Alighanem okkal, joggal merült fel sokunkban, hogy miért éppen 2,5 millió lett a „végeredmény”. Múlt pénteken különösen (gyaníthatóan azóta is), amikor először láttuk, olvastuk Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter sajtóbejelentését, miszerint „csak akkor változhatnak a szabályok, ha az átoltottság eléri a 2,5 milliót”.
MÁSIK FŐVÁROS
Emeltszintű matek
Hozzátette: „ez a jelenlegi számítások szerint a húsvéthétfőt követő néhány napban be fog következni”. Ismerünk tehát egy hozzávetőleges időpontot arról, hogy a kabinet mikorra teszi a „kereskedelmi és iparkamara, illetve a gazdasági élet szereplői által javasolt változtatások” bevezetését. Akkorra, ekkorra kaphatja meg 2,5 millió magyar állampolgár legalább az első adag védőoltását. A koronavirus.gov.hu oldal természetesen azt is közli, hogy milyen változtatásokat, részben visszaváltoztatásokat tervez a kormány. Néhány ugyancsak fontosnak tűnő részletet viszont nem ismerhettünk meg. Igaz, egyelőre az alapkérdésre sincs válasz. Nevezetesen arra, hogy milyen számítások alapján jutottak el éppen ehhez a számhoz.
Miért nem lesz, lenne elég a kétmillió? S vajon nem lenne-e tanácsos inkább eljutni a hárommillióig? Nem mellesleg gyakorlatilag egy kalap alá veszik azokat, akik január-februárban, azokkal, akik jóval később, márciusban, áprilisban kapták, kapják az oltást. Bár az időpont annyira nem mindegy, hogy az operatív törzs korábbi sajtótájékoztatóin megszámlálhatatlanul gyakran hallottunk rá utalást. Nevezetesen azt, hogy a beoltott még hetekig az oltás után is változatlanul lelkiismeretesen tartson be minden korábbi és előírt védekezési szabályt. Merthogy jó időbe telik, míg a vakcinák a kívánatos mértékűre emelik a szervezetében a védekező mechanizmust. Talán ez alkalommal sem lesz elhanyagolható tényező, hogy az illető már a másodikon is túl van, vagy éppen csak megkapta az első oltást. Jó lenne tudni, hogy ezt a szempontot miként érvényesítették, amikor megvonták a két és félmilliós határt.
Igaz, a számításba vehető oltóanyagok többsége már az első adag után nyújt – némelyikük jelentős – védelmet, ám mindenképpen és mindegyiknek szükséges néhány hét kifutási idő ahhoz, hogy ezt a tényt egyáltalán számításba vehessük. Hisz azok, akik a könnyítés előtt néhány napja kapták, kapják meg az oltást, szakmai és sajnos gyakorlati szempontból szintén, még védtelennek számítanak. Így őket szerintem nem lenne szabad beleszámítani a két és félmillióba. Ugyanakkor az eddigi tájékoztatókban semmi sem utal arra, hogy az oltások időpontját figyelembe kívánnák venni. Vagyis gyakorlatilag negligálják azt a tényt és célt, hogy kifejt-e már az oltóanyag egyáltalán valami hatást a szervezetünkben. A járvány szempontjából, azt hiszem, az újonnan oltottakat pár hétig a statisztikákban külön kellene nyilvántartani. Hisz ebben az állapotukban, változó időtartamig, de még ugyanúgy fertőződhetnek, (súlyosan) megbetegedhetnek és közvetíthetik a vírust, mint a beoltásuk előtt. Remélhetőleg ezt a megkerülhetetlen tényezőt nem próbálják megkerülni a döntéshozók.
Az állampolgár szemszögéből természetesen ez azt jelenti, hogy minél előbb oltottak vagy oltanak be bennünket, nagy valószínűséggel annál többet segítünk magunkon. „Ami mindegyik vakcina esetében jól látható, hogy már az első dózis beadása után is erős védelem várható a COVID-19 megbetegedés kialakulásával szemben. A védettség az első dózis beadása után fokozatosan alakul ki, és a második dózis beadása után is várni kell egy keveset, mire eléri a maximális hatásfokát. Ennek fényében teljesen oltottnak akkor számít valaki, ha az adott vakcina teljes adagjának beadása után is eltelt két hét.” A Webbeteg cikkéből, illetve az eddig lefolytatott kutatásokból az szintén kiderül, hogy az első oltás időpontjára jellemzően 2-3 (esetleg 4) hetet kell a vakcinák típusától függően rászámítanunk, hogy az említett „erős védelemmel” számolhassunk.
Ugyanakkor további olyan mutatókat talán szintén figyelembe kellene venni, amelyekre egyelőre nincs utalás. Például az egyes magyarországi megyék, városok, régiók eltérő fertőzöttségi adatait. Amennyiben mondjuk a fővárosban, Debrecenben vagy Zalaegerszegen egymástól nagyon különböző mértékű a fertőzöttség a helyi polgárok körében, akkor ugyanaz az országos intézkedés eltérő eredménnyel vagy eredménytelenséggel járhat. Nem véletlenül volt szó korábban területi érvényességű korlátozásokról, amelyek ezt a szempontot érvényesítették volna. Ahogyan sok államban megtették. Még a miénkhez hasonlóan nem túl nagy országokban is. Sőt! Másutt, példának okáért Németországban éppen most készülnek még erőteljesebb szigorításokra: „Tíz-tizennégy napos kijárási korlátozásra van szükség Németországban a koronavírus-járvány harmadik hullámának megfékezéséhez – jelentette ki Jens Spahn, szövetségi egészségügyi miniszter. Spahn előtt néhány órával nyilatkoztak az ügyben intenzív osztályon dolgozó orvosok is, és ők azt mondták: csak egy kéthetes szigorú otthonmaradással kerülheti el a társadalom, hogy a kórházak intenzív osztályai összeomoljanak a teher alatt. Christian Karagiannidis, az intenzív és sürgősségi orvoslás németországi szövetségének elnöke egy interjúban azt tanácsolta a politikusoknak, hogy egyelőre vessék el mindenféle nyitás tervét, „ne hagyják cserben a kórházi személyzetet”. (life.hu)
Mi egyelőre és ezzel szemben ott tartunk, hogy a most megjelent egyik kormányrendelet szerint a kabinet a védelmi intézkedéseket április 8-ig fenntartja. A másik friss kormányrendelet pedig „a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának első fokozatáról” szól. A feloldások, vagyis az újranyitás részleteit taglaló rendelet azonban a szokásoktól eltérően nem konkrét időpontban lép hatályba, hanem „a kettőmillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásához” kapcsolódva ír elő változtatásokat. (Magyar Közlöny)
Utóbbi kétségkívül szokatlan megközelítés a magyarországi járványvédekezés során. Ugyanakkor jó lenne, ha szintén szokatlanul megindokolt, átlátható és kikezdhetetlen adatokkal alátámasztott, virológus szakemberek egyöntetű egyetértésével találkozó intézkedés is lenne egyben. Egyelőre viszont csak azt tudjuk, hogy a most érvényes előírásokhoz képest milyen változásokra számíthatunk majd. Azt nem tudjuk, hogy milyen adatok, számítások alapján jött ki éppen 2,5 millió „elsőkörös” beoltott, mint elhatározási „magasság”. S az eddigi gyakorlat fényében elképzelhető, hogy sokunk soha nem is fogja megtudni az okát.
CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!