A teljesen rendben van, hogy az aktuális olimpiára készülő magyar sportolók ilyenkor tél derekán trópusi vagy melegégövi országokba utaznak edzőtáborozni. Az is rendben lévő, hogy egyik sikersportágunk legjobbjai (vagy kiválasztottjai) idén is elutaztak a messzi délre.
MÁSIK FŐVÁROS
Véghajrá
CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! 1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!
Ez a Dél esetükben a Dél-afrikai Köztársaság. A helyszín viszont már felvet néhány kérdést. Legalábbis annak fényében, hogy éppen ebből az országból indult el az a Covid-vírusvariáció, amelyről a szakértők világszerte nagyon visszafogottan nyilatkoznak: „A brazil és a dél-afrikai mutációkról szintén elmondható, hogy valamivel jobban terjednek, mint az eredeti változat; ezeknél azonban nagyobb változás ment végbe az úgynevezett tüskefehérjén is, ezért ellenük nem olyan hatékonyak a jelenleg forgalomban lévő oltások.” (napi.hu)
Természetesen esetükben ugyancsak hasznosak és javallottak az eddig kifejlesztett vakcinák. Ám, hogy sokkal kevésbé hatékonyak, mint akár a brit vírusvariációval szemben, az szinte száz százalék. Legfeljebb abban eltérőek a vélemények, hogy hány százalékkal lesznek kevésbé védettek azok, akiket az eddig ismert vakcinákkal beoltottak, s ezután találkoznak a brazil vagy a dél-afrikai vírussal. Különösen azok esetében, akik ráadásul „házhoz mennek” a lehetséges bajért. (Van erre egy népies szólás, de itt nem idézhető.) S még egy nem elhanyagolható aspektus. Ezek a magyar sportolók csak az első oltást kapták meg, tehát érdemben még csak védettnek sem mondhatók.
„Ép ésszel magyarázható indoka nincs a döntésnek a világjárvány kellős közepén, kellő vakcina hiányában. A szövetségben elnyomták tudományos érveinket. Kockáztatják a sportolók egészségét rövid és hosszú távon, hiszen szövődmények alakulhatnak ki. Kötelező edzőtáborba küldik őket, olyan fenyegetéssel, hogy kimész vagy nem leszel válogatott” – mondta Blikknek egy névtelen forrás, aki szerint hiába győzködték a vezetőket, félresöpörték az érveiket.
Remélhetőleg azok a hivatalos nyilatkozatok megvédik sportolóinkat, amelyeket az őket kiküldő magyar sportvezetés tett több helyütt közzé. S ezek szerint a magyarok teljesen hermetizált körülmények között készülhetnek a nagy eseményre, így gyakorlatilag kizárt, hogy elérje őket a vírus.
„A Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke, Schmidt Gábor, aki egyben a NOB alelnöke is, azt mondta a lapnak, hogy nem érzi túl kockázatosnak az eljárást. ’A kiutazás és a hazajövetel negatív teszthez kötött. Az, hogy az edzőtábor előtt nyílt lehetőség az oltásra, csak a Magyar Olimpiai Bizottság munkáján múlt. Az utazást enélkül is megszerveztük. Jelenleg tíz-tizenöt sportoló edz Dél-Afrikában, teljesen elzárva, a legnagyobb elővigyázatossággal. Tudjuk, hogy az első oltás nem ad védettséget nekik, de a jövőre nézve jobb helyzetben vannak, hiszen hazatérésüket követően a másodikat is megkapják’.” (Blikk)
Nos, tisztelettel, de a pandémia jó néhány száz vagy ezer esetének fényében azt kell mondanom, hogy a lényeget nem tudom elfogadni. Hisz naponta látnak napvilágot olyan hírek új fertőzések esetében, amikor a szakemberek szerint sem lett volna „szabad” megfertőződniük a betegeknek. Annyi óvintézkedés közepette történt meg. Talán egyedül a jó masszív és teljes vegyvédelmi öltözet az, amelyben feltétel nélkül bízhat viselője. Ám ez edzés közben kevéssé praktikus viselet.
Természetesen magam is azt szeretném, hogy a magyar sportolók, akár oltakozva, akár anélkül, szerencsésen és sikeresen abszolválják egy járványcentrum országbeli edzőtábor kihívásait.
Ugyanakkor. Ugyanakkor akad egy talán még távlatibb kérdés. Tudniillik az, hogy van-e, lesz-e értelme az egésznek. Vagyis, hogy idén sikerül-e megrendezni a tavalyról elhalasztott olimpiát. Amennyiben a politikusokon, a létesítményekhez pénzt adó beruházókon, a mindenkori kurzushoz igazodó sportszövetségeken múlik, akkor biztosan lesz. Bár akkor is felteszem a kérdést, hogy ilyen körülmények között, minek.
