A Debreceni Egyetem főépülete előtt tartott sajtótájékoztatót február 3-án Keresztes László Lóránt, az LMP parlamenti frakcióvezetője, valamint Jármi Péter, a párt Hajdú-Bihar megyei elnöke. Az előzetesen kiküldött meghívóban az szerepelt, hogy az LMP országgyűlési határozattal védené az egyetem autonómiáját, a két politikus azonban végül nem teljesen erről beszélt.

Keresztes László Lóránt szerint a modellváltások valójában az egyetemek és a hozzájuk tartozó vagyon „kiszervezését”, politikai irányítás alá helyezését jelentik, ennek oka pedig a hamarosan a felsőoktatásba érkező uniós támogatások jelentős mértéke. A frakcióvezető szégyenteljesnek nevezte, hogy a Debreceni Egyetem szenátusa zárt ülésen, kormányzati garanciák nélkül fogadta ezt el, továbbá szerinte szégyenletes Palkovics László innovációs miniszter tevékenysége is.

„Az ő neve összeforrt a tudományos élet és a felsőoktatás elleni kormányzati támadásokkal, a felsőoktatás és a tudományos élet elárulásával” – fogalmazott. A képviselő szerint álságos Palkovics részéről, hogy az egyetemek aranykorának eljöveteléről beszél, hiszen eddig is biztosíthattak volna több forrást a felsőoktatásra. Keresztes úgy gondolja, az egyetemek fejlesztéséhez nincs szükség az állam alól történő kiszervezésükre. A politikus azt mondta: az egyetemek helyett csak az azokat fenntartó, kormányhoz hű személyekkel, valamint kormánypárti politikusokkal feltöltött kuratóriumok lesznek autonómok, hiszen a jelenlegi elképzelések szerint a tagjaikat nem lehet majd visszahívni, a kuratóriumok pedig gyakorlatilag minden döntési jogkört magukhoz vonhatnak.

A frakcióvezető bejelentette: az LMP petíciót indít az egyetemek autonómiájáért. Keresztes arról is beszélt, hogy a nagy vidéki egyetemek az adott régiók fontos gazdasági tényezői, komoly szerepet töltenek be a foglalkoztatásban is. „Az önkormányzatoknak, a közéleti szereplőknek az érintett térségekben dolgozó politikusoknak, országgyűlési képviselőknek is világosan színt kell vallania ebben a kérdésben, és részt kell vennie ebben a folyamatban, hogy meg tudjuk védeni az egyetemi autonómiát” – mondta Keresztes.

Jármi Péter hangsúlyozta, hogy az LMP mindig kiállt a hallgatók mellett, most pedig úgy látják, a teljes felsőoktatás bajba került. Szerinte a privatizációt követően az egyetem egy céghez hasonlóan működhet. „Innentől kezdve a Debreceni Egyetemet hívhatnánk Debreceni Egyetem Zrt-nek is” – fogalmazott. Jármi szerint nem igaz, amit a DEHÖK a szenátusi szavazást megelőzően állított, a hallgatók életére ugyanis hatással lesznek a változások.

A DEHÖK érvelését szerinte cáfolja az a napokban az Indexen megjelent információ is, miszerint új szakot már csak a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara engedélyével lehet elindítani. (Az Index ezt egy Parragh László iparkamarai elnökkel készített Magyar Nemzet-interjú alapján írta meg. A Parragh által említett iparkamarai engedéllyel kapcsolatban jogszabálymódosítási javaslatot eddig nem hoztak nyilvánosságra.)

Csak sok ezer ember tudja meghátrálásra késztetni a kormányt

Megkérdeztük az LMP-s politikusokat, hogy mi lesz a meghívóban szereplő országgyűlési határozattal, ami nem egyenlő az általuk most bejelentett petícióval. Keresztes László Lóránt elmondása szerint a párt ma nyújt be egy határozati javaslatot, amely azokat a garanciális elemeket tartalmazza, amelyeket az autonómiáért aggódó egyetemi polgárok az elmúlt hetekben országszerte megfogalmaztak.

Szintén a Debreciner kérdésére mondta el Keresztes: a kormány kétharmados többsége ellenére úgy érzik, hogy mindent meg kell tenniük az autonómia megvédéséért. Szerinte a tapasztalat azt mutatja, hogy a kormány az erőből ért. „Azokban az ügyekben sikerült meghátrálásra kényszeríteni a kétharmadot, amikor sok ezer ember megmozdult, kifejezte a tiltakozását” – mondta a politikus, majd hozzátette, a járványhelyzet miatt korlátozottak az ellenállás lehetőségei, de az online tér a rendelkezésére áll azoknak, akik az autonómia mellé állnának. Keresztes arról is beszélt, hogy a hatpárti ellenzéki szövetség tagjai között a jelenleg zajló progamalkotásban is konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmények autonómiáját vissza kell állítani.

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

Ajánljuk szíves figyelmedbe heti hírlevelünket, amiben legfontosabb publikációinkról és a Debreciner szerkesztőségének háttérmunkálatairól, kiadónk akcióiról adunk tájékoztatást! Itt lehet feliratkozni!