CSAK veled együtt működünk. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! 1 (egy!) ezer forint csak havonta. Köszönjük!

Február 9-i élő videójában több mint 100 percen keresztül járta körbe a felsőoktatás jelenleg zajló átalakítását a Partizán Youtube-csatorna. Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, január 21-én a Debreceni Egyetem szenátusa megszavazta az intézmény alapítványi tulajdonba helyezését. Hamarosan így tett a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem is. A Partizán négy blokkból álló műsorában előbb országos és budapesti, majd vidéki hallgatói szervezetek, ezt követően oktatáskutatók, majd az Oktatói Hálózat tagjai szólaltak meg az eseményekkel kapcsolatban. Szerettek volna egyetemi vezetőket is meghívni a műsorba, azonban volt, aki az utolsó pillanatban lemondta, míg mások még hangelváltoztatás és az arcuk kitakarása mellett sem szerettek volna nyilatkozni a témában.

Hol van a HÖK? Leginkább sehol.

Gulyás Márton, a Partizán csapatának vezetője rögtön a videó elején leszögezte, nincs olyan, hogy Corvinus-modell: a Budapesti Corvinus Egyetem esetében a működési költségeket is fedező vagyont adott át az állam a kuratóriumnak, a többi intézmény kapcsán azonban szó sincs ilyesmiről, a magánkézbe kerülő egyetemek működését továbbra is állami forrásokból finanszíroznák. Gulyás röviden ismertette a felsőoktatás magánosításának egyes állomásait, majd behívta első beszélgetőpartnereit: Bari Bencét a Szabad Egyetemtől, Drótos Dominikát a Titkos Egyetemtől, valamint Villás Bertoldot a Hallgatói Szakszervezettől.

A szervezetek képviselői hosszasan elemezték a Hallgatói Önkormányzatok (HÖK) szerepét, mozgásterét és felelősségét az átszervezésekkel kapcsolatban. Megállapították, hogy az intézményrendszeren belül működő HÖK-ök nem képesek kezelni a problémákat: meg van kötve a kezük, ugyanis nekik a mindig teljes hallgatói közösséget kell képviselniük. Bari Bence egyenesen úgy fogalmazott, hogy a HÖK már az egyetemi adminisztráció része. Villás Bertold arról is beszélt, hogyan próbálta a Hallgatói Szakszervezet segíteni a tavasszal kilakoltatott kollégistákat. Ekkor Gulyás megkérdezte, hol van ilyenkor a hallgatói önkormányzat. Villás erre azt felelte: „leginkább sehol”.

A beszélgetésen elhangzott, a felsőoktatásban aktív hallgatói szervezetek igyekeznek együttműködni egymással, a céljuk, hogy létrejöhessen egy olyan hálózat, amely hosszútávon is képes az ellenállásra. Villás Bertold szerint a szervezeti hiányosságaik annak is köszönhetők, hogy a legtöbben 3-6 éven keresztül vannak hallgatói jogviszonyban, a 2012-es diáktüntetők közül például nem maradt szinte senki az egyetemeken. Most egy olyan intézményhálózaton dolgoznak, amelyben a különböző korosztályok át tudják adni egymásnak a tapasztalatokat.

Debrecenben csak látszatra demokratikus a képviselet és a döntéshozás

A műsor következő blokkjában online kapcsolódott be a diskurzusba Könnyü Hella, a debreceni SzabaDEgyetem, valamint Papp Bence, a Veritas Virtus Libertas nevű szegedi hallgatói szervezet képviselője. A Könnyü Hella által elmondottakat a Debreceni Egyetemmel kapcsolatos vonatkozások miatt részletesen ismertetjük.

Az aktivista felidézte, hogy először a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében kezdtek el szervezkedni – az első rendezvényükről készített exkluzív beszámolónkat itt olvashatják –, januárban pedig újra aktivizálták magukat a modellváltás hírére. Könnyü Hella elmondta, hogy a legtöbb karról vannak tagjaik, az operatív munkáért pedig egy 10 személyből álló csapat felel.

A SzabaDEgyetem aktivistája szerint, habár jelenleg a Debreceni Egyetemen csak látszatra demokratikus a képviselet és a döntéshozatal, legalább ennek az elméleti lehetősége megvan. Úgy véli, hogy az alapítványosítás után a belső demokráciát a politikai klíma megváltozása esetén sem lehet már visszaállítani.

Könnyü Hella ismertette, hogy az előző hallgatói önkormányzati választáson mindössze 17 százalék volt az egyetemisták részvétele, a többszintű érdekképviseletnek pedig mindössze a legalsó szintjére, a kari HÖK-ök tagjaira voksolhatnak a diákok, miközben még az egyetemi HÖK fölött is ott van a Hallgatói és Doktorandusz Képviselet nevű ernyőszervezet. „Ennek az elnöke az a Körösparti Péter, aki annyi éve van a HÖK-ben, amennyi éves a legfiatalabb egyetemista tagunk” – közölte az aktivista. Könnyü felidézte, hogy a DEHÖK nem tájékoztatta a hallgatókat, mindössze akkor kezdett el velük kommunikálni, amikor már meghozta a döntését. Szerinte a hallgatói önkormányzat tagjai jelenleg főleg Facebook-kommentekben nyilvánulnak meg a téma kapcsán, a legfőbb érvük pedig szerinte az: még nem lehet tudni, hogy ugyanúgy jár-e az egyetem, mint a Corvinus.

A SzabaDEgyetem aktivistája szerint az ellenállásukat egyszerre nehezíti a járvány és a miatta hozott kormányzati intézkedések, továbbá Debrecen apolitikus volta is. Könnyü Hella elmondása szerint a város és az egyetem annyira elkülönül egymástól, hogy sem az egyetemisták nem szólnak bele a megyeszékhely ügyeibe, sem a városi lakosság az intézmény kérdéseibe. Gondot jelent továbbá a hallgatók és az oktatók öncenzúrája: a 21 Debreceni Professzor nevű közösségi oldal tagjain kívül más tanárok nem szólaltak fel a privatizációval szemben.

A Partizán műsorának harmadik blokkjában Mészáros György és Tóth Tamás oktatáskutatók, nevelésfilozófusok adtak kapitalizmus-kritikus értelmezési keretet a felsőoktatási átalakításokkal kapcsolatban, a negyedik blokkban pedig Gács Anna és Polyák Gábor, az Oktatói Hálózat tagjai beszéltek elsősorban az oktatókat érintő változásokról.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!