fő): Dr. Cseh Katalin, Donáth Anna Júlia
MSZP-PM (1 fő): Dr. Tóth Bertalan
Jobbik (1 fő): Gyöngyösi Márton
Közülük az előző 5 évben is EP-képviselő volt Szájer József, Deutsch Tamás, Gyürk András, Gál Kinga, Bocskor Andrea, Deli Andor, illetve Hölvényi György (vagyis a jelenlegi 13-ból 7 fideszes nem új). Rajtuk kívül Molnár Csaba a DK-ból az, aki már eddig is brüsszeli munkát végzett, a többiek mind újak.

EP 2014
A 2014-es EP-választások során a Fidesz-KDNP 12 helyet szerzett, ehhez képest tehát 1 képviselővel van több 2019-ben a kormánypártnak. Akkor a Jobbik volt a második a maga 3 mandátumával, most viszont csak 1 helyük van, ez pedig egyértelmű visszalépés. 2014-ben a szocialisták és a DK is 2-2 képviselőt adtak az EP-be, most az MSZP 1, a DK 4 főt ad. Vagyis látható, hogy Gyurcsány Ferenc egykori pártja vissza, a jelenlegi pártja pedig jelentősen előre lépett. Az MSZP és a Jobbik mellett az LMP a harmadik nagy vesztese a mostani EP-választásoknak, hiszen 5 éve még volt egy képviselője Európában, most azonban ennek a közelébe se került – le is mondott az egész országos vezetősége. Az Együtt-PM pedig akkor 1 képviselőjét juttatta az EP-be, míg 2019-ben az Együtt már nem is indult, a PM-ből lett P pedig az MSZP-vel közösen kampányolt. A 2014-ben még sehol sem lévő Momentum az egyik egyértelmű nyertese a mostani EP-választásoknak, hiszen rögtön 2 képviselőt tudhat Brüsszelben, ráadásul olyan rutinos pártokat előz meg, mint az MSZP vagy a Jobbik – ők ketten nem sokkal szereztek több voksot, mint a Momentum egyedül, és messze alatta vannak annak, amit a DK tud felmutatni.

Debrecenben is a Momentum nyomul
Ha már nyertesek és vesztesek, nézzük, 2014-hez képest mi változott országosan és Debrecenben az egyes pártok eredményeit tekintve!
– Fidesz-KDNP: 2019-ben országosan 52 százalék, Debrecenben 53,1 százalék – 2014-ben országosan 51,4 százalék, Debrecenben 53,3 százalék
– DK: 2019-ben országosan 16,2 százalék, Debrecenben 16 százalék – 2014-ben országosan 9,7 százalék, Debrecenben 9,8 százalék
– Momentum: 2019-ben országosan 9,9 százalék, Debrecenben 11,3
– MSZP-P: 2019-ben országosan 6,7 százalék, Debrecenben 5,4 százalék – 2014-ben (csak MSZP) országosan 11 százalék, Debrecenben 8,4 százalék
– Jobbik: 2019-ben országosan 6,4 százalék, Debrecenben 5,4 százalék – 2014-ben országosan 14,7 százalék, Debrecenben 14,8
– LMP: 2019-ben országosan 2,2 százalék, Debrecenben 2,4 százalék – 2014-ben országosan 5 százalék, Debrecenben 6 százalék

2014-ben nem indultak eredményei a mostani EP-választáson:
– Mi Hazánk: országosan 3,3 százalék, Debrecenben 3 százalék
– MKKP: országosan 2,6 százalék, Debrecenben 2,8 százalék
Mint látható, Debrecenben az országoshoz nagyon hasonló eredményt produkált a DK, a Fidesz-KDNP, az LMP, az MKKP, illetve a Mi Hazánk.
A legjelentősebb eltérés a Momentumnál mutatkozik, hiszen az EP-választási eredményekből úgy tűnik, Debrecenben igen erős a Momentum (11 százalék fölött szavaztak rájuk itt, míg országosan kicsivel 10 százalék alatt maradtak).
A Jobbik fordított előjellel teljesített máshogy Debrecenben, mint országosan, ők ugyanis helyben majdnem 1 százalékkal kaptak kevesebb voksot, mint országosan.
Az adatokból az szűrhető le, hogy Debrecen továbbra is erősen fideszes város, de nem nőtt a támogatottsága a kormánypártnak, viszont az ellenzéken belüli erőviszonyok Debrecenben változóban vannak. A többnyire a fiatal értelmiségieket megtaláló Momentum egyre jelentősebb tényezővé válik, míg az elmúlt években eszmeiségében változó Jobbik visszaesőben van. A szocialisták esete érdekes, mivel ők Debrecenben, a Fidesz erős vidéki fellegvárában jellemzően jó ideje az országos átlag alatt szerepelnek, és egyre csökken a támogatottságuk a debreceniek körében.
Ha a 2014-es és a 2019-es EP-választás összevetését nézzük Debrecen esetében, látszik, hogy az országos eredményekhez viszonyított helyi eredmények nem igazán változtak. Talán a Jobbik esetében érezhető negatív változás, hiszen míg öt évvel ezelőtt az országos átlaggal majdnem egyforma volt a Jobbik szavazati aránya Debrecenben, most az alatt van egyértelműen. A másik érdekesség az LMP-nél tapasztalható: ők öt éve Debrecenben jobban teljesítettek (1 százalékkal), mint országosan, 2019-ben viszont szinte pontosan ugyanazt mutatják fel itt is. Viszont a Fidesz-KDNP állandóságot mutat, hiszen öt éve is valamivel az országos átlag felett szavaztak rá Debrecenben, ahogy idén is. Hasonlóan alig változott a DK Debrecenben, ők öt éve és most is szinte „telibe találták” az országos átlagot Debrecenben az EP-választáson.