A párt szerint minden fronton tiltakozni kell az ellen, hogy az egyetemi vagyont Fidesz által irányított alapítványoknak adja a kormány. Keresztes László Lóránt elmondása szerint a hatpárti ellenzéki összefogás programját májusban társadalmi vitára bocsáthatják, az októberben megválasztandó közös miniszterelnök-jelöltnek pedig lehetőséget adnak az anyag további formálására.
Akarnak-e kuratóriumi tagok lenni? – kérdezi Debrecen fideszes képviselőitől az LMP

debreciner.hu
Sajtótájékoztatót tartott április 20-án az LMP Debrecenben az Egyetem téren, a Debreceni Egyetem privatizálásával kapcsolatban. Keresztes László Lóránt, a párt országgyűlési frakcióvezetője a sajtó megjelent képviselőinek arról beszélt: nem modellváltás történik a magyar felsőoktatásban, hanem az egyetemi vagyon és az egyetemi döntéshozatal kiszervezése, politikai irányítás alá helyezése zajlik. Keresztes szerint a 2014 óta publikált, a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos kormányzati dokumentumokból nem az látszik, hogy a kormány magánosításokat akart.
A képviselő azt mondta, az alapítványosításról szóló parlamenti vitában a Fidesz nem tudott válaszokat adni alapvető kérdésekben sem. „Sem a kormánytagok, sem a kormánypárti politikusok nem tudtak adni semmilyen választ arra, hogy mi köze van a fenntartóváltásnak a fejlesztésekhez” – példálózott Keresztes. A politikus azt is kifogásolta, hogy a kormánytól nem kaptak választ arra, miért van szükség politikusokra az egyetemeket fenntartó alapítványok kuratóriumában, és miért nem lehet őket később visszahívni. A frakcióvezető elmondta: nehezményezi, hogy Palkovics László felsőoktatásért is felelős miniszter nem vett részt a felsőoktatás átalakításáról szóló parlamenti vitán. Keresztes ezért írásbeli kérdéseket tett fel a miniszternek a magánosításokkal kapcsolatban. „Nem nekünk tartozik válasszal, hanem a magyar társadalomnak, a magyar egyetemeknek, az egyetemi vezetőknek, az egyetemi polgárságnak” – mondta Keresztes.

Polgár Tóth Tamás
Jármi Péter, az LMP előválasztási jelöltje (Hajdú-Bihar megyei 2-es OEVK) arról beszélt, hogy az egyetemeknek a nekik juttatandó 1500 milliárd forintnyi uniós forrás miatt nagyon fontos szerepe lesz a világjárvány utáni helyreállításban. Szerinte a Debreceni Egyetem nagy arányban részesülhet ebből a pénzből, amelynek a sorsa ugyanakkor még kérdéses, mivel még nem lehet tudni, hogy kikből fog állni az e fölött rendelkező alapítvány kuratóriuma. Jármi ezért azt ígérte: írásban kérdezi meg Debrecen kormánypárti országgyűlési képviselőit, hogy szeretnének-e kuratóriumi tagok lenni, illetve, ha azok lesznek, egy esetleges 2022-es kormányváltás után lemondanak-e a tisztségükről.
Az információáramlást akarják segíteni
Keresztes László Lóránt a Debreciner kérdésére válaszolva elmondta, az LMP által februárban indított, az egyetemi autonómia melletti kiállásról szóló online petíciót sok ezren írták alá, azt azonban nem tudta megmondani, hogy a kezdeményezés támogatói között mennyien vannak a debreceniek. A frakcióvezető szerint a kormány azért gyorsította fel a felsőoktatás átalakítását, mert a koronavírus-járvány és az annak nyomában kialakult gazdasági válság miatt más ügyekre kevesebb figyelem jut. A politikus szerint a járványhelyzet miatt még a témával kapcsolatos párbeszédnek sem voltak meg a lehetőségei, ezért az LMP feladatának érzi, hogy segítse a magánosításokkal kapcsolatos információáramlást.

Polgár Tóth Tamás
„Ha az emberek széles körben megismerik, hogy mi történik itt, és hogy a közvagyonnak mennyire jelentős részét lapátolják most ki fideszes vezetésű alapítványokba, akkor azt gondolom, hogy nagyon komoly lesz a társadalmi felháborodás, és a kormánynak át kell majd értékelnie a folyamatot” – válaszolta Keresztes arra a felvetésünkre, hogy van-e még értelme tiltakozni a Debreceni Egyetem esetében, ha láthatóan az oktatók és a hallgatók többsége nem foglalkozik az üggyel. Szerinte minden fronton tiltakozni kell: az egyetemi polgárság körében, a közösségi médiában, a sajtóban és az Országgyűlésben is.
Megkérdeztük Keresztest, hogy döntött-e már az LMP arról, indítanak-e jelölteket Hajdú-Bihar megye többi választókerületében is, s ha nem, akkor támogatnak-e jelölteket ott, ahol nem indulnak. A politikus ezzel kapcsolatban az LMP sajtóosztályához irányított minket.
A miniszterelnök-jelölt is befolyásolhatja a programot
Keresztestől – aki a hatpárti ellenzéki összefogás programalkotó bizottságának a tagja – megtudtuk ugyanakkor, hogy várhatóan májusban indulhat el a közös ellenzéki választási program társadalmi és szakmai vitája. Ezt a programot később az októberben megválasztandó közös miniszterelnök-jelölt is tudja még formálni. „Én azt várom a miniszterelnök-jelöltektől, hogy érdemi tartalmi vita folyjon majd az előválasztási kampányban. Tegye mindenki világossá, hogy milyen elvek mentén tudja elképzelni adott esetben egy kormány összeállítását, és egy kormányprogramban hová tenné a fókuszokat” – fogalmazott Keresztes, ugyanakkor hangsúlyozta: a közös miniszterelnök-jelöltnek feltétlenül alkalmazkodnia kell az ellenzéki pártok által januárban közzétett értéknyilatkozathoz.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!