Debrecen dinamikus fejlődéséből szerinte Miskolc is profitálhat, de súlyos gondot jelent az előző városvezetéstől örökölt 40 milliárdos mínusz – olvasható a Telexnek adott interjúban.

Amikor gazdaságfejlesztésről beszél, mennyire számol azzal, hogy ebben a régióban három nagyváros is van, ráadásul az egyik, belátható közelségben, az a Debrecen, amely kormányzati hátszelet is élvez, és amely elképesztő fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben?

Van egy északkelet-magyarországi gazdaságfejlesztési zóna, ebben a vezető szerepet Debrecen kapta meg. Mi azt szeretnénk, hogy ennek a mozgatórugója Miskolc legyen, és sikerült is elérni, hogy ennek a kooperációs irodája Miskolcra került. Ezzel együtt Debrecen vezető szerepe ebben a régióban vitathatatlan. De van ennek olyan következménye is, hogy ha egy cég ebben a térségben akar terjeszkedni, akkor lehet, hogy nem Debrecent választja, hiszen ott lesz a BMW-gyár, amely vélhetően olyan intenzitással fogja felszívni a műszaki értelmiséget, hogy azzal ők nem tudnak vagy nem akarnak versenyezni. Tehát ennek a debreceni fejlődésnek mi a nyertese lehetünk akár beszállító cégeken keresztül, akár olyan fejlesztéseken keresztül, amikre ott már nincs kapacitás. Szóval nem tettük fel a kezünket. Elfogadtuk azt a politikai szándékot, hogy Debrecen legyen a térség első számú városa, de a Miskolc2030 elnevezésű fejlesztési programunk pozitív kormányzati fogadtatása és a régiós együttműködés olyan fordulópont lehet, ami több évtizedre meghatározhatja a város jövőjét, fejlődését. Komoly csapattal igen komoly munkát tettünk a tervekbe és szerencsénk is volt, mert amikor a stratégiai irányokon gondolkodva elképzeltük, hogy mik lehetnek majd az országos gazdaságfejlesztési tervekben az irányok, azokat nagyjából eltaláltuk. És persze polgármesterként én is mindent megtettem, hogy kijárjam azokat a politikai kormányzati kapcsolatokat, ahová érdemes ezeket az anyagokat eljuttatni.

A teljes interjú a telexben olvasható.