Sportértéke ugyanis egy nézők nélküli vagy létszámukban korlátozottan, valamint hiányos mezőnnyel, visszalépésekkel, vészhalasztásokkal, korlátozott felkészülési lehetőségekkel lebonyolított eseményeknek alig van. A minap például a tenisz Grand Slam évi első nagy tornája került erre sorsra. „Ötnapos karantént rendeltek el Ausztrália második legnépesebb városában, Melbourne-ben a koronavírus Nagy-Britanniában azonosított jóval fertőzőbb mutációjának elterjedése miatt. Az Australian Open teniszbajnokságról kitiltották a nézőket.” (hirado.hu)
Az olimpiákra és sok más sporteseményre a mérhetetlen elüzletiesedés, a megállíthatatlan doppingolás, „lebukott” vagy meggyanúsított országok kitiltása stb. okán már így is súlyos árnyak vetülnek. Már régen nem a sport és a szurkolók világméretű, felhőtlen ünnepe. Sokkal inkább olyan, olykor gusztustalan reklámesemény (tévéközvetítések), s mindenkor üzleti befektetés lett belőlük, amelyek gigantomániája okán akár hanyatt vágják az adott ország gazdaságát. Amely még csak a sokszor hangoztatott infrastrukturális fejlődést sem hozza meg a rendező ország számára, amelyre a támogatói hivatkozni szoktak. Merthogy az úgynevezett fejlesztések jelentős hányada az olimpia után alig vagy semmire sem használható. Vagy, mint számos rendezőnél kiderült, a remélt későbbi használóinak, bérlőinek eszük ágában sincs hasznosítani őket. Jó, ha legalább a rendezvény két hete alatt igénybe veszik a vendégszurkolók tízezrei. De a járvány idején biztosan nem lesznek ennyien. Mondjuk olyan prózai ok miatt, hogy a potenciális szurkolók oltakozása nem csupán hónapokat, de akár éveket is igénybe vehet, ha a világjárvány által érintett országokat vesszük tekintetbe. De lehet, hogy bizonyos vakcinák esetében akkorra már a második kör, vagyis a harmadik vagy negyedik oltás lesz időszerű. Nos, ennek fényében felettébb kérdéses, hogy melyik országból s kik utazhatnak majd szurkolni Tokióba. Hacsak a japán rendezők nem lesznek olyan nagyvonalúan elnézőek a sportturistákkal szemben, amilyenre még nem volt példa az országhatároknál a járvány ideje alatt.
Nem mellesleg, éppen most ismertették a meglehetősen ellentmondásos irányelveket tartalmazó forgatókönyvet, amely szerintem jól tükrözi a rendezők kétségeit:
„Olimpia 2021: belépés csak saját felelősségre! A szervezők február elején tették közzé a lebonyolításról szóló forgatókönyveket, a NOB kitart a rendezés mellett. Csak a Covid-ellenes védekezés 900 millió dollárra rúg. És – pandémia ide vagy oda – ötkarikás játékok is lesznek Tokióban, legalábbis kevesebb mint fél évvel a megnyitó előtt ebben egyetért a helyi szervezőbizottság és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Az olimpia megtartásának sport- és szimbolikus értéke mellett azt se feledjük, hogy az egész sportvilágra kiható, óriási pénzeket megmozgató eseményről van szó, melynek törlése beláthatatlan következményekkel járna. Nem véletlen, hogy minden követ megmozgatnak a megtartása érdekében.” (privatbankar.hu)
Mindezt egyszerre megvalósítani, az tényleg olyan csodálatos sportteljesítmény lesz, amely, első megközelítésben, talán egyenesen teljesíthetetlen. Hisz mindenképpen jóval nehezebb, mint a legelképesztőbb világrekord megdöntése.
De legalább van egy felhőtlenül jó hírünk is az eseménnyel kapcsolatban. Amely, el kell ismernünk, ugyancsak ütős, mondhatnánk „cseppben a tenger elv” érvényességét tükröző érv lehet a rendezvény megtartása mellett:
A sportolók között 150 ezer ingyenes óvszert osztanak majd szét.
„A japán óvszergyártók legalább három éve készülnek a 2020-as olimpiára, és alig várják, hogy megmutathassák ultravékony óvszerüket” – jelentette a Reuters.
Egészséges, helyénvaló szemlélet. Hisz fő az óvatosság. Világjárvány idején különösen.
T. Szűcs József jegyzetsorozata itt olvasható: MÁSIK FŐVÁROS.
KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!