Az elmúlt hetekben többször is foglalkoztunk a hajdúhadházi Irinyi utcán található szociális bérlakásokban élő 12 roma család ügyével, akiket az önkormányzat távozásra bírna rá annak érdekében, hogy 650 millió forint uniós forrásból az 5-5 lakásból álló két sorházat felújítsák. Ahogy arról beszámoltunk, Csáfordi Dénes (Fidesz) polgármestert hiába kerestük több alkalommal levélben, telefonon, illetve személyesen is, nem nyilatkozott nekünk, ahogy korábban sikertelenül jártak más független sajtótermékek is. A polgármester a jelek szerint változtatott az eddigi stratégiáján, május 18-án ugyanis a 444 közzétett egy videóriportot, amelyben megszólalt Csáfordi is.

Politikai hangulatkeltésről beszél a polgármester

A polgármester a 444-nek tagadta, hogy a városvezetés kilakoltatásokra készülne, azt ugyanakkor ő is elismerte: nem lesz egyszerű új lakásokba költöznie a 12 családnak. Csáfordi elmondta, hogy Hajdúhadház önkormányzatának ez a 10 szociális bérlakása van, ezen a helyzeten pedig önerőből nem tudnak változtatni. A polgármester felidézte, hogy 2-3 évvel ezelőtt a településen 25 százalék fölött volt a relatív munkanélküliségi mutató, tehát sok rászoruló volt a településen. „Majdnem, hogy azt mondom, hogy egy szűk réteg kiváltsága volt, hogy szociális bérlakásban lakhatott” – fogalmazott.

Csáfordi arról is beszélt, nem zárkóznak el a családok visszaköltözésétől a felújítás után, de a lakások kis alapterülete miatt ennek szerinte „az életszerűsége nincs meg”. Szerinte politikai hangulatkeltés zajlik az ügyben, az önkormányzat pedig próbál segíteni a lakóknak.

Könnyen kezelhető hátralékok voltak

A 444 videójából kiderült az is, hogy A Város Mindenkié (AVM) csoport befizette az érintett családok lakbérelmaradásait. Erről, illetve a civil szervezet és az önkormányzat közötti tárgyalások eredményeiről is kérdeztük Misetics Bálint szociálpolitikust, az AVM aktivistáját. Misetics a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a csoport hátralékkezeléssel is foglalkozik, a hozzájuk befutó kilakoltatási ügyekben ugyanis gyakran találkoznak hátralékokkal. A tapasztalataik szerint ezeket akkor is érdemes kezelni, ha a bérbeadó állítja, nem az elmaradások miatt tervezi a kilakoltatást. Misetics elmondta, hogy a családoknak önrészt kellett vállalniuk, a többit pedig alapítványi támogatásokból fedezték.

A szociálpolitikus szerint könnyen kezelhető hátralékról volt szó: a hajdúhadházi családoknak összesen nem volt annyi felgyülemlett bérleti díja, mint amilyen összegű tartozással egy tipikus budapesti ügy esetében találkozni szoktak. Misetics nem érti, hogy Csáfordi Dénes polgármester és Bernáth Bálint, a nemzetiségi roma önkormányzat képviselője a közös közleményükben miért írtak több mint 600 ezer forint hátralékról. „A velünk együttműködő tíz családból ötnek volt összesen hozzávetőleg 190 ezer forint hátraléka” – fejtette ki Misetics, aki hozzátette, hogy az önkormányzat ügyintézőjétől azt a tájékoztatást kapták, hogy az Irinyi utcai lakásokból már senkinek nincsenek tartozásai. Az AVM aktivistája elmondta, több család arról számolt be nekik, hogy amikor befizették volna a hátralékukat vagy annak egy részét, az önkormányzat egy munkatársa azt javasolta nekik, hogy inkább ne tegyék, költsék a pénzt költözésre. Misetics szerint ez nem korrekt a lakókkal szemben, hiszen eközben a nyilvánosságban éppen az önkormányzat olvassa a fejükre, hogy nem fizetnek.

Megkérdeztük a szociálpolitikust arról is, hogyan tudnak segíteni azoknak a családoknak, akiknek jelenleg nincs érvényes szerződése. Misetics elmondta, minden család bérlő vagy korábbi bérlő. Mindössze két családnak nincs már hatályos bérleti szerződése, nekik is segítettek a korábbi hátralékaik rendezésében. Az AVM aktivistája kifejtette azt is, hogy a lejárt bérleti szerződés nem elegendő ahhoz, hogy valakit kilakoltassanak. Ehhez előbb egy lakáskiürítési bírósági eljárásra, majd ezt követően egy végrehajtási eljárásra van szükség. „Ilyen eljárás nincs folyamatban azokban az esetekben sem, ahol a lakóknak már korábban lejárt a bérleti szerződése” – mondta a szociálpolitikus.

Az önkormányzattal folytatott legújabb, május 18-i tárgyalásukról Misetics elmondta: az önkormányzat képviselői időt kértek, hogy áttekintsék a lehetőségeiket a források felhasználásával kapcsolatban. Az AVM-nek azt ígérte a jegyző, hogy ezt követően újra egyeztetnek velük.

A polgármester kamerás idegenek támadására panaszkodik

Csáfordi Dénes polgármester május 21-én a Facebook-profilján nyilvánult meg az Irinyi utcai roma családok ügyével kapcsolatban. A politikus ebben arra panaszkodott, hogy a számára a béke és nyugalom szigeteként funkcionáló hajdúhadházi Othello Borházban „rátámadtak” a családokért „»aggódó« kamerás idegenek”. Hogy pontosan hogyan zajlott le a „támadás”, arról a polgármester nem számolt be, csak annyit írt az esetről, hogy biztosította őket arról: nagyon szívesen beszél velük majd délután, interjút is ad (ami megint csak egy meglepő fordulatnak tekinthető azok után, hogy a polgármester heteken keresztül kerülte a független sajtó munkatársait). Ezt követően arról írt, hogy végül nem keresték őt az általa ajánlott időben. „Nem értem, miért van erre szükség! Nem értem, miért nem érdekli az ide érkezőket az önkormányzat álláspontja, a fejlesztés tényszerű részletei. Nem értem, hogy miért kell sokszor elmondani, hogy nincs kilakoltatás Hajdúhadházon. S ezt a tényt miért nem akarják tudomásul venni. Nem értem” – írta Csáfordi.

A polgármester ezt követően többes szám első személyben arról írt, hogy úgy érzik, a „kamerás idegenek” azért mennek Hajdúhadházra, hogy az előre megírt saját történetüket fotókkal, valamint megvágott, kiragadott mondatokkal alátámasszák. Csáfordi bevallotta, „gyengébb pillanataiban” elmegy a kedve az egész beruházástól, de a belefektetett sok munka és a támogató üzenetek miatt mégis megrázzák magukat. „Hadház Épül!” (sic!) – jelentette ki.

20 perces jogvita után adták ki a lakóknak a kérelmeikkel összefüggő anyagokat

A Város Mindenkié május 24-én tette közzé a közösségi oldalán, hogy már 1500-an írtak az aHang segítségével levelet a polgármesternek, amelyben arra kérik, a város fejlesztésére irányuló terveit úgy módosítsa, hogy az Irinyi utcai családok számára közben továbbra is biztosítsák a biztonságos, tartós és megfizethető lakhatást.

Misetics Bálint május 26-án a Debrecinert arról tájékoztatta, az elmúlt napok egyik kedvező fejleménye, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbításával egy időben a szerződéssel rendelkező lakók bérleti szerződése, valamint a kilakoltatási moratórium is automatikusan meghosszabbodott az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig, továbbá a parlament előtt van egy olyan javaslat, amely a veszélyhelyzet lejártát követő 90. napig hosszabbítaná meg a szerződéseket.

Misetics beszámolt arról is, hogy miután korábban az egyik érintettől az önkormányzat megtagadta, hogy betekintsen a rendkívüli települési támogatás igénylésével kapcsolatos dokumentációjába, május 21-én két lakót kísért el a városházára, hogy másolatot kérjenek az anyagokról. Misetics elmondta, hogy a bérlőknek joguk volt ehhez, ennek ellenére az ügyintéző az aljegyző utasítására hivatkozva eleinte megtagadta ezt, a lakók csak húszpercnyi jogvitát követően kapták meg a kért iratokat. Misetics szerint az önkormányzat ezzel kapcsolatos magatartása tovább erősítette az AVM aktivistáiban a gyanút, miszerint a legfeljebb 85 ezer forintos segélyek felajánlása nem jóhiszemű segítségnyújtás a városvezetés részéről.

(Korábbi cikkeinkben az érintettek bevallása alapján 120 lakóról számoltunk be, de Misetics Bálint szerint ennél alacsonyabb számról van szó, a romatelepen nagyságrendileg 80-90 személy él.)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!